Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Fónay Jenő | |
| Született | 1926.szeptember 5. Kaposvár |
| Elhunyt | 2017.június 16.(90 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | mérnök |
| Sírhelye | Új köztemető |
Fónay Jenő (Kaposvár,1926.szeptember 5. –Budapest,2017.június 16.[2][3]) magyar mérnök,1956-os szabadságharcos, aSzéna téri ellenálló csoport helyettes parancsnoka.
A Politikai Foglyok Országos Szövetsége (POFOSZ) alapítója,2002-ig elnöke. (1989.február 17-én választotta meg az alakuló ülés, a társelnökGöncz Árpád volt.) Két gyermeke volt, az1954-ben született Andrea és a tíz évvel fiatalabb Péter.
1944 szeptemberében, 18 éves korában önként csatlakozott aSzent László hadosztályhoz, amelyNémetországig vonult vissza, ahol Fónay Jenő amerikai hadifogságba esett.1945.november 1-jén térhetett haza.
Budapesten1946-ban a közgazdasági egyetemre iratkozott be, majd1952-ben a Műszaki Egyetemre. Ezekben az években aMagyar Állami Szénbányáknál, később aTükertnél dolgozott.1953.május 1-jétől az Erőműtervező Irodánál dolgozott mint gépészmérnök.
1956.október 23-án részt vett a Petőfi-szobornál, a Bem téren és a Parlamentnél zajlott tüntetésekben.Október 25-én aMargit híd budai hídfőjénél ő szervezte meg a felkelők hídőrségét. Ugyanaznap egy csoporttal fegyvereket szerzett a Tímár utcai rendőrkapitányságon, majd csatlakozott a Széna téri ellenállókhoz, akik a később kivégzettSzabó bácsi parancsnoksága alatt harcoltak.Október 27-én helyettes parancsnokká választották. A Széna téri felkelők nevében ő vett részt aPetőfi Akadémián tartott fegyverszüneti tárgyalásokon a kormánnyal.
A forradalmat követően1957.október 11-én tartóztatták le. Első- és másodfokon is (1958.április 25-én, illetvejúlius 8-án) halálra ítélték. Több, mint négy hónapot volt börtönben halálraítéltként (a legtöbb időt töltve a halál torkában az 1956-os halálraítéltek közt), de végülaugusztus 8-án – unokatestvére,Fónay Márta közbenjárására[4] – kegyelmet kapott és1963-ban szabadult. (A Széna téri csoportból halálraítélt 15 ember közül egyedül ő kapott kegyelmet.)
Szabadulása után hőtechnikatervező volt a Mélyéptervnél, majd a Vízitervnél. Mérnökként három bejegyzett szabadalma van.1984-ben rokkantnyugdíjas lett.
Fónay Jenő részt vett Nagy Imre és a vele együtt kivégzettek1989.június 16-aiújratemetésének megszervezésében. (Egy évvel korábban, amikor még erős volt a kommunista hatalom, emlékbeszédet mondott Nagy Imréék nyughelyén, a301-es parcellában.)
1990-től aKárpótlási Hivatal megszűnéséig a hivatal Társadalmi Kollégiumának volt tagja.
A2000 körül alakult Széna tér Baráti Kör rendszeresen támadta Fónay Jenőt a nyilvánosság előtt. (Eörsi László történész szerint a tagjai anonimitását megőrző Baráti Körnek ez volt egyetlen számottevő tevékenysége.)[5]
2005-benNagy Imre-érdemrenddel tüntették ki.2006.október 22-én aMagyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje díjat vehette át a Parlamentben.Október 25-én más veteránokhoz hasonlóan a rendőrök nem engedték neki, hogy megkoszorúzza az 50 évvel korábbisortűz áldozatainak emlékművét aKossuth téren.
Fónay Jenő visszaemlékezéseit1983-ban jelentette meg a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti KörMegtorlás (Mi történt Magyarországon 1956 után?) címmel.1986-ban, a forradalom 30. évfordulókánTosca 1958 című elbeszélése elnyerte aSzabad Európa Rádió irodalmi pályázatának első díját.