Ez a lap egy ellenőrzött változata
Azetnomatematika olyan új tudományág, amely amatematika fejlődését akultúrák fejlődésével párhuzamosan tanulmányozza.
Az ősi műveltségek mindig tartalmaztak a tudáskincsben matematikai elemeket.Fényes Imre Afizika eredete c. könyvében például leírja, hogy a számolás már kései jelenség, mert sokkal korábbi a hozzárendelés módszerének a kialakulása. Ha egy pásztor például számon akarta tartani állatait, akkor elég volt egy olyan párhuzamban gondolkodnia, hogy minden egyes testrészéhez „hozzárendelt” egy állatot. Kezdve a hozzárendelést a jobb kisujján, ujjain, folytatva a vállán, hónalján stb. mintegy 200 állatot tudott így „megjegyezni”. Ez a kis történet illusztrálja azt, hogy a fogalmak kifejlődése hosszú folyamat volt és különösen igaz ez az ősi matematikai fogalmakra.
Az etnomatematika fogalmának kialakulását sokan a brazíliai matematikusnak, Ubiratan D'Ambrosionak tulajdonítják, aki 1977-ben egy nemzetközi előadásban használta ezt a fogalmat. A 80-as és a 90-es évek folyamán azután egyre többféle oldalról pontosították ezt a fogalmat. D‘Ambrosio 1985-ös meghatározásában a következő társadalmi körök szerepeltek: „Az etnomatematika különféle törzsi, nemzetségi, törzsszövetségi társadalmak, műveltségi közösségek matematikája. De ide tartozik a munkacsoportok, gyermekek intuitív ismereteiben rejlő matematikai tudás is.” Gerdes, Paul 1986-ban fontosnak tartotta kiemelni, hogy matematika minden gyakorlati ismeretben van. Ugyanebben az évben Ascher azt emelte ki, hogy az etnomatematika a még írástudatlan műveltségek matematikai fogalmait jelenti. Mások a különféle tevékenységekből származó műveltségi terméknek tekintették az etnomatematikát.
Az etnomatematika segítségével történő matematika oktatás a műveltség természetes részeként ismerteti meg a fogalmakat a tanulókkal. Hangsúlyt kap az is, hogy a fogalmak kifejlődése az élettevékenységek során történik, hosszú folyamat és bizonyos tevékenységek gyakorlása úgy válogatható, hogy a matematikai fogalmak vele párhuzamosan kifejlődjenek.
Az etnomatematika segítségével történő matematika oktatás lehetőséget biztosít ugyanakkor arra is, hogy más népek tapasztalataival ötvözve ismerkedjenek matematikai fogalmakkal a diákok. Egyúttal e népeket is jobban megismerik a hallgatók. A mai élet multikulturális programjához tehát jól kapcsolható az etnomatematika oktatása.
Vannak az ősi életnek olyan területei, ahol a tudáskincsről hagyott nyomok mindmáig föllelhetők. Köszönhetően a régészet tudományának ilyen terület a díszítőművészet is. A régi népek tudáskincséből sok fönnmaradt a díszes ruházatban, fegyverzetben, eszközeikkel és szerszámaikkal együtt eltemetett halottak sírjában. Az egyik etnomatematikai szempontból is értékes leletrész a díszítés matematikája, amely a díszítőművészeti mintázatokból olvasható ki. Bár mai tudáskincs alapján fogalmazunk meg összehasonlítási alapokat (például az egyenes menti, ú. n. fríz-mintának, ill. a síkon létrehozható mintázatoknak aszimmetriacsoportjait), a megvalósítás ősi időkben történt voltának a fölismerése ezt a területet az etnomatematika egyik legérdekesebb területévé teszi. Lexikonunkban aGriffes-indás kultúra címszónál találunk részletesebb bemutatást erről és a késő avarok díszítőművészetének matematikai érdekességeiről. Ugyancsak láthatunk etnomatematikai példákat aSzibéria, ahunok és azókori görög művészet címszóknál is.
A játék ősi tevékenység a társadalmakban. A játékok logikus cselekedetekre sarkallják a résztvevőket és a játék menete során matematikai fogalmak is megjelennek. Az ősijátékok elemzése tehát az egyik érdekes részterülete az etnomatematikának. Vannak terepasztalokon folytatott játékok, melyeken a lépések változatossága teszi lehetővé a partner legyőzését. Másféle játékok azok, ahol elemeket kell valamilyen forma szerint elrendezni. Adobókockával végzett szerencsés dobáson alapuló játékok szintén ősiek. Az útvesztők (labirintusok), a bejárható vonalak követésével versenyeztetik a játékosokat. Igen érdekes a ma ismert összetett játékok kialakulásának útja is (például asakké, vagy ago-é). A játékok ma is kimeríthetetlen forrásai az etnomatematikának.
Foundation (special issue of the Symmetry: Culture and Science), 240 p.