Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az idegen nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadottátírási szabályok szerint szerepelnek, át kellene javítani őket.
Legalább kilencven etnikai csoportjával és nyelvével[9] egy soknemzetiségű állam és egyben a világ legnépesebb, tengerparttal nem rendelkező országa.[10]Népessége nagyon gyorsan növekszik, 2025-ös 135 millió fős népességével a Földön a11. legnépesebb,[3] Afrikában pedigNigéria után a2. legnépesebb állam.[11]
Mai neve agörögΑιθιοπία [Aithiopia]latinosított változata(Aethiopia, Ethiopia), amely agörögΑιθίοψ [Aithiopsz] összetett szóból származik. Azαιθω [aithó] +οπψ [ópsz] alkotóelemek jelentése: aithó = „égni, égek”, ópsz = „arc”, így az együttes jelentésük „égett vagy napsütött arc”, vagyis „ember napsütötte arccal”.[15]
Hérodotosz ókori görög történész az elnevezéstAfrikaSzaharától délre eső részeire használta, amelyeket akkoriban azEcumenén (lakható világ) belül ismertek.[16]
A régebben használt Abesszínia névarab eredetű, ahabaszah (kevertség) szóból ered, amely a térség nemzetiségi, faji és kulturális összetettségére utal.[17]
EtiópiaAfrika második legmagasabban fekvő országaLesotho után, hiszen területének kb. a fele több mint 1200 m magasan fekszik.
Központi részét egy hatalmasfennsík, az ún.Etióp-magasföld uralja és amelyet aNagy-hasadékvölgy oszt ketté. A fennsík magassága átlagosan 1500–3000 mtszfm., amelyből 4000 métert meghaladó csúcsok emelkednek ki. Az egész masszívumot mély szakadékokkal tagolt hegygerincek és folyóvölgyek jellemzik, főként az északi részen.
Az ország legmagasabb hegyei: aSimien-hegységben vannak:Rász-Dasen (4620 m, Afrika 4. legmagasabb csúcsa), Talo (4413 m), Guma Terara (4231 m) és Guge (4203 m). Az országban többvulkán ma is működik.
Az ország fővárosa,Addisz-Abeba is 2370 m magasan fekszik.
AzEtióp-magasföld egy részlete, háttérben aRas DashanASimien Nemzeti Park egy részeSimien-hegységJellemző tájkép az ország északi részén,Tigré állambanWondo GenetTájkép Addis Zemen és Gondar közöttA Danakil félsivatagaFélsivatagi tájkép, OromiaVulkánok a Danakil-mélyföldön (Erta Ale)AKék-Nílus egy vízeséseASimien-hegység egy vízeséseWonchi-tóAz Omo völgyének felső része
Etiópia legnagyobb tava aTana-tó. Az ország legnagyobb krátertava a Shala, a Langano pedig a legmagasabban fekvő tó. A száraz területeken számos sós tó fekszik, legjelentősebb azAbbé-tó. Etiópiához tartozik aTurkana-tó kisebb, északi része is.
Az ország teljes egészében a trópusokon fekszik, de az Egyenlítőhöz való közelségét ellensúlyozza a domborzat. Az időjárás általában napos és száraz. A csapadék mennyisége délről észak felé csökken, mennyisége és eloszlása azonban résztájanként változó.[18] Rövid esőzések előfordulnak februártól áprilisig, a nagy esőzések pedig június közepétől szeptember közepéig. Míg délen e kétszakaszos esőzések jellemzőek, északon már csak a nyári félév 4–6 hónapában van csapadék.[18]
Az ország túlnyomó részén az éghajlat jellegzetes magassági övezetekbe rendeződik, ez alapján az éghajlata 3 zónára osztható:
1800 méter alatt van a trópusi forró éghajlat területe, az úgynevezettkolla öv. Az alacsonyabb részeken minden hónap középhőmérséklete meghaladja a 20 °C-ot.
1800 és 2500 m között van a meleg-mérsékelt öv, avojna dega. Az állandó tavasz birodalma ez, ahol azévi középhőmérséklet 15–19 °C.
2500 m felett van a hűvös-hideg zóna, adega. Itt az év bármely szakában hajnali fagyok is előfordulhatnak.
Addisz-Abeba napi középhőmérséklete 8 és 24 °C között változik évszaktól függően. Az évi csapadékmennyiség 500 mm. Az ország hegyvidékein 2500 mm is előfordul.
Etiópiában az afrikai kontinens szinte valamennyi vegetációtípusa megtalálható. A„kolla” övben – főként azEtióp-magasföld nyugati lejtőin és a mélyen bevágódott folyóvölgyekben – atrópusi esőerdő kelet-afrikai változata fejlődött ki. A kevesebb csapadékot kapó területeken aszavannák, ligetes, fás-füves puszták uralkodnak. A„vojna dega” öv fennsíkjait egykor hegyi erdők és szavannák borították. A nedvesebb erdők cserjeszintjéből, Kaffa (ma Kefa) régióból származik (és vadon ma is terem) akávéfajták őse, az arab kávécserje.
A több évezred óta folytatott földművelés az eredeti növényzet nagy részét kipusztította. Csak foltokban maradtak fenn fás-füves pusztaságok. A„dega” öv a nagy kiterjedésű legelők birodalma.
Állatvilága tipikusan afrikai, kelet-afrikai, a jellegzetes patásokkal és ragadozókkal. A főemlősök közül előfordul a törpe fülesmaki, a brazza cerkóf, a nyílt szavannák jellegzetes állata a huszármajom, a kutyafejű, illetve a gallérospávián stb. Sok ragadozó él itt: a macskafélék közül előfordul agepárd, azoroszlán, aleopárd, a sivatagihiúz, a cibetmacskafélék sok faja, ahiénafélék közül három faj. A páratlanujjú patások közül a vadszamár, a síkvidéki és a Grevy-zebra. A párosujjú patások jellegzetes képviselői a folyamidisznó, a tehénantilop, a Grant-gazella, a homoki gazella, a Thomson-gazella. A nagy testű szarvasmarhafélék közül akafferbivaly, ajávorantilop, anagy- éskiskudu. Madárvilága szintén gazdag:strucc, kisflamingó, pirosszeműréce, karvalykeselyű,pelikán, koronássas stb.[18]
Az Etiópiát érintő fő környezeti problémák atalajerózió és a talajromlás, azerdőirtás és az erdőpusztulás, a vízhiány, abiodiverzitás csökkenése és a különböző típusú emberi szennyezések.
Bár a biodiverzitást elméletileg számos nemzeti park és más terület védi, az ország politikai és gazdasági helyzete miatt az élővilág helyzete törékeny. Az emberi tevékenység, a kiterjedt erdőirtás és az intenzívorvvadászat károsítja a biológiai sokféleség megőrzését.[19]
A20. század elején Etiópia területének 35%-át borították fák, de 100 év múlva, a 21. század elejére ennek töredéke maradt.[20][21]
AzEtióp-felföldön az i. e. II. évezred óta biztosanszemita nyelvű népek élnek. Az i. e. I. évezredben már fejlett civilizáció volt itt.315 utánkereszténnyé lett az akkoriban éppen egységes ország. Ez a keresztény hatalom a6. században átmenetileg a maiJemenre is kiterjesztette hatalmát, így köze volt aziszlám vallás keletkezéstörténetéhez. Amikor az Etióp-felföldet körös-körül iszlám országok vették körül, Etiópia elszigetelődött, belsőleg elgyengült, a központi hatalom szétforgácsolódott. A16. században aportugálokkal sikerült kapcsolatot teremtenie, segítségükkel vertek vissza egy nagyon jelentős ellenséges támadást. Az ezt követő időszakhoz kapcsolódik a kora-újkori Etióp Birodalom virágkora, nagyszabású infrastrukturális beruházások valósultak meg és felépült a királyi palotakomplexum, aFasil Ghebbi is.1632-ben viszont kiűzték Etiópiából ajezsuitákat és minden más nyugati keresztényt. Ismét az elszigetelődés korszaka következett,1858-ig. A19. század második felében ismét megerősödő császári hatalom kiterjesztette dél felé az ország határait, és ahhoz is volt elég ereje, hogy az Adua városánál1896-ban megvívott csatában visszaverje azolasz gyarmatosító törekvéseket.
Azelső világháború kitörésekor Afrikában csak két független állam volt: Etiópia ésLibéria. A világháborúban Etiópia nem vett részt, bárTörökország szövetségese volt. A későbbiekben az olaszfasiszták azabesszíniai háborúban ismét megkísérelték Etiópia meghódítását.1935-ben indított támadásuk nyomán átmenetileg (1941-ig) elfoglalták Etiópiát, és az „Olasz Birodalomhoz” csatolták. Őket abritek űzték el, akik1944-ben visszaadtákHailé Szelasszié császárnak az uralmat.
Hailé Szelassziét világszerte hősként ünnepelték, arasztafarik egyenesen istennek látták. De képtelen volt jól kormányozni.Korrupció éséhínségek nyomorították országát.1974-ben szélsőbalos katonatisztek megdöntötték hatalmát.1975-ben, máig tisztázatlan körülmények között érte a halál, egyes feltételezések szerint meggyilkolták. AMengisztu Hailé Mariam által vezetett rezsim aSzovjetunió támogatásával remélte a kitörést az elmaradottságból. Politikájuk tovább súlyosbította a gazdasági nehézségeket. Az éhínségek tovább ismétlődtek és nemzeti alapú gerillaharccal kellett szembenézni Eritreában és Tigre tartományban.
1977-benSzomália megtámadta Etiópiát. Azogadeni háborúban az etióp csapatokkubaiak részvételével, jelentős szovjet katonai szállításokkal megtámogatva gyors győzelmet arattak, de a belső nehézségeken nem tudtak úrrá lenni. ASzovjetunió széthullásával nem maradt a rezsimnek támogatója, így végül tagjainak menekülniük kellett az országból a mindent elfoglaló lázadók elől.
Azóta Etiópia többpárti demokrácia.1993-ban népszavazás eredményeként elismerteEritrea függetlenségét. Az új Eritreával1998-ban súlyos áldozatokat követelő határháborúba keveredett. Ezt a konfliktust2000-re rendezték. Etiópia ma gazdaságilag gyenge, fejletlen ország viszonylag erős hadsereggel. Bár többpárti demokrácia, a választások tisztaságát rendszeresen vitatják.
Legújabban a szomáliai konfliktusba avatkozott be katonailag, megmentve a nemzetközileg elismert kormányt az iszlám felkelőkkel szemben.
2020-ban, az észak-etiópiai Tigrébenháború robbant ki a kormány és aTigré Népi Felszabadítási Front között.[23] A konfliktus több százezezer ember életét követelte és humanitárius válságot idézett elő. A térségben éhínség tombolt és milliókat (különösen gyerekeket) fenyegetett éhhalál (ennek veszélye még most is fennáll). A háborúba Etiópia oldalán Eritrea is beavatkozott, mivel annak területén is jelentős tigrinya nemzetiségű lakosság él, akik támogatják a tigréi felkelőket. A háborút végül2023 elejére megegyezéssel zárták a felek.[24]
1974 előtt Etiópia abszolútmonarchia volt. Az utolsócsászárHailé Szelasszié volt. Akkor katonák vették át az ország irányítását és szocialista népköztársaság lett.
1991 óta Etiópia szövetségi köztársaság. Azalkotmányt1995-ben fogadták el. Az ország államfője egyben a parlament elnöke is. A miniszterelnök a legerősebb pártból kerül ki. Parlamentje kétkamarás. A Szövetségi ház 198 képviselővel és a Népi képviselőház 548 képviselővel alkotja a parlamentet, amelyet öt évre választanak meg.
Az etióp hadseregről gyakran azt mondják, hogy a környező államok közül a legerősebb és azafrikai kontinens öt legerősebb hadserege közé tartozik.[26] AGFP 2023-ban (Egyiptom, Algéria, Dél-Afrika és Nigéria mögött) a világ 49. legerősebb hadseregének sorolta be.[27]
Addisz-Abeba,Churchill útUtcakép egy vidéki településről Ogaden régióbanÉletkép az ország déli részéről,Omo folyó völgyeDaró törzsi asszonyokEtióp fiatalok GondarbanLányok Afar régiójában (ÉK-Etiópia)Emberek Tigré (Tigray) államban (Észak-Etiópia)Oromók mosnakHamar törzsi táncosok (DNy-Etiópia)Etióp ortodox keresztény templomKeresztény templom,Awassa
Az országnépessége robbanásszerűen növekszik. Az 1950-es évek vége óta hatszorozódott.Az ország becsült népessége 2023 szeptemberében mintegy 127 millió fő,[3] ezzel (2023-ban) a11. legnépesebb ország a Földön.[3]
Az évi növekedés 1984 és 1994 között 2,8%, 1994 és 2007 között pedig 2,6%-os volt, amivel Etiópia a leggyorsabban növekvő népességű országok közé tartozik.
A természetes szaporodás mértéke egy 2009-es becslés alapján kimagasló: 32‰ (a nyolcadik legnagyobb).[28] Ennek fő oka, hogy a születési arányszám nagyon magas: 44‰ körüli (a hetedik legmagasabb érték), a termékenységi mutató pedig egy nőre átlagosan 6,1 szülést jelez. A halálozások aránya 12‰.
A 20. században az amharák voltak az államalkotó népcsoport. A legmagasabb réteget azEtióp-magasföld északi és középső részén honos földművelő szemita népek azamharák és közeli rokonaik (pl. atigrék) képviselik. A déli-délnyugati országrészen ahamita eredetűoromók (gallák) vannak többségben. A déli határvidékeken fekete-afrikai népcsoportok élnek, a keleti területekenszomáliak ésafarok, aszudáni határ mentén pedig kisebbnegrid népek.
Korábban az amhara volt a szövetségi kormány egyetlen munkanyelve, de az 1994-es alkotmány hatályba lépése óta elvesztette egyetlen hivatalos nyelvi státuszát.[34]
Etiópia GDP-je 2009-ben vásárlóerő-paritás alapján 76,7 milliárd, folyó áron számolva 34,3 milliárd dollár volt. A GDP növekedése jelentős: 2007-ben és 2008-ban több mint 11%, 2009-ben 8%, amivel az országok között a negyedik helyet szerezte meg.[28]
A gyors növekedés ellenére azonban Etiópia még ma is Földünk egyik legszegényebb országa, ahol az egy főre jutóGDP összege mindössze 900 USD, amivel a 228 országot tartalmazó listán a 213-ik helyen található.[28]
Adósságállománya eléri aGDP 32%-át, amitből 12% a külső adósság (4,2 milliárd dollár).
Az ország bruttó nemzeti összterméke (GDP) a Világbank várakozásai szerint 8,2%-kal nőhet 2018-ban, ezzel a növekedési ütemmel az adott évben a világ hat leggyorsabban fejlődő gazdaságai közé tartozik.[39]
Természeti erőforrásai a népesség számához mérten szűkösek, az alapvető ellátást sem tudják biztosítani, főleg a nagymértékű erózió, illetve az elmaradott technika miatt.
Amezőgazdaság jellege a magassági övekhez igazodik. Az 1800 m-nél alacsonyabb forró övet(kolla) a nomád pásztorkodás jellemzi. Az Avas folyó mentén kisebbcukornádültetvények találhatók. A nedvesebb déli területeken megjelenik akávé, amely a szabadban és ültetvényeken is terem. A kitűnő minőségű árucikk az ország exportjából 50-60%-kal részesedik, utána a főleg arab államokban keresettkatcserje következik.
Az 1800–2500 m magasságban lévő meleg öv(vojna-dega) már a földművelés színtere. Itt terem az ország legfontosabb élelmiszernövénye, ateff(Eragrostis abyssinica), ebből készítik a kenyérhez való finom szemű, jól tárolható lisztet. Az öv magasabb részein megterem abúza, azárpa, illetve akukorica és aköles. Itt termesztik a nép ellátásában fontos szerepet játszó hüvelyeseket és olajos növényeket (szezám, ricinus, repce), illetve gyümölcsöket. A régebben híresszőlőművelés afiloxéra pusztítása miatt lehanyatlott.
A nappal a földekre kihajtott, éjszaka istállóba zárt szarvasmarháknak a trágyáját eltüzelik, és csak nagyon kis része kerül a talaj javítására, akkor is jobbára a konyhakertekbe.
A magasföld déli, csapadékosabb részén megterem a banánhoz hasonló enszete (Ensete edulis), amely termése ugyan nem ehető, de törzsének anyagából lisztet őrölnek.
A 2500 m-nél magasabban levő hűvös öv(dega), a gyakori fagyok miatt alkalmatlan a földművelésre. A területet az alacsony színvonalú állattenyésztés hasznosítja, amely a mezőgazdaság termelésének 1/4-ét adja, de az ebből a mezőgazdasági ágazatból származó hús és bőr mennyisége kevés.
Etiópia gazdasága a mezőgazdaságon alapul. Ez a szektor adja a GDP 46 és az export 80%-át, miközben a lakosság 80%-át foglalkoztatja. A mezőgazdaság legfőbb problémáit a szárazság, a túllegeltetés, a talajpusztulás, és az erdőirtás okozzák. Valamennyi ok a túlnépesedésre vezethető vissza. Ezen túl a magas adók és a rendkívül alacsony színvonalú infrastruktúra is megnehezíti a termelést és az értékesítést.
A legfontosabb termesztett növények a következők (2007):[40] kávé (325 800 t), hüvelyesek (1,6 millió t, főleg bab), olajos magvúak (120 000 t), gabonafélék (kukorica 3,3 millió t, búza 2,2 millió t, cirok 2,1 millió t), burgonya (525 000 t), cukornád (1,1 millió t) és zöldségfélék (1,1 millió t).
Az állattenyésztés a lakosság 15%-ának ad megélhetést. Etiópiában van Afrika egyik legnagyobb állatállománya. A legnagyobb számban[41] (2007) szarvasmarhát (43 millió), tyúkféléket (36 millió), juhot (26 millió), kecskét (21 millió), szamarat (4,3 millió) és tevét (2,3 millió) tartanak.
Az ásványkincsek legnagyobb része feltáratlan, csak nagyon kevés nemesfémet bányásznak. A mennyiségileg jelentős vízenergia még kihasználatlan. A feldolgozóipar gerince a kézművesség. A gyáripar államosított, és a fővárosba tömörül, legfontosabb ágazatai a textil- és élelmiszeripar.
A főváros,Addisz-Abeba az ország központjában fekszik, kereskedelmi, kulturális és közlekedési csomópont. Az afrikai országok által alapítottAfrikai Unió központja is itt van, így a városnak politikai szerepe is van.
Az ipar részesedése a gazdaságból mindössze 4%, ám ez az utóbbi években némi emelkedést mutatott. Az üzemek túlnyomó többsége Addisz-Abebában koncentrálódik. Az 1990-es évek végén megkezdődött az állami vállalatok magánkézbe adása.
Legfontosabb ágazat az ipar termelési értékének 40%-át adó élelmiszeripar, valamint a textil- és bőripar, melyeknek szerepe az exportban is jelentős.
A nehézipari ágazatok közül egyedül az acélgyártás emelhető ki, melynek termelése a 2003-as 6000 t-ról 2007-re 110 000 t-ra nőtt[42] (ekkor 2008-ra már 350 000 t kapacitás kiépítését tervezték).
A másik említhető modern iparág a cementgyártás, melynek 1,7 millió tonnás termelése a hazai szükségletek 1/3-át fedezi.
Az ország energiahordozókban szegény, az energiatermelés 90%-át vízerőművek adják. A beépített vízerőművi kapacitás 2007-ben 650 MW volt, melyet további fejlesztésekkel duplájára terveztek emelni.
A főváros vasútállomásaUtcaképHararbanEgy főút tehenekkelA közlekedés egy módjaA főváros központjának egy útjaEgy távolsági buszUtcakép azOmo völgyének egy településénHagyományos teherszállításBole Nemzetközi Repülőtér terminálja
Az etióp kormány nagy erőfeszítéseket tett az ország közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése érdekében, de a 2010-es években az ország úthálózatának jelentős része még nem burkolt és csak a száraz évszakban használható.
Etiópia tengerparttal nem rendelkezik, és Eritreával kötött megállapodás szerint Asseb és Massawa kikötőit használta 1997-ig; az eritreai-etiópiai háború óta azonban (2020-ig) csak Dzsibuti és a szomáliai Berbera kikötőjét használta.
2005-ben becslések szerint 84 repülőtér volt, amelyek közül azonban csak 14-en voltak burkolt futópályák. (2017-ben már 17-en.)[44] Az ország fő légi kapuja a főváros mellettiBole nemzetközi repülőtér.
Hagyományosan a női szerephez tartoznak a háztartási munkák és a gyermeknevelés, ezen kívül a tűzifa és az ivóvíz beszerzése, míg a férfi szerephez a házon kívüli munkák, a földművelés. A házasodási szokások etnikai csoportonként változnak.[45] A vallás a legtöbb etióp számára fontos dolog. A népesség megoszlik a keresztény és az iszlám hitvallók között.
A társadalom nem ismeri el ahomoszexualitást és aleszbikusságot, ezek nyilvánosság elé tárását elítélik és büntetik. A körülményektől függően ez jelenthet spontán testi bántalmazást, vagy a törvények általi ítéletet is, ami lehet több hét vagy akár több év is.
AzOmo-völgyi Szurma törzs asszonyai agyagkorongot viselnek kilyukasztott alsó ajkukban és fülcimpájukban
Kultúra képekben
AzEtióp Ortodox Egyház egy papja jellemző keresztekkelBegena, pengetős, hagyományos hangszerA nyugat-etiópiai Berta törzs esküvőifúvósaiKebero (hangszer - dob)Kalimba (hüvelyujj-zongora) a szurma (suri) törzsnélLalibela egy sziklatemplomaAkszúm romjaiEgy asszony kávét készítVárosi Habesha asszonyokAsszonyokAz Omo-völgy Hamar törzsének asszonyaiMurszi törzs tagjaiJómódú családból származó oromo törzsi gyerekekVárosi iskolásokBanna törzsMecset Bahir Dar-banKeresztény templom a hívőkkel TurmibanEsküvőMenyasszony Tigray tartománybanKézműves tárgy az etióp ortodox papok ábrázolásával
Az oktatást évezredeken keresztül azEtióp Ortodox Egyház irányította. A világi oktatás a 20. század elején indult meg. 1974 előtt a népesség 90%-a írástudatlan volt, csak a forradalom után indult meg az oktatási rendszer kiterjesztése a vidéki térségekre, így 2000-ben a lakosságnak már csak kb. 60%-a volt írástudatlan. Az írni-olvasni tudók aránya a 15 évesnél idősebb lakosságon belül 2003-ban átlagosan 43% volt, ami a nemek között nagy eltérést mutatott: a férfiaknál 50%, a nőknél 35%.
Az oktatás részesedése a GDP-ből 1992-ben 13%, 1999-ben 4,6%, 2006-ban pedig 6% volt.[28]
A közoktatás 12 évre terjed ki: az általános iskola 6, az alsó középiskola 4, a felső középiskola pedig 2 évig tart. Ezek elvégzése után lehet beiratkozni a kb. 130 főiskola és egyetem valamelyikére. A közoktatás 12 évfolyamán 2008-ban 16 161 528 gyerek tanult, a beiskolázási arány 2004-ben 93,4% volt.
A modern etióp zene egyik leghíresebb alakjaMahmoud Ahmed, aki az1980-as években adta ki seurópai barátainak ajándékoztaEre Mela Mela című kazettáját, amivel ismert lett.
Az etiópok nagyon vallásosak, ezért pénteken és szerdán nem esznek húst.
Az etióp konyha leghíresebb étele azindzsera. Az ételeket hagyományosan kézzel eszik (kizárólag jobb kézzel), a húsokat egész apróra vágják, hogy egy-egy indzserából letépett darabbal könnyen meg lehessen fogni, ill. elfogyasztani. Az ételek lehetnek csípős paprikával készültek (kaj = piros), vagy kurkumával (alicsa).
A legnépszerűbb etióp étel avot(wd) (angol írásmóddal: wot), ami egy pörkölthöz igen hasonló étel, amelyet csirkéből, marhahúsból, bárányból, különféle zöldségekből és fűszerekből készíthetnek.
Lalibela sziklába vájt templomai – A teljes egészében sziklából faragott, ma is működő templomok nagyok, művészileg kifinomultak és többnyire kiváló állapotban vannak.
Simien Nemzeti Park – A Simien-hegységben a mély kanyonok és a bizarrul csipkézett hegyek félelmetes tájat formálnak. A Simien-hegység a természeti világ egyik csodája. Etiópia néhány endemikus vadon élő állatfajának fontos élőhelye. A terület kiváló túrázóhely, de autóval is megközelíthető.
Gondar erődvárosa, aFasil Ghebbi – A királyi zárda falai féltucatnyi középkori palotát és rengeteg legendát rejtenek. Kívülről békés és hangulatos helyek találhatók, köztük a Fasiladas fürdő, a Kuskuam komplexum és a Debre Berhan Selassie templom, amelyet a legenda szerint egy méhraj mentett meg a fosztogató szudánidervisektől.
Timkat: avízkereszt (epifánia)Krisztus megkeresztelkedését ünnepli egy január 19-én kezdődő háromnapos ünneppel. A regáliába öltözött papok mögötti körmenetben a templomitabotokat (afrigyláda másolatait) Timkat előestéjének délutánján egy közeli vízhez viszik. Másnap reggel atabotokat sok ének és tánc kíséretében visszaviszik a templomba. Etiópia legszínesebb fesztiválja.
Lac Abbé: A világon semmi más nem hasonlítható a Lac Abbé nagy, tüskés mészkőkéményeihez. A tájat forró források tarkítják, és afumarolákon a gőz feljön a felszínre. Ezek a szürreálisnak tűnő alakzatok geológiai képződmények, a vulkáni tevékenység és a szélerózió évezredes eredményei.
Bale-hegység vagyUrgoma-hegység: Azetióp farkas a világ legritkább kutyafaja, de a Bale-hegység 4000 méter magasan fekvőSanetti-fennsíkján szinte garantáltan megtalálható. A farkasok gyakran óriás vakondpatkányokra vadásznak (lásd:csupasz turkáló). A hegyek elsőrangú túracélpontnak számítanak, de Afrika legmagasabb, minden időjárási viszonyok között járható útján keresztül is át lehet haladni rajtuk.
Danakil-mélyföld: Az aktív vulkanikus Danakil-mélyföldön állandó lávató, sárga és narancssárga kénes kőzetek hatalmas mezője található. Ugyanilyen érdekes a szívósafar nép, amely a tűzforró, repedezett síkságon él. Rendszeresen indulnak túrák a mélybe, de az ideutazás nem könnyű az utak, a szolgáltatások és a normális hőmérséklet hiánya miatt. A Danakil-mélyföld barátságtalan, de a felfedezés élménye valódi. Ezt a területet a legjobban egy megbízható utazásszervezővel érdemes meglátogatni.
A magyar konzuli szolgálat azeritreai, aszomáliai, aszudáni és akenyai határ térségének 50 km-es övezetét, az Etiópia szomáliaiak lakta régiójának területeit (Fik, Degehabur, Gode, Korahe és Warder), valamint aDéli Nemzetek, Nemzetiségek és Népek államban elhelyezkedőSurma Woredát odautazásra nem javasolja.[46]
Etiópia azolimpiákon eddig 38 érmet szerzett (18 arany, 6 ezüst, 14 bronz), mindegyiket atlétikából. Az etióp sportolók mind hosszútávfutásban diadalmaskodtak.
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.svg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.svg)
