AzEurópa-liga alabdarúgásban azUEFA második számúeurópai kupasorozata azUEFA-bajnokok ligája után. A kupát klubcsapatok számára rendezik minden szezonban. A csapatok a saját nemzeti bajnokságukon, illetve nemzeti kupájukon keresztül szerezhetnek indulási jogot.
A kupának a2009–2010-es szezonban volt az első kiírása. KorábbanUEFA-kupa néven futott a sorozat, melynek a jogutódja lett azEurópa-liga.[1][2][3] A kupa jogelődje1955-ben indult el mégVásárvárosok kupája néven, majd1971-ben vette át a helyét azUEFA-kupa. Az újabb átszervezésre2009-ben került sor, amely során az UEFA-kupa és azIntertotó-kupa megszüntetésével hozták létre az Európa-ligát.
A sorozat három nagyobb részre oszlik, a selejtezőre, az alapszakaszra és az egyenes kieséses szakaszra.
Részvételi jog
Az országokra vonatkozóUEFA-együttható alapján felállított rangsortól függ, hogy az adott ország hány csapatot, és azokat is melyik fordulóban indíthatja. A kvótákat alapesetben az egyes országok bajnokságainak végeredménye alapján osztják ki. Ugyanakkor előfordulhatnak eltérések, például ha ugyanaz a csapat az UEFA-bajnokok ligájában is indulási jogot szerez, akkor a kvótája szabaddá válik, és azt egy másik csapat kapja.
Szabaddá váló helyek kiosztása
Egy Európa-liga indulási jog szabaddá vált, ha egy csapat indulási jogot szerzett az UEFA-bajnokok ligájában és az Európa-ligában is, valamint ha egy csapat több jogon szerzett indulási jogot az Európa-ligában. A szabaddá váló helyet az alábbi szabályok szerint kellett feltölteni, tekintettel az adott országból indítható csapatok maximális számára is:
Ha egy labdarúgókupa győztese indulási jogot szerzett az UEFA-bajnokok ligájában, akkor a helye szabaddá vált, a többi Európa-ligában indulási jogot szerző csapat egy hellyel feljebb került. Az utolsó indulási jogot az a bajnoki helyezés alapján legjobb helyen végző csapat kapta, amelynek még nem volt indulási joga.
Ha egy labdarúgókupa győztese indulási jogot szerzett az Európa-ligában a bajnoki helyezése alapján, akkor a helye szabaddá vált, a többi Európa-ligában indulási jogot szerző csapat egy hellyel feljebb került. Az utolsó indulási jogot az a bajnoki helyezés alapján legjobb helyen végző csapat kapta, amelynek még nem volt indulási joga.
Ligakupa-győztes szabaddá váló helyét az a bajnoki helyezés alapján legjobb helyen végző csapat kapta, amelynek még nem volt indulási joga.
Egy csapat valamely ok miatt történő nem indulása vagy kizárása esetén, az a bajnoki helyezés alapján soron következő csapat kapja a kvótát, amelynek még nem volt indulási joga.
Selejtező
Az UEFA Európa Konferencia Liga indulásával a kevesebb csapat miatt a selejtező két fordulóból áll: a harmadik selejtezőkörből és a rájátszásból. A selejtező oda-visszavágós, kieséses rendszerű, azaz a két találkozó végén az összesítésben jobbnak bizonyuló csapatok jutnak tovább a következő körbe. Valamennyi kieső csapat átkerül az UEFA Európa Konferencia Ligába.
Alapszakasz
A 2024–2025-ös szezontól az UEFA újraszervezte összes nemzetközi tornáját, eltörölve a csoportköröket, egy 36 csapatos alapszakaszra váltva. Minden csapat nyolc mérkőzést játszik az alapszakaszban, lehetőleg olyan csapatok ellen, amelyek nem saját szövetségükből vannak, de kivételek lehetnek. A korábbikörmérkőzéses rendszer helyett minden csapat egy sorsolás során kap 8 különböző ellenfelet és mindegyikkel játszik egyszer. Az első nyolc csapat az alapszakasz végén automatikusan továbbjut a nyolcaddöntőbe, míg a 9–24. helyen végző csapatoknak egymás ellen kell játszaniuk a továbbjutásért. Az új rendszer bevezetésével megszűnt a csapatok európai kupasorozatok közötti mozgása, a kieső csapatok nem folytatták az évet a Konferencia Ligában és az UEFA-bajnokok ligájából kiesők se indultak az Európa-ligában a szezon második felében.
Egyenes kieséses szakasz
Az egyenes kieséses szakasz oda-visszavágós rendszerben zajlik, a döntő kivételével. A két találkozó végén az összesítésben jobbnak bizonyuló csapatok jutnak tovább a következő körbe. A nyolcaddöntő rájátszásban az alapszakaszban 9–24. helyen végző csapatok játszanak, az első nyolc (9–16.) csapat kiemelt. A nyolcaddöntőben az alapszakasz első nyolc helyezettjei a kiemeltek, a nyolcaddöntő rájátszásnak győztesei a nem kiemeltek. Nincs tagországi korlátozás, bármely csapat bármelyikkel összekerülhet. A döntőt egy előre kijelölt helyszínen rendezik, egy mérkőzés dönt a győztesről. A győztes részt vesz azUEFA-szuperkupán, ahol az ellenfele az UEFA-bajnokok ligája győztese lesz. Továbbá a következő szezonban automatikus részvételi jogot kap az UEFA-bajnokok ligája csoportkörébe.
A versenykiírás a 2024–25-ös szezontól
A szakaszban bekapcsolódók
Az előző forduló továbbjutói
Az UEFA-bajnokok ligájából átkerülők
1. selejtezőkör (12 csapat)
12 kupagyőztes a 22–33. helyen rangsorolt kupából
2. selejtezőkör (18 csapat)
5 kupagyőztes a 16–21. helyen rangsorolt kupábólRUS
6 második és harmadik helyezett a 7–12. helyen rangsorolt bajnokságból
1 negyedik helyezett a 6. helyen rangsorolt bajnokságból
6 győztes az 1. selejtezőkörből
3. selejtezőkör (26 csapat)
Bajnoki ág (12 csapat)
12 vesztes a BL 2. selejtezőkörének bajnoki ágáról
Nem bajnoki ág (14 csapat)
3 kupagyőztes a 13–15. helyen rangsorolt kupából
9 győztes a 2. selejtezőkörből
2 vesztes a BL 3. selejtezőkörének nem bajnoki ágáról
Rájátszás (24 csapat)
5 kupagyőztes a 8–12. helyen rangsorolt kupából
13 győztes a 3. selejtezőkörből
6 vesztes a BL 2. selejtezőkörének bajnoki ágáról
Alapszakasz (36 csapat)
Az Európa Konferencia Liga címvédője
7 kupagyőztes az 1–7. helyen rangsorolt kupából
5 ötödik és hatodik helyezett az 1–5. helyen rangsorolt bajnokságból
A rájátszás 12 győztese
5 vesztes a BL rájátszásának bajnoki ágáról
4 vesztes a BL harmadik selejtezőkörének nem bajnoki ágáról
2 vesztes a BL rájátszásának nem bajnoki ágáról
A csoportkör korábbi lebonyolítása (2021–2024)
A csoportkörbe 32 csapat jutott be. 12 csapat automatikus résztvevő, a selejtezőből 10, az UEFA-bajnokok ligája selejtezőjéből 10 csapat jutott be a csoportkörbe. A 32 csapatot 8 darab négycsapatos csoportba sorsolták. A csapatokat négy kalapba sorolták be, a csapatokra vonatkoztatott UEFA-együttható alapján. Azonos tagországba tartozó együttesek nem voltak sorsolhatók azonos csoportba. A csoportokban a csapatokkörmérkőzéses, oda-visszavágós rendszerben mérkőztek meg egymással. Összesen hat fordulót rendeztek, melyek alatt egy csoporton belül mindegyik csapat kétszer játszott mindegyikkel, egyszer pályaválasztóként, egyszer pedig idegenben. A mérkőzéseket csütörtöki napokon játszották. A végleges menetrendet a sorsolás után, számítógéppel állították össze. A csoportok első helyezettje a nyolcaddöntőbe jutott. A második helyezettek a nyolcaddöntő rájátszásába kerültek, ahol az UEFA-bajnokok ligája csoportkörének harmadik helyezettjei közül kaptak ellenfelet. A harmadik helyezettek az UEFA Konferencia Liga nyolcaddöntő rájátszásába kerültek, ahol az UEFA Európa Konferencia Liga csoportkörének második helyezettjei közül kaptak ellenfelet.
Az európai labdarúgókupák oldala – rendszeresen frissített, független oldal az európai labdarúgókupákról, az UEFA-együtthatók ranglistáiról, a kiemelési rendszerekről és az eredményekről.(angolul)
