Azexport (kivitel) azon termékek és szolgáltatások összessége, amelyet belföldön állítanak elő és külföldiek vásárolnak meg. Ami két ország közötti kereskedelemben az egyik ország számára export, az a másik szemszögébőlimportnak számít.
Egygazdaság exportja és importja alkotja akülkereskedelmi mérleget, ami afizetési mérleg legfontosabb része. Akülkereskedelmi egyenleg az export és import különbségével, vagyis az úgynevezett nettó exporttal azonos.
A nettó export a termékek és szolgáltatások exportja és importja közötti különbség. Ha egy országban a nettó export pozitív, akkor ez úgy értelmezhető, hogy a gazdaság külföldi vagyonelemeket halmoz fel. A nettó export fogalompárja ezért a nettó külföldimegtakarítás vagyberuházás, ami nagyjából megegyezik a nettó export értékével.
A hazai kiadások teljes nagysága egyenlő afogyasztás, a hazai beruházás és akormányzati vásárlások összegével. Ez az összeg azonban eltér az összes hazai terméktől, azaz aGDP értékétől, mivel a hazai kiadások egy részét külföldön előállított termékekre fordítják. Ezek a termékek alkotják az importot. A nemzeti kibocsátás és a hazai kiadások különbsége tehát éppen a nettó export: Ex − Im =NX.
Az export mértékét befolyásoló talán legfontosabb tényező a hazaivaluta árfolyama. Ha a hazai fizetőeszközerős (azaz az árfolyama magas, tehát viszonylag sok külföldi valutát kapunk egységnyi hazaiért cserébe), az exportőrökköltségei megnövekednek az importőrökéihez képest, ami többnyire az export csökkenésével – és az import emelkedésével – jár; agyenge hazai valuta viszont ösztönzi az exportot az importtal szemben. A valutaárfolyamon keresztül a hazaikamatlábak is hatnak az exportra, szintén negatív előjellel.
Exportorientált gazdasági növekedésről beszélünk, ha a GDP emelkedésének nagy részét az export növekedése teszi ki.
Az exportok előmozdítása céljából számos kormányzati szervezet publikál az interneten piaci tanulmányokat szektorok és külföldi országok szerint. A leggyakrabban ezek a tanulmányok ingyenesek.
A kormányzati szervezetek listája ország szerint:
Egyesült Államok: A USCS (USDepartment of Commerce) alárendeltségében, néhány ezer ilyen tanulmányt készített.
Az USDA (US Department of Agriculture) az agrár- és a élelmiszerszektorról publikál tanulmányokat.
Kanada: Az Agriculture and Agri-Food Canada (AAC) nemzetközi tanulmányokat publikál az ágazatáról.
Egyesült Királyság: a UK Trade & Investment felel egyszersmind az exportok elmozdításáért és a külföldi vállalatok Egyesült Királyságbeli letelepedéséért.
Franciaország: az Ubifrance publikál tanulmányokat az exportőröknek ellenszolgáltatásért cserébe.
Hong Kong: Hong Kong Trade Development Council (HKTDC).
Japán: JETRO
Ausztrália: Austrade
Több szervezet tanulmányait terjesztő honlapok:
AGlobaltrade.net, mely egy, a USCS és a Federation of International Trade Associations (FITA) közötti Private Public Partnership-ből jött létre, a honlapján a USCS-ról, a USDA-ról, az AAC-ról, a UK TI-ról és nem kormányközi szervezetekről publikál szabadon elérhető tanulmányokat.[1] Ezek két szempont szerint vannak csoportosítva: a vizsgált ország és az iparág vagy téma szerint.
