| Esztergályhorváti | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Keszthelyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Brunner Tibor Kálmán (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8742 | ||
| Körzethívószám | 83 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 439 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 24,99 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,69 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Esztergályhorváti weboldala | |||
AWikimédia Commons tartalmazEsztergályhorváti témájú médiaállományokat. | |||
EsztergályhorvátiközségZala vármegyében, aKeszthelyi járásban.
AZalai-dombság délkeleti részén, aZala folyótól nyugatra, aKis-Balaton északi szájánál található. A települést aGalambok–Zalaapáti közti7522-es út keresztezi, amelyből déli határszélén aZalavárról kiágazó7512-es út, déli külterületén aBárándi-patak mentén azEgeraracsa–Dióskál-Pacsa közt húzódó7526-os út, belterületén pedig a Nagyhorváti településrészre vezető 75 122-es számú bekötőút ágazik ki. A településKeszthely,Nagykanizsa,Pacsa ésZalakaros irányából autóbuszon rendszeresen elérhető, deZalaegerszegre is járnak járatok innen.
A település területe a9. században aZalavár környékén kialakult szláv fejedelemség része volt, így itt is kialakultak ebben az időben kisebb telepek. A mai település Esztergályhorváti Nagyhorváti és Esztergály1966-os egyesítéséből jött létre.
Esztergály első említése egy1019-esszent istváni oklevélen történik,Vzturgar néven.[3] Horváti említése is a13. századból származik. A törökök1531-től pusztítottak a területen.1568-ban Esztergály teljesen elpusztult, de Nagyhorváti mindvégig lakott maradt.
1750-benMária Terézia németekkel telepítette újra Esztergályt, azalavári apátság birtokát. Horváti birtokosa aRajky család volt, földjei mocsarasok voltak.
A két település komolyabb fejlődése csak az1900-as években indulhatott meg, amikor megindult a Kis-Balaton lecsapolása, és így értékes mezőgazdasági területekhez juthattak a faluk, új megélhetési formát biztosítva a korábbi halászatból élő családoknak.
Az1945-ös földreform során szinte alig osztottak szét földet, azt is igazságtalanul, így sokan elköltöztek a falvakból, és az elvándorlás továbbra is jelentős maradt. Az1990-es években nagy ütemben épült ki az infrastruktúra, és a falu egy üdülőövezet kialakításában látja a fejlődés lehetőségét.
2007-ig aKeszthely–Hévízi kistérséghez tartozott.
A településen a 2019. október 13-án tartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, mert szavazategyenlőség alakult ki az első helyen, a négy jelölt közül kettő, Brunner Tibor Kálmán és Farkas Tibor között.[12] Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2020. január 12-én tartották meg, ezen mind a négy korábbi jelölt elindult, de Brunner Tibor Kálmán több mint másfélszeresére tudta növelni szavazatainak számát, amivel magabiztosan szerezte meg a győzelmet.[11]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 454 | 447 | 429 | 386 | 400 | 414 | 431 | 439 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 81,3%, cigány 11,6%, német 6,3%. A lakosok 84,2%-a római katolikusnak, 1,6% reformátusnak, 7,89% felekezeten kívülinek vallotta magát (6% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 88,3%-a vallotta magát magyarnak, 4,8% németnek, 1,8% cigánynak, 0,3% románnak, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,3% volt római katolikus, 1% református, 0,5% evangélikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 7,5% felekezeten kívüli (42,3% nem válaszolt).[14]