Erzsébet1709-ben születettI. Nagy Péter cár ésKatyerina Alekszejevna cárné második életben maradt lányaként. Édesapja halála után édesanyja lépett az orosz trónra,I. Katalin néven. Mivel szüleinek nem voltak fiai, nénje pedig egy külföldi herceghez ment feleségül, I. Katalin uralkodása alatt Erzsébet számított a trón örökösének. Még édesapja uralkodása alatt eljegyezték őt Károly Auguszt holstein-gottorpi herceggel, azonban a herceg az eljegyzés után pár nappal meghalt.
I. Péter cár törvénye értelmében mindig az orosz uralkodó jelölte ki utódját, így amikor I. Katalin1727 elején súlyos beteg lett, Erzsébetet akarta megtenni örökösének. A közvélemény azonban Erzsébet unokaöccsét,Pjotr Alekszejevicset támogatta. Felmerült az ötlet, hogy Pjotr Alekszejevicsnek és Erzsébetnek össze kellene házasodnia, azonban Mensikov, Katalin befolyásos segédje meggyőzte a cárnőt, hogy Pjotr Alekszejevics az ő lányát vegye el.1727.május 6-án meghalt Katalin, anélkül, hogy kijelölte volna utódját.
Anna és Erzsébet, I. Péter leányai
A közvélemény támogatásával Pjotr Alekszejevics lett az új uralkodó,II. Péterként. II. Péter uralkodása alatt hatalmas befolyással bírtAlekszandr Danyilovics Mensikov, aki mellett Erzsébet viszonylag nagy hatalmat élvezett. Péter három évnyi uralkodás után,1730-ban hunyt el, ám a Golicinok és Dolgorukovok (Mensikov nagy ellenségei) vezette Legfelső Titkos Tanács törvénytelen gyermeknek nyilvánította Erzsébetet, mondván hogy a szülei nem voltak még összeházasodva a születésekor (I. Péter1707-ben titokban elvette feleségül ugyan Katalint, de a házasságot csak1712-ben hozták nyilvánosságra). A trónra ígyV. Iván lánya,Anna lépett.
Anna uralkodása alatt Erzsébet beleszeretett a cári kápolna kántorába,Alekszej Grigorjevics Razumovszkijba, akihez állítólag1742-ben feleségül ment. Nem tudni, hogy Erzsébetnek született-e gyermeke. Anna cárnő politikájának ellenzői mind Erzsébet körül csoportosultak, ráadásul a hadsereg magas rangú tisztjei is Erzsébetet támogatták, így a gyermektelen Anna félni kezdett tőle. Unokaöccsét,Ivan Antonovics braunschweig-lüneburgi herceget nevezte meg utódjaként, Erzsébetet pedig feleskette az újszülött Ivánra.
1740 októberében meghalt Anna, az új cár Ivan Antonovics lett édesanyja,Anna Leopoldovna mecklenburg-schwerini hercegnő régenskedése alatt. Anna Leopoldovna nem törődött a kormányzással, a valódi hatalom Minnih gróf kezében volt. Az elégedetlenkedő katonaság Erzsébetet akarta trónra ültetni, és a nagyhercegnőt1741 novemberében összeesküvéssel vádolták meg, de Erzsébet mindent tagadott. Anna Leopoldovna felmentette Erzsébetet, de parancsot adott a katonaságnak a főváros elhagyására. Erzsébet, aki attól tartott, hogy kolostorba kényszerítik,1741.december 6-án, éjjel a Preobrazsenszkij gárda élére állt és elfogatta Anna Leopoldovnát.
Ezzel vége szakadtVI. Iván alig egy évig tartó uralkodásának. Családját őrizetbe vették, majdSzibériába száműzték, őt magát pedig a Schlüsselburg erődbe vitték.1764-ben halt meg, amikor egy szökési kísérlet során megölték.
Erzsébet1741.december 6-án (a régi naptár szerintnovember 25-én) kerültOroszország trónjára. Uralkodása eleje azzal telt, hogy megpróbálta legitimizálni származását.I. Péter politikáját szándékozott követni, jelezve, hogy ő az „apja lánya”. A cárnő ugyan igyekezett jó viszonyt kialakítani az egyházzal, de1742-ben,moszkvai koronázásán kivette a koronát a novgorodi metropolita kezéből, és maga helyezte a fejére, ezzel hangsúlyozva egyeduralmát.[1] Az egyházi birtokokat rövid időre ismét a Szent Szinódus kezelte, azonban1756-ban újból világi kézre kerültek.
A cárnő tanácsadóinak nagy hatalma volt. Razumovszkijt, a cárnő állítólagos férjét nem érdekelte a politika, így ő nem játszott vezető szerepet. Alekszej Petrovics Besztuzsev-Rjumin és Ivan Ivanovics Suvalov rendelkezett a legnagyobb befolyással Erzsébet fölött. Suvalov nem töltött be semmilyen hivatalt sem, de hatalma volt a cárnő felett – ezért is nevezte őt elVoltaire „Oroszország Pompadourjának”.
1741-ben az ország pénzügyileg mélyponton volt, ezért csökkentették a köztisztviselők fizetését és1744-ben népszámlálást rendeltek el, így találva újabb adófizetőket. Ivan Ivanovics Suvalov unokatestvére, Pjotr Suvalov1750 elején eltörölte a fejadót, helyette viszont megemelte a behozott termékek vámját, így a kereskedelem is fellendült. Számos bankot hoztak létre, amelyek kölcsönöket adtak elsősorban a nemesek birtokainak fejlesztéséhez, valamint textil- és fémipari vállalkozásokhoz. A reformok javait elsősorban a nemesség élvezhette, mindamellett a jobbágyság intézménye is megerősödött Erzsébet uralma alatt.
Betiltották a 17 év alatti foglyok kínvallatását és a nők arccsonkítással járó büntetését.1754-ben bizottság alakult egy új törvénykönyv létrehozására, amely azonban végül soha nem lépett életbe.
A Nyári Palota, amit1797-ben I. Pál leromboltatott
A cárnő támogatta a művészeteket és az oktatás fejlesztését. Mihail Vasziljevics Lomonoszov, aki elsősorban csillagászként és vegyészként szerzett hírnevet, átszervezte a tudományos akadémiát és1755-ben megalapította a moszkvai egyetemet.1757-ben Ivan Suvalov segítségével létrejött a képzőművészeti akadémia. A cárnő barokk stílusban felépíttette a Nyári Palotát, valamint kibővíttette aCarszkoje Szeló-iKatalin-palotát. Felújították aTéli Palotát is; mindezt azért, hogy így szemléltessékOroszország hatalmát a külföldiek előtt.
A cárnőt erős franciabarát csoport vette körül, azonban számos nemes, köztük Besztuzsev-Rjumin az angol kapcsolatokat tartotta értékesnek. Az1741-ben elkezdődöttSvédország elleni háború1743-as lezárásaként Oroszország megszerezteFinnország délkeleti részét.
Az időközben a külügyi kollégium kancellárjává lett Besztuzsev-Rjumin nyomására1742-ben Erzsébet megújította az angolokkal kötött barátsági szerződést, de mivel féltOroszországot belekeverni egy háborúba, ezért a külügyi kollégium alkancellári tisztségét a franciabarát Mihail Voronkovnak adta.
1746-ban Oroszország ésAusztria titkos szerződést kötöttek a poroszok és a törökök ellen.1748-ban az oroszok beléptek a háborúba, mivel az angolok anyagi támogatást ígértek. ARajna felé haladó orosz csapatok békekötésre kényszerítették a franciákat1748 októberében.Oroszország nem vehetett részt a béketárgyalásokban, mert csapatai valójában nem avatkoztak bele a harcokba, ráadásul Anglia sem adta meg az ígért támogatást.
1756-banSzászországot megszállták a poroszok. Válaszul az oroszok szövetségre léptek a franciákkal és az osztrákokkal; illetve hadat üzentekPoroszországnak. A hadsereg élére Aprakszin tábornagyot nevezték ki, akinek vezetésével az orosz csapatok1757 nyarán megszállták Poroszországot. Az altábornagy ennek ellenére gondosan ügyelt arra, hogy ne keveredjen nagyobb összecsapásokba a poroszokkal, mivel Erzsébet ekkor már súlyos beteg volt, utódja,Péter cárevics pedig nagy poroszbarát hírében állt. Aprakszint végül elbocsátották, mivel nem használta ki az orosz csapatok fölényét. Utódjai Fermor és Szaltikov tábornokok lettek, akik nem arattak döntő győzelmeket. Később Szaltikov helyére Erzsébet korábbi szeretője, Alekszandr Buturlin került.1760 szeptemberében az orosz és osztrák haderők a magyar Hadik András vezetésével elfoglaltákBerlint; Poroszország tulajdonképpen elvesztette a háborút.
Erzsébet cárnőt szép, vidám embernek írták le. A cárnő gyakran rendezett bálokat, szerette a zenét és a táncot, ugyanakkor híres volt lustaságáról is.II. Katalin szerint „szépsége és lustasága sokat ártott a jellemének”.[2] Ő maga döntötte el, hogy mi legyen a divat, ennek megfelelően pedig több ezer ruhája volt. Előszeretettel tartott jelmezbálokat, ahol rendszerint holland tengerésznek öltözött.
A cárnő kedvelte unokaöccsét,Pavel Petrovics nagyherceget, azonban ellenszenvvel viseltetett örököse,Péter cárevics irányába. Amikor Erzsébet1756 júniusában szélütést kapott, a cárevics felesége rögtön arról kezdett tárgyalni az angol követtel és Besztuzsev-Rjuminnal, hogy miként szerezhetné meg a hatalmat Erzsébet halála után.
1757-ben a cárnő újabb szélütést kapott, így a trónutódlás kérdése mind fontosabbá vált. Katalint, a cárevics feleségét összeesküvéssel vádolták meg, azonban ő ártatlannak vallotta magát.1761 telére a cárnő már nagyon beteg volt, alig tudott járni.1762.január 5-én (a régi naptár szerint1761.december 25-én) megint szélütés érte, és meghalt. UtódjaPéter cárevics lett, III. Péterként, akit néhány hónapnyi uralkodás után felesége letett a trónról, aki ezutánII. Katalin (az utókor által ráragasztott nevén:Nagy Katalin) néven Oroszország császárnője lett.
Erzsébet cárnő 1756-os, idős portrés arany 5 rubeles érméje. Előoldali felirataː БМ ЕЛИСАВЕТЪ•І•ІМП•І•САМОД•ВСЕРОС - Erzsébet, Isten kegyelméből császárnő és Oroszország egyeduralkodója. Hátoldali felirataː ІМПР.СКАЯ РОССЇИ С МОН. ЦЕНА ПЯТЬ РУБ - Orosz Birodalom, 5 rubel érték.
_74001265.jpg)
.svg)
