Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Erdősmárok | |||
 | |||
| Szent Lukács római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Mohácsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Márton János (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7735 | ||
| Körzethívószám | 69 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 83 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 10,81 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 162[3] m | ||
| Terület | 8,14 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 03′ 22″,k. h. 18° 32′ 42″46.05613,18.5449646.056130°N 18.544960°EKoordináták:é. sz. 46° 03′ 22″,k. h. 18° 32′ 42″46.05613,18.5449646.056130°N 18.544960°E | |||
  Erdősmárok Pozíció Baranya vármegye térképén | |||
| Erdősmárok weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazErdősmárok témájú médiaállományokat. | |||
Erdősmárok (1950-igPüspökmárok,németül:Bischofsmarok)községBaranya vármegyében, aMohácsi járásban.
ADunától nyugatra, aGeresdi-dombság déli lábainál fekszik.
A szomszédos települések: észak felőlGeresdlak, északkelet felőlHimesháza, kelet felőlSzékelyszabar, délkelet felőlKisnyárád, délnyugat felőlLiptód, északnyugat felől pedigMaráza.
Zsáktelepülés, közúton csak egy irányból érhető el: az 56 126-os számú mellékúton, mely Himesháza déli határszéle közelében (közvetlenül azM6-os autópálya felett átívelő felüljáró után) ágazik ki aMohácstólPécsváradig húzódó5607-es útból.
AzÁrpád-kori település Erdősmárok nevét1261-ben említették először az oklevelekMark néven. Első ismert birtokosa1261-ben Chaba fia Máté volt.1296 már [Véki] Pál fia János és Pál birtoka volt, akiktől – hűtlenségük miatt –III. András király elvette a birtokot és Andronicus veszprémi prépostnak adta.1301-ben Véki Pál testvérének, suzai Máténak Pál nevű unokájáé, aki akkor a birtok felét Venus nevű nővérének Folyó Istvánnénak adta.1313-ban Csuzai Pál és Salamon Salamon nevű fia Salamon osztotta ketté itteni birtokát.
Márok a16. század közepén a pécsváradi apátsághoz tartozott.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 90 | 87 | 86 | 85 | 83 | 82 | 81 | 84 | 83 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78%-a magyarnak, 11% cigánynak, 1,1% horvátnak, 12,1% németnek mondta magát (18,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,4%, református 3,3%, felekezeten kívüli 4,4% (20,9% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 75,6%-a vallotta magát magyarnak, 15,9% németnek, 1,2% cigánynak, 7,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50% volt római katolikus, 4,9% református, 2,4% egyéb keresztény, 12,2% felekezeten kívüli (30,5% nem válaszolt).[13]
AMohácsi járás települései | ||
|---|---|---|
| Városok |  | |
| Községek | ||
