Terület szerint Európa a második legkisebb kontinens, 10,5 millió négyzetkilométerrel, amivel kissé meghaladjaAusztrália területét. Így az összes szárazföld közel tizenötödét teszi ki.
Népesség alapján a negyedik helyen állÁzsia,Afrika ésAmerika után. 2025-ben Európa népességét körülbelül 744–745 millió főre becsülték,[2] ami aFöld népességének mintegy 9 százaléka.[2]
Akontinens kifejezés gyakran csak a földrész összefüggő szárazföldi területeit jelenti a vele szomszédos szigetek nélkül, ezt főleg a szigeteken (pl. Nagy Britannia) élők szokták használni, mikor Európa kontinentális részére utalnak.
Európa (görögül: Ευρώπη, ejtsd: evrópi) mint földrajzi terület első említése aHoméroszi himnuszokban, azokon belül is azApollónhoz írottban található. Eredetileg Közép-Görögország neve volt, később egész Görögországot így nevezték, végüli. e. 500 körül a Görögországtól északra fekvő összes területet is. AzEurópa szó eredetét leggyakrabban a görögeurüsz (széles vagy szép) ésopsz (arc) szavakra vezetik vissza. Más vélemények szerint a szósémi eredetű, és azereb (naplemente) szóból eredhet –közel-keleti nézőpontból a nap a nyugaton elterülő földek mögött nyugszik le. Egyébként a szintén hasonlólatineurus szó a keleti szelet jelenti. Agörög mitológia elbeszélése szerintEurópéföníciai királylány volt, akitZeusz bika alakjában rabolt el. Közös gyermekeik Minósz, Rhadamanthüsz és Szarpédón lettek.
Európa hegy- és vízrajzaEurópa és Ázsia földrajzi határának különböző meghatározásai
Európa aFöld északi és keleti félgömbjén elterülő kontinens. Kis része átnyúlik a nyugati félgömbre is. Rajta halad át a kezdő hosszúsági kör. Keleten szorosan összefüggÁzsiával, közös nevükEurázsia. A két kontinens pontos határa megállapodás kérdése, nincs egyértelmű földrajzi határ. A ma leginkább elfogadott határvonal: aDardanellák, aBoszporusz, aFekete-tenger, aNagy-Kaukázusvízválasztó vonala, aKaszpi-tenger északnyugati része, azUrál folyó és azUrál hegység egészen aJeges-tengerig.[3][4] A kontinenst Észak-, Dél-, Nyugat-, Kelet- és Közép-Európára osztják. Európa partvonala a legtagoltabb a kontinensek közül. Nagyfélszigetei:Skandináv-, aPireneusi-, azAppennini- és aBalkán-félsziget. Szárazföldre benyúló legnagyobbtengerei: aBalti-, azAdriai- és azÉgei-tenger.Szigetei közül azAtlanti-óceánban a távolabb fekvőIzland és aBrit-sziget a legjelentősebbek. AFöldközi-tenger szigetei közül a legnagyobbak:Korzika,Szardínia ésSzicília. A Balti-tenger legnagyobb tengeröble aBotteni-öböl. Európa partjait a Skandináv-félszigeten ésBrit-szigetek ÉNy-i vonalán hosszú, keskeny, mély, meredek falú, elágazótengeröblök: afjordok csipkézik.Völgyüket eredetileg afolyók rajzolták ki. Ajégkorszakijégtakaró tengerbe nyúlógleccserei tovább mélyítették a völgyeket, és ezek a jég elolvadása utánöblökké váltak. Kijáratuknál számtalan sziklasziget található. Egészen más a Balti-tenger partvidéke, ahol a tenger építő munkát végez. A lapos parton a hullámok kifutnak a szárazföldre. A partok előtt lerakott hordalékokbólhomokgátak –turzások – keletkeznek. A turzások néhol tengeröblökké zárnak el: ezek alagúnák. A partra sodort homokot a szél munkálja tovább.Dűnékbe halmozza, és – növényzet híján – tovább is vándoroltatja. Ismét más képet mutatnak a partok az Atlanti partvidéken. Itt a magas partokat a tengerjárás és a hullámverés állandóan pusztítja.
A térképen vastag szaggatott vonallal azAfrika-lemez és azEurázsia-lemez határa szerepelAzAlpok vonulatai a harmadidőszakban gyűrődtek fel
Európa legrégebbi területe aBalti-ősföld és az Ukrán-pajzs (Kelet-európai tábla). A földtörténet folyamán merev kéregdarabként állt ellen a szerkezeti mozgásoknak, de erősen lepusztult. Így ásványkincsei a felszín közelébe kerültek, ezért könnyen bányászhatók. Ilyenek avasérc,nikkelérc,rézérc. Azősföld kőzetanyaga aFinn-tóvidék területén bukkan a felszínre.
Apaleozoikumbanóceánok semmisültek meg, és hatalmas hegységrendszerek emelkedtek a Föld felszínén. Legnagyobb ívük aKaledóniai- és aVariszkuszi hegységrendszer volt, amely ma a legtöbb európairöghegység alapja. Peremük övezetében gazdag kőszéntelepek képződtek. A kontinens óidőben keletkezett, ma már rögökre töredezett, lepusztult hegységei: aSkandináv-hegység, a Brit szigetek hegységei, aFrancia-, aLengyel-, aNémet-középhegység, aCseh-medence peremhegységei, a kontinensválasztóUrál és Magyarországon aVelencei-hegység. Aközépidő ismétlődő tengeri elöntései során Európa területén vastagüledékrétegek rakódtak le. Befedték az ősföld egyes részeit, belegyűrődtek a felboltozódóhegyláncokba, kitöltötték a medencéket. Belőlük később lépcsős felszínek is kialakultak. Az időközben visszahúzódó tengerek öbleit a folyók alföldekké töltögették fel. A középidő üledékes kőzetei: ahomokkő, amészkő és adolomit. Ekkor keletkezett akősó, akőolaj, aföldgáz és a szárazföldeken abauxit is. Azújidő harmadidőszakának legnagyobb eseménye azeurázsiai-hegységrendszer felgyűrődése volt. Hegységei Európában: aPireneusok, azAlpok, azAppenninek aKárpátok, aDinári-hegység, sBalkán-hegység és aKaukázus. A harmadidőszakból származnak a kontinens legnagyobbbarnakőszéntelepei, de ekkor képződött akőolaj és aföldgáz túlnyomó része is. Azújidő negyedidőszakában a felszínt a kontinens északi részén többször is előrenyomuló jégtakaró formálta. Vastagsága néhol a 2000 m-t is meghaladja. Legnagyobb kiterjedése idején lenyúlt az é.sz. 50°-áig. Lassú mozgásával lecsiszolta a felszínt, és tómedencék ezreit mélyítette ki. Így alakultak ki aSkandináv-hegység jég gyalultafennsíkjai, aKelet-európai-síkság hátságokkal tarkított tökéletlen síksága és a Finn-tóvidék. Délen a jégtakaró visszamaradt törmelékei halmozódtak fel amorénavidékeken. Ilyen területek találhatók a Kelet-európai-síkság északi részén, aGermán-alföldön és aLengyel-alföldön. A hidegre forduló éghajlat alatt a jégtakaró környékimagashegységek a hóhatár alacsonyabbra kerülése miatt szintén eljegesedtek. A területekről lecsúszógleccserek és a jég csiszoló munkáját csipkézett hegygerinceik, merész csúcsaik máig is őrzik. Az erős, száraz szelek a jégtakarótól délre fekvő síkságokon hatalmas porfelhőket kavartak. A leülepedő porból későbblösztakarók képződtek. Ilyen van pl. a Kelet-európai-síkság déli részén. A szél a folyók hordalékkúpjából kifújthomokot is elszállította, szétterítette vagy futóhomokként vándoroltatta. Azutolsó jégkorszak után a jég súlyától megszabadult kontinens emelkedni kezdett. Ez módosította a partvonal lefutását. Fokozatosan kialakultak a maialföldek és a vízhálózat is.
Izland szigetét a lemezhatárok nyugtalan földjeként is szokták nevezni. Izland Európa második legnagyobb szigete. A tűz és jég országaként is szokták emlegetni. Területe azÉszak-atlanti-hátság tengerszint fölé emelkedő nyúlványán született: azEurázsiai- és azÉszak-Amerikai-tábla távolodó lemezeivel. A lemezmozgások miatt nyugtalan föld 140tűzhányóból kb. 30 ma is működik. Legnagyobb vulkánja aHeklának és társainak a kitörései nemcsak a belső lakatlan területekre, hanem a part menti vidékekre islávát és hamuesőt zúdítanak. A sok aprógejzír és egyéb meleg forrás is a vulkanizmus következménye a szigeten. A kőzetek közötti repedésekbe beszivárgó víz ugyanis – a felszín közeli forró vulkáni anyagok hatására – gyorsan felmelegszik, és a mélybe jutva nagy nyomás alá kerül. Időszakonként aztán forró szökőkútként, gejzírként tör a magasba. (Meleg vizükkel melegházakat, szabadtéri fürdőket fűtenek és energiát termelnek.) A sziget a jég országa is (Izland=jeges föld). Területének több mint tizedét hatalmasgleccserek borítják. A rájuk hulló lávától megolvadva gyakran hatalmasárvizeket okoznak.
Európamérsékelt övezetében a nyugati szelek hatása a szárazföld belseje felé egyre csökken. Emiatt módosul a természetföldrajzi tényezők változásának általában É-D-i iránya. Azóceáni éghajlatú tájakon, azAtlanti-óceán partvidéke a természetes növénytakaró alombhullató erdőtölgyesekkel,bükkösökkel. Helyükön ma már többnyire rétek, legelők szántókat találunk. Az 1750-es évek óta a kontinensen 10 százalékkal nőtt az erdőterület. (1750-ben 1 934 000 km² erdőterület volt, ami 196 000 km²-rel nőtt 2010-re. Ekkor 2 130 000 km² erdőterület borította a kontinenst.) Több országban telepített fenyőerdő váltotta fel a korábbi lombhullató erdőterületeket. Ez a változás a faállomány összetételében 0,12 °C-kal emelte meg az európai nyarak átlaghőmérsékletét, mivel a sötétebb színű fenyvesek lombozata magába szívja a nap melegét.[5] Az erdők alatt barna erdőtalajok képződtek. Az állatvilág a szárazföldi éghajlatú tájakkal jórészt azonos. Afolyók bővizűek és egyenletes vízjárásúak. Az óceántól távolodva, kelet felé az éghajlatnedves kontinentális. Az óceáni éghajlatnál melegebb nyarak, hidegebb telek jellemzik. A csapadék kevesebb, és a legtöbb nyár elején hullik. (Magyarország éghajlata is ilyen.) A természetes növénytakaró alombhullató erdő, mely a szárazföld belseje felé ligetes mezőségekké ritkul. Állatvilágátsünök,vakondok,pockok,mókusok,egerek,nyulak,őzek,vadmacskák adják. Jellemző talaja a barna erdőtalaj. A belső területeken aszáraz kontinentális éghajlat alakult ki. Itt már nagyobb az évi közepes hőingás, a csapadék pedig egyre kevesebb. A természetes növénytakaró az erdős ésfüves puszta. Alattuk mezőségi talajok (feketeföld) képződtek. A kontinentális területek természetes növénytakarójának helyét ma már többnyire szántóföldek foglalják el. A folyók vízjárása az egyenlőtlen csapadékleoszlás miatt, ingadozó. Ameleg mérsékelt övben Európábanmediterrán éghajlat van. A nyár forró és száraz. Ősszel és télen az óceán felől fújó nyugati szél csapadékot hoz. A folyók a száraz időszakban szinte kiszáradnak, télen áradnak. A természetes növénytakaró, akeménylombú erdőket sok helyen kiirtották. Helyüket szúrós, örökzöldcserjék foglalják el. A erdők alatt fahéjszínű talaj ésterra rossa (vörösföld) képződött. Az állatvilág átmeneti jellegű, fajai a szomszéd területekkel azonos. Európahideg mérsékelt övénektajga éghajlata a sarkkörtől délre húzódik. Ez aFöld legnagyobb összefüggő területű fenyőerdeje. A 30–40 m magas, oszlopszerű vörös- éscirbolyafenyők között különféle prémes állatok (coboly,hermelin stb.), ragadozók rejtőzködnek. A kontinens viszonylag kis területén, a sarkkör tájékán megtalálható ahideg övezet és természetes növényzete, atundra is. Amagashegységekben hegyvidéki az éghajlat.
Európa kulturális és gazdasági fejlődése egészen abronzkorig nyúlik vissza. A nyugati kultúrák forrásának általában az ókori görögöket tekintik. ARómai Birodalom évszázadokon keresztül birtokolta a kontinens mintegy felét. Bukása után a fejlődés hosszú időre szinte teljesen megállt, abban a korban, amit afelvilágosodás gondolkodói a sötét kornak, a mai történészek pedig egyszerűenközépkornak neveznek. Ebben az időszakban kis közösségek, például kolostorok őrizték féltve a nehezen megszerzett tudást. Ez a korszak areneszánsszal ért véget, amikor a felfedezések és a tudomány fejlődésének korszaka következett. A15. századtól az európai nemzetek – különösenSpanyolország,Portugália,Franciaország ésAnglia – hatalmas birodalmakat építettek,afrikai,amerikai ésázsiai gyarmatokkal. Azipari forradalom Európában a18. században kezdődött, és általános gazdagodáshoz, valamint a népesség növekedéséhez vezetett. Amásodik világháború után, egészen ahidegháború végéig, Európa két nagy politikai és gazdasági tömbre osztódott:kommunista országokraKözép- ésKelet-Európában, éskapitalista országokraNyugat-Európában.1990 körül a kommunista blokk felbomlott.
Európa népességének alakulása, a sötétkékkel jelölt országok lakossága nő, a halványkékkel jelölt országok lakossága csökken (2009)A népesség hány százaléka legalább 65 éves, illetve annál idősebb. 2008 és 2018-as adatok. Forrás: EurostatNépsűrűség a NUTS-3 régiók alapján (2017)
Európa területét a délről és keletről érkező bevándorlók kezdték benépesíteni. Afrikából mintegy 200 000 éve érte el a földrészt a mai ember (Homo sapiens) első nagyobb terjeszkedési hulláma. AzÁzsiából ideáramló embercsoportok 60-80 ezer éve telepedtek le a kontinens területén. A népesség az újkor elején csak lassan növekedett, mivel aháborúk és ajárványok folyamatosan tizedelték a lakosságot. A18. század ugrásszerű ipari fejlődése az életkörülmények jelentős javulását eredményezte. Csökkent a halálozási arány, a népességszám pedig gyors növekedésnek indult. A legerősebb népességgyarapodás idején, az 1900-as években már Európában tömörült a világ népességének 1/4-e, de azóta ez az arány fokozatosan csökken. Sok európai országban – köztük Magyarországon is – már fogy a lakosság, és korösszetétele inkább az idősebb korosztály fele tolódik el.
Sokáig Európa népsűrűsége volt a legnagyobb aFöldön, de Ázsia már megelőzte. A lakosság egyenlőtlenül oszlik el.Nyugat-Európa ipari vidékei sűrűbben lakottak. Avárosok, városkörnyékek összeolvadásával itt is létrejöttek várostömörülések (agglomerációk). Ilyen pl. anémetországiRuhr-vidék. Alacsony viszont a népsűrűség Észak- és Kelet-Európában.
Európa tíz legnépesebb országának, –nevezetesen Oroszországnak, Németországnak, Franciaországnak, az Egyesült Királyságnak, Olaszországnak, Spanyolországnak, Ukrajnának, Lengyelországnak, Romániának és Hollandiának – az összesített demográfiai adatai 1960-tól:
Európa tíz legnépesebb országának főbb demográfiai adatai 1960-tól 2015-ig[8]
Európa az ENSZ alapján becsült népessége 2015-ben 741 millió fő volt,[9] ekkor a világ népességénk már kicsit kevesebb mint 11%-át adta. AzEurópai Unió népessége 2015-ben 509 millió fő volt.[10] A népesség elöregedése napjainkban a legtöbb európai országban megfigyelhető,[11] de ennek okai országonként eltérőek.
Sémi nyelvek, többek között: asszír új-arámi (Törökország keleti részén és a Kaukázus egyes részein beszélik azasszír keresztények),héber (azsidó lakosság beszéli) és amáltai.Arabul beszél a Közel-Keletről és Észak-Afrikából származó vendégmunkás és migráns közösség.
Északnyugat-kaukázusi nyelvek, beleértve azabház,abaza, adyghe,cserkesz, kabard ésUbykh nyelveket.
Északkelet-kaukázusi nyelvek, beleértve acsecsen, dargin, ingus, lak nyelveket.
Nyelvi izolátumok: Abaszk, amelyet Spanyolország és Franciaország baszk régióiban beszélnek, egy izolált nyelv, az egyetlen Európában, és úgy vélik, hogy nem kapcsolódik más élő vagy kihalt nyelvhez.
Az Európában élő embertípusok külső megjelenése változatos. Az északon élők magasabbak, bőrük, hajuk, szemük színe világosabb. A déli területek lakói alacsonyabbak, hajuk, bőr- és szemszínük sötétebb.
A voltgyarmattartó hatalmak, mint Franciaország, Nagy-Britannia, Hollandia, Belgium, Spanyolország és Portugália számára a legtöbb bevándorló és utódaik az egykori gyarmataikról származnak, Afrikából, Amerikából és Ázsiából. Rajtuk kívül Németország, Ausztria, Svájc; de Hollandia és Belgium is az1960-as évektől toborzotttörök és marokkói vendégmunkásokat, és ezekben az országokban sok bevándorló kötődik az ilyen toborzási programokhoz.
A marokkói bevándorlók az1980-as évektől kezdtek nagyobb számban érkezni Spanyolországba és Olaszországba, a jobb életszínvonal és a munkalehetőségek miatt. Askandináv országokban, Svédországban, Dániában, Norvégiában és Finnországban a nem európai bevándorlók zöme menekült és menedékkérő a Közel-Keletről, Kelet-Afrikából és a világ más régióiból, akik az1980-as és1990-es évek óta érkeznek.
A növekvőglobalizáció a világ minden tájáról származó diákok, szakemberek és dolgozók jelentős csoportját hozta be az európai nagyvárosokba, különösen Londonba, Párizsba és Frankfurtba. Az EU kék kártya2009 májusi bevezetése tovább növelte a kontinensen kívülről érkező szakképzett, hivatalos úton érkező bevándorlók számát.
2015-től az Európán kívülről érkező menedékkérők száma jelentősen megnőtt azeurópai migránsválság idején.Egyes kutatók azt mondják, hogy a migránshullámok arányának növekedése főleg a szegény és gazdag országok közötti globális egyenlőtlenségeknek köszönhető.[13]
2017-ben körülbelül 825 ezer személy szerezte meg azEurópai Unió valamely tagállamának állampolgárságát, szemben a 2016-os év 995 ezer fős számával.[14] A legnagyobb csoportok Marokkó, Albánia, India, Törökország és Pakisztán állampolgárai voltak.[15] 2017-ben 2,4 millió nem EU-s tag ország migránsa lépett be az EU területére.[16][17]
Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy az északi skandináv országokban a népesség hány százaléka bevándorló, vagy bevándorló szülők gyermeke. 2000–2020-as adatok:
Első és második generációs bevándorlók a lakosság százalékában a skandináv országokban
A vallások közül legelterjedtebb akereszténység. Ezen belül Dél-Európában, valamint Közép-Európa és Nyugat-Európa egyes részein akatolikus vallás terjedt el.Észak-Európában, továbbá Nyugat-Európa és Közép-Európa más részein aprotestáns felekezetek jellemzők, míg Kelet- és Délkelet-Európában azortodox kereszténység.
Iszlám vallásúak nagyobb tömbben aBalkán-félszigeten élnek, ugyanakkor jelentős bevándorló közösségek vannak Európa-szerte. Azsidók Európában szétszórtan élnek.
A fentihez képest léteznek eltérő felosztások is, amelyek kevesebb régiót különítenek el (pl. nincs Dél-Európától külön Délkelet-Európa, vagy nincs Közép-Európa, hanem Kelet- vagy Nyugat-Európához sorolják az ottani országokat), vagy akár többet (pl.Északkelet-Európa,Északnyugat-Európa,Délnyugat-Európa vagy Közép-EurópátNyugat-Közép-Európára ésKelet-Közép-Európára osztják). Az egyes országok besorolása sem mindig egyértelmű, az eltérő természetes határok, etnikai és kulturális határok, valamint a történelmi és jelenlegi államhatárok miatt.
Az európai államok területi, lakossági és gazdasági összehasonlító adatait lásd:Európa országai
Európa, egy általánosan elfogadott meghatározása szerint
Európai állam Ázsiába nyúló összefüggő területe
Földrajzilag Európán kívül fekvő rész, amelyet kulturális és történelmi okokból európainak tartanak
Attól függően, hogy hol húzzuk meg Európa és Ázsia határát, a 2020-as években 46-49 szuverén állam van, amelyek részben vagy egészben Európában találhatók.Grúzia ésAzerbajdzsán hovatartozása, valamintKoszovó és egyéb területek függetlensége vitatott.
A földrajzi értelemben vett Európában jelenleg az alábbi államok és területek találhatók (ábécé-sorrendben):
A legnagyobb európai gazdaságok a2017-esNemzetközi Valutaalap adatok alapján[70](Politikailag gyakran Európához veszik Oroszország és Törökország egészét is):
Nyolc ország, 1,5 millió km², 32-33 millió ember; röviden ezÉszak-Európa. Területét zömében egymással rokon népek,germánok lakják. Csupán a lakosság 20%-át kitevőfinnek éslappok tartoznakfinnugor nyelvcsaládhoz. Az észak-európai országokDánia kivételével ritkán lakottak. A népesség területi feloszlása az éghajlathoz és a megművelhető földterületekhez igazodott. Életszínvonaluk magas, amit termelésük technikai színvonalának, szakmunkás gárdájuknak, minőségi termékeiknek köszönhetnek. Ehhez számos nyersanyagot és energiahordozót külföldről vásárolnak.
Észak-Európa gazdaságban mindig fontos szerepe volt atengernek, és a hajózásnak. ABotteni- és aFinn-öböl vizén kialakulójégpáncél miatt azonban csak a nyári időszakban közlekedhetnek ahajók. Ahalászat, a halfeldolgozás exportképes ágazata az országoknak, amihez szorosan kapcsolódik a hajóépítés is. Az északi országok energiaszükségletük nagy részétvízerőművekből nyerik. A természeti adottságaikat (tenger,ásványkincsek,erdők,vízenergia) észszerűen hasznosítják. Nagy fokú szakosodással, azinformatikában, a hírközlésben, az internetcsatlakozások számában sok fejlett európai államot megelőznek.
Norvégia aSkandináv-félsziget nyugati részén fekvő ország. Az országban a tengerhajózás évezredes múltra tekint vissza (kezdve avikingekkel). Ma is hatalmas kereskedelmi flottát tart fönn. A tengerpartja egész évben jelentős halászterület, mert a part mentén haladó meleg tengeráramlás a hideg parti vizekkel keveredve gazdag halzsákmányt biztosít. AzÉszaki-tengerkőolaj- ésföldgázlelőhelyeit az1970-es évektől kutatták fel. Ma Norvégia Európa egyik legnagyobb kőolajtermelője. A sok rövid, de nagy esésűfolyók olcsóvízenergiához juttatja az országot. Erre épült a külföldről behozott nyersanyagokat feldolgozóalumíniumkohászat,színesfém-kohászat éselektrokémiai ipar.
Svédország aSkandináv-félsziget nagyobb, keleti részén fekszik. Avilágháborúk pusztításaitól a semlegessége megóvta az országot, sőtkereskedelmi kapcsolatai fellendülését is segítette. Óriási monopóliumi világszerte elismertek, leányvállalataik termelése sok esetben meghaladja az anyaországban működő gyárakét. Legismertebbek, a golyóscsapágyakat gyártóSKF, az elektrotechnikai berendezéseket gyártóAsea-BB, a gépkocsigyártóVolvo, a híradástechnikában azEricsson, a háztartási gépek gyártásában vezetőElectrolux. Kiemelkedő szerepét a nemzetközi munkamegosztásban a nagy szakképzettséget kívánó, munkaigényes, sokoldalú korszerű gépiparának köszönheti. Ennek alapja a jó minőségű hazaivasérc, amelybőlacélt állítanak elő. Jelentős mennyiség jut kivitelre is. Fő vásárlói aBenelux államok ésNémetország, ahonnan a hajók visszaútjukonkokszot hoznak. A kohászat központjai így a bányavidékekre és a kikötővárosokba összpontosulnak. Avasgyártásnál felhasználják az ócskavasat is. A vegyipargyógyszereket és robbanóanyagokat gyárt. A főváros,Stockholm mellett üzemel a híres Nobel Művek (gyógyszer- és robbanóanyag-gyártás). A könnyűiparban afaiparé a vezető szerep. Világhírű a svéd gyufagyártás. A bútoripar (azIKEA révén) világméretű üzlethálózattal rendelkezik.
Az„Ezer tó” országaként emlegetikFinnországot. Területének 2/3-át erdőségek borítják, ez a gazdaság legfőbb természeti erőforrása. Finnország a világ egyik legnagyobbfaipari exportőre, nagy fűrészáru-, cellulóz- és papírkivitellel. A Finn-ősföld sokféleércet, pl.piritet rejt. Ezek feldolgozása aBotteni-öböl partján fekvő településeken történik. A finn ipar sikerágazata a telekommunikációs rendszerek gyártása, települése, üzemeltetése. ANokia a mobiltelefonok gyártásában szerzett világelsőséget.
Dánia azÉszaki- és aBalti-tenger köztiJylland-félszigeten, és az attól keletre elterülő két nagyobb és több száz kis szigeten foglal helyet. Dánia természeti adottságai amezőgazdaság számára kedvezőek. Területén a19. század végére kialakult aDán Szövetkezeti Mozgalom. A föld a parasztok tulajdona, rajta egyénileg gazdálkodnak, de a vetőmagot, műtrágyát, gépeket a szövetkezet biztosítja, mely a termékek feldolgozását és értékesítését is elvégzi. A gazdálkodóktól elvárják a kiváló minőségű árukat, így azok versenyképesek a világpiacon. A dán parasztság korszerű művelési módot (agrotechnikát) alkalmaz. Ezt magas színvonalú szakoktatás és szaktanácsadó szolgálat is segíti. A mezőgazdaság vezető ága azállattenyésztés. A nemesítettszarvasmarhák célszerű takarmányozással magas tejhozamúak. Jelentős asertés- ésbaromfitartás is. Állati termékekből – hús, tej, tojás, tejtermékek, baconszalonna – az ország kivitele számottevő. Azipar a kevés nyersanyagot, de nagy szakértelmet és jelentős beruházásokat igénylő ágazatok képviseli, pl. műszerek, számítógépek gyártása.
ABrit-szigeteken két ország fekszik, a kisebbÍrország és nagyobb területűEgyesült Királyság. Az Egyesült Királyság fő energiahordozói akőolaj, aföldgáz, afeketekőszén és a hasadó anyagok (pl.uránérc). A kőolajat és a földgázt azÉszaki-tengerből nyerik. Szállításuk tenger alatti vezetékeken, illetve tankhajókon történik. A kőszén nagy részét aPennine-hegységből, és más hegységekből nyerik. A villamos áram termelésében a legnagyobb szerepet azatomerőműveknek tulajdonítják. Avas- ésszínesfém-kohászat üzemei a szénmezők közelében és a kikötővárosokban, mint pl.Glasgow-ban találhatók. A legnagyobb ipari központ Közép-AngliábanBirmingham. A szénbányászat és a rá épülő hagyományos iparágak az utóbbi évtizedekben sokat veszítettek a jelentőségükből. Az ágazat hanyatlása sok gondot jelent, pl. munkanélküliséget, elvándorlást. Ezen a munkások átképzésével, adókedvezményekkel támogatott korszerűsítésével próbálnak enyhíteni. Ennek nyomán a nehézipar hagyományos szerkezete is átalakult (szerkezetváltás). A feldolgozóipar legfontosabb ágazata agépipar. Hazai alapanyagra, jól képzett szakmunkásgárdára épül. Belföldi és külföldi piacra egyaránt termel. Nagy fokú szakosodása és a gyártmányok kiváló minősége jellemzi. A brit gépjárműipar üzemeinek egy részét külföldi (amerikai,japán,német) cégek vásárolták meg. Az előállított autók fele külföldön talál vevőre. Az elektronikai, elektrotechnikai ipar korszerű termékeit (pl. híradástechnikai, számítástechnikai, orvosi elektronikai eszközöket) a főváros környékén és az egyetemi városokban állítják elő. A vegyipar a kikötővárosokba települt, műanyagot, festékeket, gyógyszert gyárt. Nyersanyagai a kőolaj, a földgáz, a kőszén és akősó. Atextiliparban egyre fontosabb műszál is a vegyipar terméke. A könnyűiparban a textilipar a legfontosabb ágazat. Hazai nyersanyaga agyapjú. A gyapotot külföldről szerzi be. A legjelentősebb központjaManchester. Az angolfarmok jól felszerelt, sok műtrágyát, nemesített vetőmagot használó gazdaságot. A szántóföldi termelés főleg délkeleten jellemző. A megtermeltárpa,búza ésburgonya fedezi a hazai szükségleteket. Jelentős a városokat ellátó zöldség, gyümölcs- és virágkertészetek szerepe. Az északnyugati és északi országrész legelői az állattartás területei.Nagy-Britannia Európa legjelentősebbjuhtenyésztő országa. Emellett fontosszarvasmarha, hússertés,pulyka és versenyló tenyésztése is. A mezőgazdasági termesztési érték nagyobb részét az állattenyésztés adja. Az ország alapvető élelmiszerekből szinte önellátó.
ALa Défense ultramodern pénzügyi negyedPárizsban előtérben azEiffel-toronyAmegújuló energia részaránya a bruttó végső energiafogyasztásban, 2023-ban.[73] A zöld a legmagasabb, piros-narancssárga a legalacsonyabb
Nyugat-Európa legnagyobb országaFranciaország. A vegyipar a behozott nyersanyagokat a kikötővárosaikban, a hazaiakat a bányák körzetében dolgozza fel. A foglalkoztatásban és exportban egyaránt fontos atextilipar szerepe, amelyLyonban ésPárizsban összpontosul, de üzemei az ország egész területén megtalálhatók. Párizs a kozmetikai és a divatipar első számú világközpontja is (híres divatcég pl. aDior, ésPierre Cardin). Aszolgáltatások egyre bővülő gazdasági ágat jelentenek. Sok munkahelyet biztosítottak az utóbbi évtizedekben, különösen a női munkaerő foglalkoztatásában. A tengerpartok, az ország kulturális kincsei, a főváros, aLoire-mentikastélyok, a gyógyfürdők, azAlpok a turizmus legvonzóbb – fontos beviteli források. Franciaországmezőgazdasága változatos éghajlatának megfelelően igen sokszínű. A mezőgazdaság termékeiből jelentős jut kivitelre. Az országban anövénytermesztés és azállattenyésztés egyaránt jelentős. Termékei közül exportcikk agabona, aszőlő és abor. A szőlőtermesztésben FranciaországOlaszországgal vetekszik a világelsőségért. Az előállított bor nagy részebrandy éspezsgő formájában kerül a világpiacra. A szántóföldeken északon acukorrépa és aburgonya, délen anapraforgó termesztése a jellemző. A zöldség- és gyümölcstermelés főleg a nagy hazai igényeket elégíti ki. Az állattenyésztés jelentősége a tekintélyes méretű állatállománynak, valamint a takarmánytermelő területeknek köszönhető.
A csatornák,szélmalmok,tulipánok,sajtok és a fapapucsok hazájaHollandia. AzÉszaki-tenger partján fekszik, a Hollandalföldön ésmélyföldön. A hollandok évszázadok óta küzdenek a tengerrel,gátakkal és csatornákkal. A hollandmezőgazdaság vezető ága azállattenyésztés. A kitűnő tejelő fekete-fehér fríz fajtájútehenek az év nagy részében a szabadban legelnek. Az állatok tejhozama igen magas, amit a tervszerű fajtanemesítésnek és gondozásnak is köszönhetnek. Aszántóföldek nagyobb részen termelt takarmánynövények is az állattartást támogatják. AzIJssel-tó és aRajna közti termékeny területen zöldség- és virágkertészetek sorakoznak. Aföldgázzal fűtött üvegházakból egész évben friss zöldségféléket szállítanak a bel- és külföldi piacokra. A vágott virágok, virághagymák és magvak kivitele is jelentős. Az ország középnyugati részén lévő hatalmas, patkó alakú városodott terület a Randstad. Az üzemek többsége két nagy kikötővárosba –Rotterdamba ésAmszterdamba – és néhány hajóval is elérhető kisebb városba tömörült. A legtöbb iparág külföldi nyersanyagokat dolgoz fel, és a késztermékek nagy részét is külföldön értékesítik. Nemcsak Európa, hanem a világ legforgalmasabb kikötővárosának is számít Rotterdam. Bár az ország gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi központja a főváros, Amszterdam.
Belgium azÉszaki-tengertől délkeleti irányban található,Hollandia szomszédságában. Az országmezőgazdasági központjaFlandria. Termékeny talaján főleg ipari növényeket, a városok körül kertgazdaságokban zöldségféléket, virágokat és almát termesztenek. Ezen a tájon alakult ki az ország jelentőstextilipara. Szőnyegszövésben és kivitelben ma is első Európában. A táj déli részén épült a főváros,Brüsszel, aNATO és azEurópai Bizottság székhelye. A kikötővárosai közülAntwerpen jelentősége a legnagyobb. Vegyipar (kőolaj-finomítás, gyógyszer- és fotokémiai ipar) sok szakképzett munkaerőt foglalkoztat. Gyémántcsiszoló üzemei világhírűek. AMeuse-folyó mentén 30–50 km-es sávban hatalmasnehézipari övezet húzódik. Belgium gépgyártásra a nyersanyagigényes ágazatok és a korszerű fegyvergyártás jellemző.
A törpeállamok után Európa legkisebb területű országa,Luxemburg. Ma Európában és azEurópai Unióban is egyaránt itt a legnagyobb az 1 főre jutóGDP értéke. A főváros,Luxembourg az EU második legfontosabb központja,Brüsszel után. AzEurópai Parlament titkársága, azEurópai Bíróság, beruházásibankja, pénzügyi és statisztikai intézményei külön negyedbe tömörültek. Mellettük a biztosítótársaságok csoportosulnak, hírnevet teremtve a kis országnak.
A tagállamok gazdasági együttműködésének jellemzői:
Az EU-n belüli kereskedelemben megszűntek a vámok és a mennyiségi korlátozások. Más országok felé azonosak a vámtarifák. Egységesek a minőségi követelmények.
Szabadon áramolhatnak atőke, a munkaerő és a szolgáltatások. Az EU-országok lakosai bármely másik tagállamban letelepedhetnek, munkát vállalhatnak. A szakképzettség kölcsönösen elismerik. (A külső országokból érkező vendégmunkásoknak nincsenek ugyanilyenjogaik.)
Egységesen támogatják a mezőgazdaságot. Saját termékeiket védik az EU-n kívüli országokkal szemben (pl. vámokkal, behozatali korlátozásokkal stb.).
Tudományos kutatási programjaikat összehangolják.
A tagországok adórendszerét egységesítik, 2002 óta fizetőeszközként a közös valutát, azeurót használják.
A gazdasági egységnél sokkal nehezebb a politikai egység megteremtése. Ez a távolabbi jövő feladata. Az EU országainak gazdasági fejlettsége eltérő. Így az egy főre esőGDP is nagy különbségeket mutat. Az egyes országok és régiók között fennálló fejlettségi különbségek mérséklése, a kevésbé fejlett térségek felzárkózásának elősegítése nagyon fontos feladat. Az EU országaiban magas az egy főre jutó energiafelhasználás. Energiagazdaságuk főlegkőolajra épül, de azolaj árának változásai szükségessé tették más energiahordozók felhasználását is. Így több országban nagy jelentőségűek azatomerőművek és avízerőművek. Az energia felhasználását észszerűen korlátok közé próbálják szorítani (pl. kis fogyasztású autók, energiatakarékos technológiák és háztartási gépek elterjesztése). A régiók iparvidékek nyersanyaglelőhelyei fokozatosan kimerülnek, a mélyművelés drága. Így sok esetben gazdaságosan a nyersanyag behozatala. Ezek feldolgozása a kikötővárosokban összpontosul. Ilyen ágazat a kőolaj-finomítás, a fémkohászat. Emiatt a hagyományos iparvidékek válsággal küzdenek, ezzel szemben a kikötők övezeteire a fellendülés jellemző (pl.HollandiábanRotterdam). Az EU kiadásai között igen nagy súllyal szerepes a mezőgazdaság. Támogatási rendszer biztosítja az elmaradottabb térségek felzárkózását. Egységes felvásárlásaival pedig a világpiaccal szemben is segítséget nyújt a gazdáknak terményeik értékesítéséhez.
Európa vasútvonalainak hossza 360 169 km, mely nagyrészt 1435 mm-es nyomtávolságú. Azonban Spanyolországban, Portugáliában, Oroszország európai részén és a volt szovjet utódállamok területén széles nyomtáv van. Ezenkívül több országban található keskeny nyomtávú hálózat. Anagysebességű vasúthálózat egységesen normál nyomtávú.
AzEgyesült Királyságban,Írországban,Máltán ésCipruson bal oldalon közlekednek. Európa többi részén nagyrészt a jobb oldalon zajlik a forgalom, néhányautópályaszakasztól és kisebb földúttól eltekintve.Egész Európában elterjedtek a különböző útadók, ezek közül a matricás rendszer méltó említésre.A nemzetközi E-számozást számos nagy autópályára kiterjesztették, de az utak számozása és igazgatása továbbra is helyi vagy nemzeti szinten történik.Az1990-től kezdődő fejlődés ellenére továbbra is a közutakon zajló forgalom felelős a legnagyobblégszennyezésért.
A kiterjedt vasúti és közúti hálózat ellenére a legtöbb hosszútávú utazást Európán belül légi úton bonyolítják. Aturizmus szintén jelentős számú embert vonz a térségbe, akik a legnagyobb nemzetközi repülőterek valamelyikére érkeznek, mint például aHeathrow-repülőtér. Az ún. fapados járatok térhódítása is jelentősen növelte az így megtett utak számát. Mára a légi közlekedés az egyik legolcsóbb formája a városok közötti utasforgalomnak. Ez a növekedés ugyanakkor jelentős hatást gyakorolt mind a környezetre, mind a légterek telítettségére.
ARotterdami kikötőHollandiában a legnagyobb kikötő Európában, valamint az egyik legforgalmasabb is, mely több mint 400 millió tonna árut fogadott 2008-ban.ALa Manche a világ egyik legforgalmasabb vízi útvonala. Több mint 400 hajó használja naponta aBalti-tenger és azÉszaki-tenger közötti útvonalon.A teherforgalomban játszott szerepe mellett a vízi szállítás rendkívül fontos Európa energiaszükségletének ellátása miatt is. A világ egyik legfontosabbolaj kirakodási pontja Európa.
Európa legforgalmasabb kikötőinek – Rotterdam, Antwerpen (Anvers), Hamburg – elhelyezkedése.
A legforgalmasabb konténerkikötők (2018, Eurostat)[98][99]
Európában az egyes országok különböző történelmi fejlődése, a népek eltérő nyelvi-, és kulturális sajátosságai miatt nincs egységes kultúra, ám számos művészeti alkotás szól egyfajta európai identitásról, pl. azÖrömóda, vagy aVén Európa című dalok.
↑Calefato, Patrizia (1994) Europa fenicia: identità linguistica, comunità, linguaggio come pratica sociale pp.80-1 quote:
„La presenza di questi immigrati in Europa non e' semplicemente finalizzata alla ricerca di un lavoro, (per lo piu' come camerieri, venditori ambulanti, braccianti stagionali, ecc.). Le migrazioni del nostro tempo pongono con forza una "domanda di accoglienza" (v. Ponzio 1993), cioe' una domanda non contenibile nel mercato e nell'"integrazione", che evidenzia, anche inconsapevolmente, le divaricazioni crescenti sul nostro pianeta tra poverta' e ricchezza.”
↑abDatabase. ec.europa.eu. Eurostat. (Hozzáférés: 2020. június 20.) click General and regional statistics / Regional statistics by typology / Metropolitan regions / Demography statistics by metropolitan regions / Population on 1 January by broad age group, sex and metropolitan regions (met_pjanaggr3)
↑Olaszország egyes északi területei, például Dél-Tirol vagy Trieszt Közép-Európához tartoznak.
↑Az Ibériai-félszigetet egyes felosztásokDélnyugat-Európaként külön régiónak tekintik.
↑Egyes felosztások nem különítenek el Délkelet-Európát, hanem a Balkán-félszigetet is Dél-Európához sorolják.
↑Horvátországot főként a partvidéki területek miatt és délszláv országként sorolják Délkelet-Európához, történelmi és kulturális alapon, valamint a szlavóniai területei révén közép-európainak is szokás tekinteni.
↑Fehéroroszország volt lengyel területeit történelmi alapon Közép-Európához is szokás sorolni.
↑Ukrajnából Kárpátalja, Kelet-Galícia és Észak-Bukovina történelmileg Közép-Európához tartozik.
↑A Kalinyingrádi terület Közép-Európához tartozik, Oroszország egyes északi területeit tágabb értelemben Észak-Európához is sorolják.
↑Litvániát bizonyos felosztások Közép-Európához sorolják, sőt időnként kulturális alapon mind a három balti országot. Kelet-Európához a Kelet-európai-síkság és a volt Szovjetunió részeként szokás sorolni őket. Elhelyezkedésük, illetve Észtország és Lettország esetében bizonyos történelmi szempontok alapján egyes felosztások Észak-Európához is sorolják őket.
↑Romániából leginkább Erdély területe sorolható Közép-Európához, Kárpátokon kívüli területeit többnyire Kelet- vagy Délkelet-Európához sorolják, a mai román közfelfogás viszont Közép-Európa részének tekinti az országot.
↑Franciaországból Korzika szigete és Földközi-tenger partvidéke Dél-Európához tartozik, míg Elzász-Lotharingia keleti részeit Közép-Európához is szokás sorolni.
↑Monacót Franciaország mediterrán területeivel együtt Dél-Európához is szokták sorolni.
↑Oroszország nagyrésztÁzsiában helyezkedik el, de azUrál-hegységtől nyugatra elterülő része Európához tartozik, itt található az ország fővárosa és népességének nagyobb része is európai.
↑Spanyolországhoz tartozik Európán kívül: aKanári-szigetek, valamint az Afrika északi csücskén elhelyezkedőCeuta ésMelilla
↑A Vatikánt egyesek nem ismerik el államként, hanem speciális státuszú nemzetközi jogalanynak tekintik.
↑Ciprus Ázsiához tartozik, de a hagyomány európai országnak tekinti
↑Örményország a Kaukázus ázsiai található, de hagyományosan európai országnak szokás tekinteni
↑Azerbajdzsán az Európa és Ázsia határát jelentő Kaukázus mentén található.
↑International Geographic Encyclopaedia and Atlas. Springer, 24/11/1979, p. 273
↑Európai Parlament,European Parliament Resolution 2014/2717(RSP), 17/07/2014: "...pursuant to Article 49 of the Treaty on European Union, Georgia, Moldova and Ukraine – like any other European state – have a European perspective and may apply to become members of the Union...""
↑Kazahsztánt ázsiai országnak szokás tekinteni, bár területének 13%-a Európában van, amennyiben azUrál folyót tekintjük a két földrészt határának.
↑Törökország 97%-a Ázsiában terül el, csak aBoszporusztól és aMárvány-tengertől nyugatra fekvő területek helyezkednek el Európában (3%).
↑A Máltai Lovagrendet egyesek a világ legkisebb államának, mások speciális státuszú nemzetközi jogalanynak tekintik
1 AzEurópai Unió tagja 2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik 3 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja 4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik 5 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része. 6 FöldrajzilagÉszak-Amerikához tartozik, de politikailag a Dán Királyság része
.svg)
.png)
.svg)
.png)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.png){kind=link}