Anövénytermesztés azállattenyésztés mellett amezőgazdaság egyik fő területe. Gyakranföldművelésnek nevezik. A világ agrárterületeinek a felén négy növény osztozik:szójabab,búza,kukorica, valamint arizs.[1]
 | Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
Az első haszonnövények tudatos vetése után a gazdálkodás sokáigparlagos volt: egy-egy helyen addig gazdálkodtak, amíg a termőtalaj ki nem merült. Utána odébb költöztek, és új területet műveltek meg. A művelésből kivont, felhagyott terület volt aparlag. Az ilyen földeket termékenységük visszanyeréséhez általában 25–30 évig kellett pihentetni; ennyi idő kellett a megfelelő talajszerkezet kialakulásához és agyomok kipusztulásához.
A népesség szaporodásával belterjesebb gazdálkodásra volt szükség, így azokon a helyeken (Egyiptom,Mezopotámia, azázsiai termelési mód országai), amelyeken a bővizű folyók ezt lehetővé tették, azöntözéses földművelés vált a gazdaság uralkodó ágává. A nagy öntözőrendszerek kiépítéséhez erősen központosítani kellett az államszervezetet, így despotikus, rabszolgatartó államok alakultak ki.
A kevésbé öntözhető területeken a terméshozamokatnyomásos gazdálkodással fokozták. Ez volt az európai feudalizmus földművelésének meghatározó módja: először az egyszerűbb két-, majd (jellemzően a 9. századtól) a háromnyomásos változatban:
A kétnyomásos gazdálkodást az ókori görögök és rómaiak már az i. e. 1. században ismerték. A háromnyomásos gazdálkodás az i. sz. 9. századtól terjedt el a kontinensen.
A földművelés legfontosabb eszköze azeke, aborona, asarló és akasza volt. Az ekétől függött az, hogy milyen mélyen sikerül megforgatni a talajt. Így amikor a könnyű faekét lassan felváltotta a vas alkatrészekből álló,ökrökkel vontatott nehézeke, lényegesen nőtt a megtermelt gabona mennyisége.
Ha aratáskor sarló helyett kaszát használtak, gyorsabban haladt a munka. Az állatokkal kitapostatott gabonátmalmokban őrölték meg. Aszügyhám jelentősen megnövelte a fogatolt állatok húzóerejét.
A háziállatok közül főkéntsertést ésszarvasmarhát tenyésztettek. Fokozatosan a szárnyasok tartása is elterjedt. A disznókat az erdőben makkoltatták, a többi állat számára a legelők, rétek biztosítottak takarmányt. Fontos szerepet játszottak az állati eredetű ételek (hús,szalonna,zsír,sajt,tej). Kedvelt táplálék volt a hal, mert böjt idején nem lehetett húst fogyasztani.
A 18. századra a búza terméshozama Európában 0,5–0,7 t/ha-ra nőtt; tovább csak igen lassan emelkedett. Ennek alapján, az 1650–1800 közötti időszak statisztikai adatait elemezve vezette leThomas Malthus ismert törvényét a népesedés korlátjáról.
A vetésforgó lényegében egy művelet, mely a talaj minőségéért felelős. például: ha egy adott területre elvetünk egy fajta növényt, akkor az a földből kiveszi a számára szükséges tápanyagokat. Így a föld összetétele megváltozik. Mikor az adott növény kiöregedik, akkor érdemes más fajta növényt vetni, amely más anyagokon épül föl, így más, a földben megtalálható anyagokat nyeri ki, és ez idő alatt pótolható az előző években kikopott tápanyag is.
A vetésforgó a mezőgazdasági termelés egyik alapvető technikája, amely a növények különböző fajtáit és családjait váltogatja az adott területen, így elősegítve a talaj termőképességének fenntartását és javítását. A vetésforgó előnyei közé tartozik:
- A talaj tápanyag tartalmának javítása, mivel a különböző növények eltérő mértékben használják fel a talaj tápanyagait, így a vetésforgó lehetővé teszi a talaj tápanyag tartalmának kiegyensúlyozását.
- A talaj fertőző betegségeinek és kártevőinek kezelése, mivel a különböző növények eltérő mértékben érzékenyek a különböző betegségekre és kártevőkre.
- A talaj szerkezetének javítása, mivel a különböző növények eltérő mértékben befolyásolják a talaj szerkezetét.
- A terméshozam növelése, mivel a vetésforgó lehetővé teszi a talaj javítását és a kártevők és betegségek kezelését, így a növények egészségesebbek és termékenyebbek lehetnek.
A vetésforgó gyakran tartalmazza az olyan növényeket, mint a gabonafélék, hüvelyesek, olajos növények és takarmánynövények, amelyek eltérő tápanyagigénye és talajigénye miatt kiegészítik egymást és elősegítik a talaj termékenységének fenntartását. A megfelelő vetésforgó kialakítása és követése fontos szerepet játszik a hatékony és fenntartható mezőgazdasági termelésben.
| Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
| Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
Már az ókorban felfigyeltek arra, hogy az áradó folyók termékeny iszapot terítenek szét árterükön. Ez főleg Egyiptomban, aNílus völgyében vált a termékenység megújításának fő módszerévé — olyannyira, hogy a vetés–betakarítás ciklusait is a folyam áradásaihoz igazították.
Azokon a területeken, amelyeken a termőképességet efféle természeti folyamatok nem újították meg, a talajból kivont tápanyagokat mesterségesen kellett pótolni. Ennek két fő módszere sokáig az ásványi és a szerves trágyázás volt; ezeket a 19. század második felétől nagyrészt aműtrágyázás váltotta fel.
 | Bővebben:trágya |
Gabonaféléknek nevezzük tágabb értelemben azokat a növényeket, melyeket lisztes magjukért termesztünk. Szűkebb értelemben csak aperjefélék(Gramineae) családba tartozó növények a gabonafélék. A legnagyobb jelentőségű gazdasági növények, mivel az emberiség táplálékának alapját képezik. A világ gabonatermeléséből a búza (225 951 e ha*), a rizs (146 455 e ha*) és a kukorica (129 664 e ha)[2] részesedése a legjelentősebb.
| Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
| Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
Egyéb elnevezései: kolompír csucsor, kolompér, krumpli, pityóka, péra, kukujo, körömpe
Cukorrépa,cukornád: a világon a legjelentősebb termesztett, cukortartalmú növények. Egyes területeken (Ázsia,Afrika)cukorcirokból is állítanak elő cukrot. A cukorrépa a mérsékeltéghajlati övre jellemző; hő- és csapadékigénye a cukornádénál kisebb. A mélyen gyökerező cukorrépa az alsóbb talajrétegek vízkészletéből (1–2 méter mélyről) is sokat felhasznál, ezért a jó víztartó, mélyrétegű talajokon kevésbé aszályérzékeny. Többéves szárazság esetén öntözni kell, mert ilyenkor a talajvíztükör mélyebbre süllyed.
Az olajtartalmú növényeket a különböző éghajlati adottságoknak megfelelően termesztik.
A textilipari növények közül a len, a kender, a juta és a gyapot a legjelentősebbek.
Az alábbi növények felhasználása, alkalmazása évezredes múltra tekint vissza. Az ember évezredek óta használja ezeket a természetes, növényi szereket, kellemes ízük, illatuk és élénkítő hatásuk miatt. Ezeknek a szereknek az elkészítése évszázadokon keresztül nagyon szigorú szertartásokhoz volt kötve (japán ésangol teaszertartás,török kávészertartás). A felsorolt növények közös hatása, hogy fokozzák azagyi keringést, ezáltal csökkentik a szellemi fáradtságot, de (kisebb fokban) a testi fáradtságérzetet is. Fokozzák a kombinációs készséget, a beszédképességet, javítják az általános közérzetet. Fokozzák agyomorsavelválasztást, ezáltal könnyebbé teszik az emésztést.
A legfontosabb élvezeti növények:
Atea négy fő fajtáját azok feldolgozása alapján csoportosítjuk. ACamellia sinensis egy örökzöld cserje, melynek levelei – ha leszedésük után nem kerülnek gyorsan megszárításra – hamarosan elkezdenek elhervadni és oxidálódni. Ez a folyamat emlékeztet azárpa erjedésére, amennyiben akeményítő átalakulcukrokká; a levelek folyamatosan barnulni kezdenek, ahogy aklorofill lebomlik éstanninok keletkeznek. A feldolgozás következő lépése az oxidációs folyamat megállítása egy előre meghatározott ponton úgy, hogy hevítéssel eltávolítják a levelekből a nedvességet. Afermentáció kifejezést használták ezen folyamatra (valószínűleg a borkedvelők kezdeményezésére), és ez a kifejezés megmaradt annak ellenére, hogy valódifermentáció nem történik.
A drogokról további információ akábítószer szócikkben található.
A megtermelt gabona 40%-át az állatok takarmányozására fordítják. A legfontosabb takarmánynövény akukorica; a szemes kukoricasertés- ésbaromfitenyésztésnél fontos, a siló kukorica aszarvasmarhák téli takarmányozásához nélkülözhetetlen. A világtermelés több mint felét azEgyesült Államok ésKína adja. A hűvösebb területeken azárpa és azab a legfontosabb szemestakarmány. Aszója termesztési területe egyre jobban növekszik. Az istállózó állattartás terjedésével növekszik a szálastakarmányok, például alucerna szerepe. Egyre jelentősebb a legelő- és rétgazdálkodás, mivel aFöld állatállományának kétharmada természetes legelőkön legel.
Agyepek hasznosításahagyományosan kétféleképpen történik (terjedőben van azonban egy harmadik, energetikai hasznosítás is, lásdenergiafű):
A világ szárazföldi területeinek kb. egynegyede legelő.
Magyarországon Szent György-naptól (április 24.) behajtásig, Szent Mihály-napig (szeptember 29.) – kedvezőidőjárás esetén tovább is – legelőről biztosítható ajószág napitömegtakarmánya. A téli tömegtakarmány a mélyebb fekvésű, jobb vízellátású kaszálókon állítható elő.