Movatterモバイル変換

[0]ホーム
URL:

Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Erbium

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2020. október 8.

Pontosságellenőrzött

68holmium ←erbium →túlium
-
↑
Er
↓
Fm
  
        
        
                  
                  
                                
                                
  
68
Er
Általános
Név,vegyjel,rendszámerbium, Er, 68
Latin megnevezéserbium
Elemi sorozatlantanoidák
Csoport,periódus,mező?,6,f
Megjelenésezüstfehér
Atomtömeg167,259(3)  g/mol
Elektronszerkezet[Xe] 4f12 6s2
Elektronokhéjanként2, 8, 18, 30, 8, 2
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapotszilárd
Sűrűség (szobahőm.)9,066 g/cm³
Sűrűség (folyadék) azo.p.-on8,86 g/cm³
Olvadáspont1770 K
(1497 °C, 2727 °F)
Forráspont3141K
(2868 °C, 5194 °F)
OlvadáshőΔfusH⊖{\displaystyle \Delta _{fus}{H}^{\ominus }}19,90kJ/mol
PárolgáshőΔvapH⊖{\displaystyle \Delta _{vap}{H}^{\ominus }}280kJ/mol
Molárishőkapacitás(25 °C) 28,12 J/(mol·K)
Gőznyomás
P/Pa1101001 k10 k100 k
T/K15041663(1885)(2163)(2552)(3132)
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezethexagonális
Oxidációs szám3
(bázikus oxid)
Elektronegativitás1,24 (Pauling-skála)
Ionizációs energia1.: 589,3kJ/mol
2.: 1150 kJ/mol
3.: 2194 kJ/mol
Atomsugár175pm
Atomsugár (számított)226pm
Egyebek
Mágnességnincs adat
Elektromos ellenállás(sz.h.) (poly) 0,860 µΩ·m
Hővezetési tényező(300 K) 14,5W/(m·K)
Hőtágulási tényező(sz.h.) (poly)
12,2 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd)(20 °C) 2830m/s
Young-modulus69,9 GPa
Nyírási modulus28,3 GPa
Kompressziós modulus44,4 GPa
Poisson-tényező0,237
Vickers-keménység589 MPa
Brinell-keménység814 HB
CAS-szám7440-52-0
Fontosabb izotópok
Fő cikk:Az erbium izotópjai
izotóptermészetes előfordulásfelezési időbomlás
módenergia(MeV)termék
160Ermest.28,58 hε0,330160Ho
162Er0,14%Erstabil 94neutronnal
164Er1,61%Erstabil 96neutronnal
165Ermest.10,36 hε0,376165Ho
166Er33,6%Erstabil 98neutronnal
167Er22,95%Erstabil 99neutronnal
168Er26,8%Erstabil 100neutronnal
169Ermest.9,4dβ-0,351169Tm
170Er14,9%Erstabil 102neutronnal
171Ermest.7,516hβ-1,490171Tm
172Ermest.49,3hβ-0,891172Tm
Hivatkozások
Erbium

Azerbium egykémiai elem, melynekrendszáma 68 ésvegyjeleEr. Ezüstfehér színű, ritka fém, alantanoidák közé tartozik. Nyelvújításkori neveerbeny.[1] Szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú.

Tulajdonságai

[szerkesztés]

Fizikai tulajdonságai

[szerkesztés]
Erbium(III)-klorid napsütésben, látható az Er3+ természetes ultraibolya fényben történő enyhe rózsaszín fluoreszcenciája.

Három vegyértékű elem, a tiszta erbiumfém lágy, képlékeny (illetve könnyen alakítható), de a levegőn stabil, nem oxidálódik olyan gyorsan, mint néhány másritkaföldfém. Sói rózsapirosak, a fémnek jellemző éles abszorpciós sávjai vannak a látható, ultraibolya és a közeli infravörös tartományban. Ezt leszámítva a többi ritkaföldfémhez nagyon hasonlóan néz ki. Szeszkvioxidja az erbia. Az erbium tulajdonságait bizonyos mértékig a benne található szennyezők mennyisége és minősége határozza meg. Nincs ismert biológiai funkciója, bár úgy vélik, hogy az anyagcserét gyorsítja.[2]

Az erbium 19 K alattferromágneses, 19–80 K közöttantiferromágneses, 80 K felettparamágneses sajátságú.[3]

Kémiai tulajdonságai

[szerkesztés]

Az erbiumfém levegőn lassan fényét veszti, éserbium(III)-oxid keletkezése közben könnyen elég:

4 Er + 3 O2 → 2 Er2O3

Az erbium eléggé elektropozitív fém, hideg vízzel lassan, forró vízzel gyorsan reagál, miközben erbium-hidroxid keletkezik:

2 Er (s) + 6 H2O (l) → 2 Er(OH)3 (aq) + 3 H2 (g)

Az erbiumfém az összeshalogénnel reakcióba lép:

2 Er (s) + 3 F2 (g) → 2 ErF3 (s) [rózsaszín]
2 Er (s) + 3 Cl2 (g) → 2 ErCl3 (s) [ibolya]
2 Er (s) + 3 Br2 (g) → 2 ErBr3 (s) [ibolya]
2 Er (s) + 3 I2 (g) → 2 ErI3 (s) [ibolya]

Az erbium készségesen oldódik hígkénsavban, melyben a hidratált Er(III)-ionok sárga színű [Er(OH2)9]3+ komplex formájában vannak jelen:[4]

2 Er (s) + 3 H2SO4 (aq) → 2 Er3+ (aq) + 3SO2−4 (aq) + 3 H2 (g)

Felhasználás

[szerkesztés]

Az erbium erősíteni tudja a száloptikában haladó fényt, anélkül hogy előzőleg a fényt elektromos jelekké kellene alakítani.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑Szőkefalvi-Nagy Zoltán; Szabadváry Ferenc: A magyar kémiai szaknyelv kialakulása. A kémia története Magyarországon. Akadémiai Kiadó, 1972. (Hozzáférés: 2010. december 3.)
  2. ↑Emsley, John. Erbium,Nature's Building Blocks: An A-Z Guide to the Elements. Oxford, England, UK: Oxford University Press, 136–139. o. (2001).ISBN 0-19-850340-7 
  3. ↑M. Jackson (2000). „Magnetism of Rare Earth”.The IRM quarterly 10 (3), 1. o. [2017. július 12-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 8.) 
  4. ↑Chemical reactions of Erbium. Webelements. (Hozzáférés: 2009. június 6.)
Ez akémiai tárgyú lap egyelőrecsonk (erősen hiányos).Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Erbium&oldid=23116899”
Kategória:
Rejtett kategóriák:
[8]ページ先頭
©2009-2025 Movatter.jp