Ez a lap egy ellenőrzött változata
Azeurójel (€), más nevén azeurószimbólum azeuródevizajele.
A hivatalos értelmezés szerint a jel alapja a görögepszilon karakter, utalva az európai civilizáció gyökereire, illetve földrészünk nevének első betűjére. A jelben levő kétpárhuzamos vonal azegyenlőség jele, azt a reményt hivatott kifejezni, miszerint az euró stabil, értékálló fizetőeszköz lesz.[1][2]
Az ábrán látható.
 | Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
A mostani jel1996. december 12-e óta hivatalos, azEurópai Bizottság ekkor hirdette ki az eurószimbólum tervezésére kiírt pályázat győztesét; a kiírásra összesen tíz pályamű érkezett. Megjegyzendő, hogy a jelbenArthur Eisenmenger, az Európai Bizottság nyugalmazott grafikusa saját munkáját véli felfedezni; állítása szerint a jel eredetileg Európa szimbólumáként látott napvilágot1974-ben.[3] Az EMI1997. július 15-i sajtóközleményében elismerte az eurójel szükségességét, és elfogadta az EB által kijelölt tervezetet.[4] Ezt követően az EB kezdeményezte a jel szabványosítását és bejegyzését aNemzetközi Szabványügyi Szervezetnél.[5]
A szimbólum aUnicode-táblában először az1998 májusában kiadott 2.1-es verzióban kapott helyet, a 8364-es decimális pozíción.[6] A jel felkerült az európai szabványúPC-billentyűzetekre is; a jel közvetlenül elérhető a megfelelőWindows, illetveLinux környezetekben egy-egy gomb – rendszerint azE (francia, német, olasz, spanyol, svéd, portugál), azU (lengyel, magyar) vagy a4 (angol) – harmadlagos funkciójaként. A karakter előhívható továbbá azAlt + 0128 kombináció használatával is. AHTML leírónyelvben az€ karakter megjelenítésére rendszerint az€, az€ vagy az€ kifejezések használatosak.[7][8]
Az eurószimbólum összegek leírásakor való használatában vegyes gyakorlat alakult ki; az egyes országokban az € egyszerűen átvette a korábbi nemzeti valuta jelzésének helyét. Így előfordul, hogy a jelet az összeg előtt (€3,50), az összeg után (3,50 €) és az is, hogy az euró- és a centértékek között (3€50) helyezik el.[9]
Megemlítendő, hogy a kiválasztott eurószimbólum1998-ban jogi viták tárgyává lett, miután alondoni székhelyűTravelex pénzügyi szolgáltató panaszlevelet juttatott el az Európai Bizottsághoz, miszerint az eurójel és egy általuk, illetve leányvállalataik által több országban is, először1989-ben bejegyzettvédjegy nagyfokú hasonlóságot mutat.[10] A kérdéses védjegy a cégnévből, illetve – a vita alapját képező – egy két vízszintes vonallal áthúzottc betűből áll, s a pénzhelyettesítő eszközök, hitelkártyák és banki szolgáltatások területére jegyezték be 5 nagyobb uniós államban. A cég véleménye szerint az eurójel széles körű használata csorbítja a védjegy eredetiségét, s védjegyük további felhasznására ösztönöz harmadik feleket. Miután az EB vitatta a két szimbólum hasonlóságát, s eleve eltérő jellegűnek vélte azok felhasználási területét (így az eurójelet alkalmatlannak találta arra, hogy az kárt okozzon a vállalatnak), az álláspontok többszöri levélváltás során sem közeledtek. A Travelex ennek fényében2000-ben védjegybitorlás címszó alatt, angol fontban 25 és fél milliós kártérítési igénnyel – plusz a kamatok és a perköltség –, brit jog alapján keresetet nyújtott be azEurópai Bírósághoz az ügyben. A bíróság2003. április 10-i állásfoglalása megalapozatlannak vélte a vádakat.[11][12] A döntés alapjául az a feltevés szolgált, hogy az eurójel használata általános jellegű, és nem konkrét termék vagy szolgáltatás védjegyeként használatos. Felmerült továbbá az is, hogy a Travelex a védjegyet – miután csak néhány országban volt bejegyezve – olyan ügyfélköre, illetve belső alkalmazottak felé jelenítette csak meg, akik kellően jól informáltak ahhoz, hogy a két hasonló jelet össze ne keverjék. A döntés értelmében a perköltség teljes egészében a céget terheli.
Informatikai portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap