Aföldrajztudomány vagyföldrajz(geográfia) aföldtudományok egy részterülete. Aszilárd kéreg (litoszféra), avízburok (hidroszféra) és alevegőburok (atmoszféra) szövedéke alkotja abioszférát, azélet színterét, azaz a földrajzi burkot.[1] Az itt lezajlótermészeti éstársadalmi folyamatok által kialakított rendszerek elrendeződéseivel és törvényszerűségeivel foglalkozótudomány a földrajztudomány. Interdiszciplináris tudomány, mely egyszerre áll közel a természettudományokhoz (fizika, biológia, geológia, meteorológia) és a társadalomtudományokhoz (szociológia, közgazdaságtan, történelem). Legfontosabb jellemzője a térbeli szemlélet.
A földrajz klasszikus megközelítése szerint két fő ága a természetföldrajz és a társadalomföldrajz, melyek közül mindkettő felosztható általános földrajzra és regionális földrajzra.
Más megközelítés szerint az egységesnek tekinthető geográfia felosztható
társadalomföldrajzra
természeti földrajzra, valamint
regionális földrajzra.
Mindhárom ágazatban különböző szempontok kerülhetnek előtérbe, így mindegyik esetében beszélhetünk
általános
ágazati és
területi (leíró)
megközelítési módról. Sőt, a földrajztudomány alágazataiban is érvényesíthetők ezek a szempontok.
A földrajztudomány az ókori civilizációkhoz nyúlik vissza. A görög és római földrajztudósok, példáulPtolemaiosz, a világ térképi ábrázolásait és a földrajzi helymeghatározás alapjait dolgozták ki. A középkorban és a reneszánsz idején az európai térképészet és a felfedezőutak újabb ismereteket hoztak a kontinensekről, tengerekről és éghajlatokról. A modern földrajztudomány a 18–19. században alakult ki, amikor a természettudományos módszerek a feljegyzések és a térképezés egyesültek. A 20. század során a tudományág új irányokat vett a térinformatikai (GIS) és a távérzékelés elterjedésével, valamint az interdiszciplináris kutatás előtérbe kerülésével.
A természetföldrajz a földfelszín formakincsét, azok kialakulását, természeti jelenségeinek térbeli elhelyezkedését vizsgálja. Időben elsősorban a jelennel foglalkozik, míg a múlt (földtörténet) aföldtan (geológia) érdeklődési területe. Határterületnek tekinthető anegyedidőszak (kvarter) (ez nagyjából az elmúlt kétmillió év), ezzel a földrajztudomány (geográfia) és aföldtan˙(geológia) is foglalkozik.
Régebben a természetföldrajz szinonimájaként használták a „fizikai földrajz” kifejezést, ami a német „Physische Geographie” és az angol „Physical Geography” tükörfordítása. Ez a kifejezés elavultnak és hibásnak tekinthető.
A földrajztudománynak azon szegmense, amely a természetföldrajzi és társadalomföldrajzi jelenségeket térbeli elhelyezkedésük alapján elemzi, illetve egy adott természeti és társadalmi-gazdasági (összefoglalóan földrajzi) térrész vizsgálatára hivatott.
Az általános földrajz a földrajz minden területével foglalkozik: víz, klíma, földtörténeti korok, stb. Nem merül el részletesen egyes témákban, hanem átfogóan vizsgálja.Ugyanakkor meg kell jegyezni, azáltalános földrajz legfeljebb tantárgyként, nem pedig tudományágként létezik. Helyesebb azonban szemléletmódként tekinteni az általános földrajzot.
↑Szabó József: A természetföldrajz tárgya, céljai, tagolódása, tudomány-rendszertani helye. In: Borsy Zoltán (szerk.): Általános természetföldrajz. Fejezetek az általános természetföldrajz köréből. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993, 7.
