ARosidae azárvatermők egy csoportja. A hagyományos rendszertanok (pl.Cronquist-rendszer,Tahtadzsján-rendszer) akétszikűek osztályának egy alosztályaként tartják számon. AzAngiosperm Phylogeny Group rendszertanaiban, így a legkorszerűbbAPG IV-rendszerben is arosids névvel jelzettkládnak feleltethető meg.
Fosszíliáik akréta időszak óta ismertek.Molekuláris órán alapuló becslések szerint a rosids csoport a kréta időszakapti vagyalbai korszakában jelent meg, 125-99,6 millió évvel ezelőtt.[2][3] Az alkalmazott leírástól függően 16-20 rend tartozik ide, melyekbe mintegy 140 növénycsaládot sorolnak.[4]
Körülbelül 70 000 faj tartozik ide, ami az összes zárvatermőfaj több mint egynegyedét jelenti.[5][6]
A „rosids” név a „Rosidae” rendszertani néven alapul, amit általában alosztálynak tekintenek. 1967-benArmen Tahtadzsján megmutatta, hogy a „Rosidae” név alapja aFriedrich Gottlieb Bartling által 1830-ban készítetttaxonleírás.[7] Ezt a csoportot nevezték át később „Rosidae”-ra; később különböző szerzők különféleképpen határolták be a taxont. A „rosids” név informális, azaz nincs hozzá rendelve semmilyentaxonómiai szint azICBN-nek megfelelően. A rosidsmonofiletikus csoport, akládokmolekuláris filogenetikai vizsgálata alapján.
A 21. században arosids csoport három, több ponton is különböző leírása használatos. Egyes szerzők idesorolják aSaxifragales ésVitales rendeket,[8] mások[9] mindkettőt kizárják a csoportból. Ebben a cikkben azAPG IV-rendszer leírása szerepel, ami a csoportba tartozónak tekinti a Vitales rendet, de a Saxifragales-t nem.
A rosids és aSaxifragales együttmonofiletikus csoportot alkotnak.[5][9] Ez a 6 csoport egyike, melyek együtt aPentapetalae kládot („ötszirmúak”, acore eudicots mínusz aGunnerales rend) alkotják,[10] ahol a másik öt csoport aBerberidopsidales,Caryophyllales,Dilleniales,Santalales és azasterids. A csoportok közötti kapcsolatról még keveset tudunk.
A rosid klád morfológiailag igen változatos, így nehezen jellemezhető csoport. Gyakori, hogy az egyszerűbb, háromnyílású (pl. trikolpát)pollenszemeket összetettebb (pl. poliporát) virágporszem váltja fel.[11]
A rosids két alapegysége az önállóVitales rend és az eurosids (valódi rosidák) nagy csoportja.
Az eurosids két, közel azonos méretű nagy csoportja:
- afabids (Fabidae, eurosids I) és
- amalvids (Malvidae, eurosids II).
Korábban a Geraniales, Myrtales, Crossosomatales és Picramniales rendeknek az eurosids I-be foglalt leírását (sensu lato eurosids I) vagy külön kezelését (sensu stricto eurosids I) is megengedték, azAPG III-rendszer azonban belátta a sensu lato leírás monofiletikusságát.[9] Az Apodanthaceae család az APG III eredeti publikációjában még a zárvatermők szintjénincertae sedis taxon volt – mivel a klorofillt nem tartalmazóparazita növényeknél a növényi leszármazási fa meghatározását általában nagyban segítőkloroplasztiszgének itt nem működő, ún.pszeudogének – azóta az eurosids csoporton belül sikerültCucurbitales rendben elhelyezni a családot. AHuaceae családot pedig korábban a fabids-on belüli COM kládban nem tudták rendbe sorolni, azAPG III és APG IV azonban már azOxalidales rendben helyezte el.
A hagyományos rendszertanok (pl.Cronquist-rendszer,Tahtadzsján-rendszer,Borhidi-rendszer,Dahlgren-rendszer,Thorne-rendszer) ebben az alosztályban helyezték el a különféleélősködő növényeket összevonóóriásvirágúak(Rafflesiales) rendjét. Ez a szemlélet még a 2000-es évek elején is tartotta magát,[12] bár egyre több jel utalt a rendparafiletikus voltára. A molekuláris genetikai vizsgálatok eredményeinek hatására végül a rendet megszüntették, három osztályát pedig egymástól meglehetősen távol eső kládokba sorolták be.
A rosids 17 rendből áll. Azalapi helyzetű Vitales renden kívül a 8-8 rendet tartalmazó fabids (eurosids I) és malvids (eurosids II) kládokból áll. Korábban négy rendet, a Geraniales, Myrtales, Crossosomatales és Picramniales a fabids és a malvids kládokon kívül írták le, vagy legfeljebb a malvids 'sensu lato'-hoz sorolták őket. 2009-ben azonban Hengchang Wang és társai javaslatot tettek arra, hogy a malvids csoportba foglalják bele a Geraniales, Myrtales, Crossosomatales és Picramniales rendeket is. Ezt a tágabb leírást az általuk elvégzett analízis igen erősen támogatta (100%bootstrapping). Egyes ide tartozó rendeket csak nemrég írtak le.[9] Ezek a Vitales,[13] Zygophyllales,[14] Crossosomatales,[15] Picramniales,[16] és Huerteales rendek.[17]
Az alább láthatókladogram forrása az APG weboldal.[9]
Anitrogénkötő kládba nagy számú, nitrogénkötésre képes növény tartozik, melyek specializált gyökérgümői a légkörinitrogént megkötni tudóRhizobia baktériumokat tartalmaznak. Nem minden növény képes erre a kládon belül.[18]
- ↑Angiosperm Phylogeny Group (2016). „An update of the Angiosperm Phylogeny Group classification for the orders and families of flowering plants: APG IV”.Botanical Journal of the Linnean Society 181 (1), 1–20. o.DOI:10.1111/boj.12385.
- ↑Davies, T.J., Barraclough, T.G., Chase, M.W., Soltis, P.S., Soltis, D.E., and Savolainen, V. (2004), "Darwin's abominable mystery: Insights from a supertree of the angiosperms", Proceedings of the National Academy of Sciences 101 (7): 1904–1909, DOI 10.1073/pnas.0308127100
- ↑Susana Magallón & Amanda Castillo (2009), "Angiosperm diversification through time", American Journal of Botany 96 (1): 349–365, DOI 10.3732/ajb.0800060
- ↑Douglas E. Soltis; Pamela S. Soltis & Peter K. Endress et al. (2005), Phylogeny and Evolution of the Angiosperms, Sunderland, MA, USA: Sinauer,ISBN 978-0-87893-817-9
- ↑abHengchang Wang, Michael J. Moore,Pamela S. Soltis, Charles D. Bell, Samuel F. Brockington, Roolse Alexandre, Charles C. Davis, Maribeth Latvis, Steven R. Manchester, andDouglas E. Soltis (10 Mar 2009), "Rosid radiation and the rapid rise of angiosperm-dominated forests", Proceedings of the National Academy of Sciences 106 (10): 3853–3858, DOI 10.1073/pnas.0813376106
- ↑Robert W. Scotland & Alexandra H. Wortley (2003), "How many species of seed plants are there?", Taxon 52 (1): 101–104, DOI 10.2307/3647306
- ↑James L. Reveal (2008), "A Checklist of Family and Suprafamilial Names for Extant Vascular Plants", Home page of James L. Reveal and C. Rose Broome, <http://www.plantsystematics.org/reveal/pbio/fam/supgennames.html>Archivált másolat. [2016. január 20-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 10.)
- ↑J. Gordon Burleigh; Khidir W. Hilu & Douglas E. Soltis (2009), "Inferring phylogenies with incomplete data sets: a 5-gene, 567-taxon analysis of angiosperms", BMC Evolutionary Biology 9: 61,doi:10.1186/1471-2148-9-61, <http://www.biomedcentral.com/content/supplementary/1471-2148-9-61-S7.pdf>. Hozzáférés ideje: 2010-04-10Archiválva2012. január 18-i dátummal aWayback Machine-benArchivált másolat. [2012. január 18-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 10.)
- ↑abcdePeter F. Stevens (2001), Angiosperm Phylogeny Website, <http://www.mobot.org/MOBOT/Research/APweb/welcome.html>
- ↑Philip D. Cantino; James A. Doyle & Sean W. Graham et al. (2007), "Towards a phylogenetic nomenclature ofTracheophyta", Taxon 56 (3): 822–846,doi:10.2307/25065865, <http://www.phylodiversity.net/donoghue/publications/MJD_papers/2007/164_Cantino_Taxon07.pdf>Archivált másolat. [2021. július 11-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 10.)
- ↑Podani János.A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana (2003).ISBN 963 463 632 2 , 152. oldal
- ↑Britannica Hungarica nagylexikon 19. (Minnesota–Niger). Főszerk. Nádori Attila. [Budapest]: Kossuth. 2013. 355. o.ISBN 978-963-09-6813-3
- ↑James L. Reveal. (1995). page 72 in Newly required suprageneric names in vascular plants. Phytologia 79(2):68-76
- ↑Chalk, L. 1983. Wood structure. Pp. 1-51 [1-2 by C. R. Melcalfe], in Metcalfe, C. R., & Chalk, L., Anatomy of the Dicotyledons, Second Edition. Volume II. Wood Structure and Conclusion of the General Introduction. Clarendon Press, Oxford.ISBN 978-0-19-854559-0.
- ↑Klaus Kubitzki (2007), "Introduction to Crossosomatales", in Klaus Kubitzki, The Families and Genera of Vascular Plants, vol.IX, Berlin,Heidelberg: Springer-Verlag
- ↑John HutchinsonThe Families of Flowering Plants 3rd edition. 1973. Oxford University Press.
- ↑Andreas Worberg; Mac H. Alford & Dietmar Quandt et al. (2009), "Huerteales sister to Brassicales plus Malvales, and newly circumscribed to include Dipentodon, Gerrardina, Huertea, Perrottetia, and Tapiscia", Taxon 58 (2): 468–478
- ↑Wall, L. (2000), "The actinorhizal symbiosis", Journal of Plant Growth and Regulation 19 (2): 167–182,doi:10.1007/s003440000027, <http://www.springerlink.com/content/aygm4ljhjr6qdalj/>[halott link]
- Ez a szócikk részben vagy egészben aRosids című angol Wikipédia-szócikkezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
_in_Hyderabad%2c_AP_W_IMG_9720.jpg)
