Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ez a szócikk a Kolozs megyei településről szól. Hasonló címmel lásd még:Felek (egyértelműsítő lap). |
| Erdőfelek(Feleacu) | |
 | |
| A falu északi része | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Erdőfelek |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 407270 |
| SIRUTA-kód | 57591 |
| Népesség | |
| Népesség | 3169 fő(2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 12 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 51,15 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 711 m |
| Terület | 61,96 km² |
| Időzóna | EET,UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 42′ 58″,k. h. 23° 37′ 06″46.71611,23.6183346.716110°N 23.618330°EKoordináták:é. sz. 46° 42′ 58″,k. h. 23° 37′ 06″46.71611,23.6183346.716110°N 23.618330°E | |
 | |
| Erdőfelek weboldala | |
 | |
 AWikimédia Commons tartalmazErdőfelek témájú médiaállományokat. | |
Erdőfelek,1910-igFelek (románulFeleacu) település Romániában,Kolozs megyében, azazonos nevű község központja.
Kolozsvártól 7 kilométerre délre, a Feleki-tetőn fekszik. Kiterjedt gyümölcsösök veszik körül.
Valószínűlegnémet eredetű: vagy afleck 'darab (föld)' szóból vagy aFelk személynévből való. Aközépkorban ugyanis Kolozsvárhoz tartozott, amelynek polgársága zömében német ajkú volt. A hegyet először1366-ban(Mons Felek), a falut1377-ben(Villa olachorum Felek) említették.
A településtől északra, a Kolozsvárra vezető út mellett a római korból származó bronztáblát találtak. A történészek feltételezik, hogy itt haladt el a Napoca – Potaissa út.[2]
A falut Kolozsvár városa alapította az1370-es években húszszelistyei román határőr családdal, aTordára vezető út őrzésére.Kenézeit a városi tanács nevezte ki.
1468-ban valószínűleg a falut jelölték ki Makariosz, aferrarai zsinat szellemében a pápa által kinevezetthalicsi görög szertartású püspök székhelyéül, aki a lengyel király ellenkezése miatt költözött1466-ban a fennhatóságához tartozónak tekintettMáramarosba, majdErdélybe. Az erdélyi, a váradi és az egri püspök előbb itt is akadályozták, de 1468-ban apápa közbenjárására engedélyezték működését azzal a feltétellel, hogydézsmát csak a királyi földeken élőortodoxoktól szedhet. Felek ilyen királyi földnek számított, és ugyanezen évben, 1468-ban román lakosságát felmentették ajuhötvened fizetése alól. Valószínűleg Makariosz püspökségéhez kötődik az ekkoriban, a legkorszerűbbgótikus stílusban felépült ortodox templom is. Fennhatósága kezdetben valószínűleg Észak-Erdélyre terjedhetett ki, de utóda a század végén abarcasági románok tizedére is igényt tartott. Makarioszról 1470 után nem történik említés, de egy1550-es irat mint egykori feleki püspököt említi a görög Márkot, aki talán ugyanaz a személy lehetett. Kolostorában másoltak1481-ben egyószláv nyelvű liturgiát.1488-ban püspöke a Daniil nevet viselte, majd még egy Dancso nevű püspök neve maradt fenn.1536-ban azonban már nem létezett feleki székhelyű püspökség, ugyanis ekkor a moldvai vajdák birtokához tartozóVádon székelő Anastasie „Vád és Felek püspöké”-nek írta magát. A régi püspöki székhelyekre való tekintettel a kolozsvári ortodox érsek hivatalos címe1921-től mai napigVád, Felek és Kolozsvár érseke.
Itt verte megBáthory Gábor a Csillag Murza vezettetatárokat és ugyanitt vert meg1658-ban egy magyar lovascsapatot a betörő tatár sereg.[3] A18. századbanikonfestő műhely is működött itt.
1882-ben vált ki Kolozsvárból és alakult önálló községgé. Lakói ekkoriban juhot és szarvasmarhát tenyésztettek, erdőműveléssel és fuvarozással foglalkoztak.1940 és1944 között határfalu volt.1944-ben 1200-1500 magyarországi zsidó szökött itt át Romániába. A román oldalon már szervezett segítség juttatta el őket Tordára.[4]
Gyümölcstermesztés, homokbánya (öntőhomok), kőszerszámok készítése.
Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg)
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap