Evere (franciául és hollandul egyaránt) egyike a belga fővárost,Brüsszelt alkotó 19 alapfokú közigazgatási egységnek,községnek. 2006-ban teljes lakossága 33462 fő volt, területe 5,02 km², népsűrűsége 6668 fő/km².
A kerület nevének eredete vitatott: az egyik értelmezés szerint akeltaabronas (víz) szóból alakult ki, amelyből az idők soránebere, majdevere alakult ki.Everna formában egy 12. századi oklevél említi.[2] Más vélemények szerint azevere latin eredetű, jelentése "vízi út" (Havere: trajectumaquæ vagyhavre), amely az egyik fontos római közlekedési útvonalra utal.[3][4] A római korban a légiók, a kereskedők, az utazók egyik fontos állomása volt itt a Senne folyó mentén. Fontosságát később is megőrizte, erre utalnak a legrégebbi épületmaradványok, a Szt. Vince templom 11. századi tornyai. Később a Soignies-i egyháézközségnek voltak itt birtokai. Kb. 670-ben kerültek ide Szt. Vince (Madelgarius) maradványai.
Az everei földesúr a brabanti grófok, majd hercegek hűbérese volt. Evere első urának neve Henrik volt, majd a Clutinc, De Woude, De Glymes, Culembourg és Bailleul családok birtokolták (utóbbiak 1546-ban).[2] Ezt követően a de Hornes család birtokába került, akik 1761-ig megőrizték. A család címere, és egy Szt. Vince alak, alkotja ma is a kerület címerét.
A kerület lakosságának nagy részét a földművesek adták, akik a környékre jellemző vizes, mocsaras földterületek megművelésére specializálódtak (főlegendíviát termeltek). Az endíviakereskedelmet is egy helyi termelő, Joseph (Jef) Lekeu atya indította be 1867-ben. A kerületben még létezik az endíviatermelők egyesülete, aLes Compagnons du Witloof.
Azelső világháborúsmegszállás során a német főparancsnokság elhatározta, hogy a haren-evere síkságon létrehoznak egy repülőteret és hangárt aZeppelin léghajók kiszolgálására. A léghajókkal később innen indították az első bombázástLondon ellen. Egy berlini vállalkozás építette fel a 180 méter hosszú és 22 méter magas és 34 méter széles hangárokat, amelyeket később az angolok sikeresen leromboltak.
Evere később is megőrizte kötődését a légi közlekedéshez, itt építették ki Brüsszel első nemzetközi repterét, és itt alakult meg 1920-ban a SABCA vállalat, amelyből 1923-ban kialakult a belga nemzeti légitársaság, aSABENA. A polgári repülés mellett a belga légierő 3. repülőezredének is itt volt a támaszpontja.
A második világháború során a németek ismét elfoglalták az evere-i repülőteret és aLuftwaffe egészen Sint-Stevens-Woluwe-ig kiterjesztette a támaszpontot, illetve elkezdték egy új repülőtér építését Melsbroek-ban, amiből később a Brüsszel Zaventem repülőtér lett. A háború első részében az Angliát támadó bombázórepülőgépek állomásoztak itt, illetve egy század olasz vadászrepülő, amely a bombázók kíséretét adta. 1944-ben a repülőteret aRAF foglalta el.
A második világháború után a SABENA elhagyta a repülőteret, de az továbbra is megőrizte katonai jellegét: a belga légierő parancsnoksága, illetve a belga hadsereg vezérkara települt ide.
1954-ig aFlamand-Brabant tartomány része volt, akkor csatolták a brüsszeli régióhoz.
Evere területén helyezkedik el 1967 októbere óta aNATO központja (illetve egy része ennek is átnyúlik Haren-be, amiBrüsszel város része). A NATO központ mögött található abelga hadsereg főparancsnokságának épülete is.
2006-ban egy régi szélmalom épületében nyílt meg a brüsszeli élelmezési és malommúzeum(Musée bruxellois du Moulin et de l’Alimentation). A kerületben áll a Szent Vince-templom(Sint Vincentiuskerk), érdekessége a 11. századi román stílusú tornyok.
ATuinbouw kertváros építését 1922-ben kezdték elJean-Jules Eggericx tervei alapján, aki a kerület addig be nem épített részeire ikerházakat tervezett tágas utcákkal és kertekkel. A név is erre utal ("gondozott kert"). A házakat az utcától távolabb helyezte el, mindegyiket körbeveszi saját kertje.
Manapság a Tuinbouw jól elrejtőzik a köré épített lakónegyedben, a magasra nőtt fák mögött.
AMoeraske,petit marais vagyis "kis mocsár" természetvédelmi terület kb. 2,5 hektáros területet foglal el a kerületben. A Senne folyó völgyének jellegzetes növény és állatvilágát őrizte meg az urbanizáció közepén. A területet 1984-ben nyilvánították védetté. A védett terület mellettVallée du Kerkebeek ésParc Walckiers parkokkal együtt kb. 12 hektár zöldterület található itt.[5] A terület tulajdonosai a belga vasúttársaság (SNCB), Evere kerület és a brüsszeli régió[6]
A malommúzeum épületei
Rue de Genève
A NATO központi irodájának a bejárata
A régi brüsszeli temető bejárata
A brüsszel-evere-i temetőben található awaterlooi csatában elesett angol tisztek, altisztek és katonák emlékműve