Belső elválasztású mirigyek Tobozmirigy Agyalapi mirigy Pajzsmirigy és mellékpajzsmirigyek Csecsemőmirigy Mellékvesék Hasnyálmirigy (Langerhans-szigetek) Petefészkek Herék
Belső elválasztású mirigyek mindazon szervek, melyeksejtjei különböző hatást kifejtő hormonokat termelnek. Ezek az anyagok a keringési rendszerbe jutva, az egész szervezetben fejtik ki hatásukat. Ezért nevezzük ezeket belső elválasztású (endokrin) mirigyeknek, megkülönböztetve a külső elválasztású (exokrin) mirigyektől (pl.: nyálmirigyek).
Az emberi szervezet működéséért, a külső és belső környezethez való alkalmazkodásért három, egymással szoros kapcsolatban lévő rendszer felelős:
Tevékenységét a belső elválasztású mirigyek által termelt hormonok segítségével fejti ki.
Immunrendszer
Védelmet biztosít a szervezet számára a külső környezetből valamint a belső szervekből érkező kóros behatások ellen.
E három rendszer működése nem szétválasztható, összhangjuk biztosítja a szervezet normális, és időben alkalmazkodó működését.
Azidegrendszerben keletkező kémiai anyagok –egyéb feladatuk mellett– hormonális hatást is kifejtenek. Különösen szoros kapcsolat van a központi idegrendszer egyik része, a hipotalamusz és az endokrin működés szabályozásában fontos szerepet betöltőagyalapi mirigy között. Azendokrin rendszer hormonjai a központi idegrendszerben ingerületátvivő szerepet tölthetnek be, és a két rendszer szabályozása szoros összefüggést mutat. Azimmunrendszer működése, normális és kóros körülmények között is kapcsolódik mind az idegrendszerhez, mind az endokrin rendszerhez. Az endokrin mirigyek és az általuk termelt hormonok a test valamennyi sejtjéhez eljutva széles körű, jól meghatározható tevékenységet fejtenek ki.
A nemi mirigyek működéséért és a másodlagos nemi jelleg kialakulásáért, valamint az ivarsejtek termeléséért a megfelelő hormonok felelősek.
Egyedfejlődés, növekedés
Bizonyos hormonok az egyedfejlődést és a növekedés ütemének nagyságát szabályozzák.
A szervezet belső egyensúlyának fenntartása
Ide tartozik a vérnyomás és a szívműködés szabályozása, a sav-bázis egyensúly, a hőmérséklet, a testsúly változása, izom-zsír-csontszövet aránya. A külső és belső változásokhoz való alkalmazkodást különböző hormoncsoportok összehangolt munkája szabályozza.
Az endokrin rendszer teljes egészében szabályozza a szervezet működéséhez szükséges energiaforgalmat. Feladataikat a hormonok összehangoltan végzik. Sok esetben egyhormon több funkciót is ellát, máskor pedig egy feladaton több hormon is dolgozik.
Azagyalapi mirigy több olyan hormont is termel, melyek felelősek más endokrin mirigy hormontermeléséért. Az endokrin szabályozásban a visszacsatolási elv érvényesül. A szabályozó hormon termelődése növekszik, ha a szabályozott hormon szintje csökken. Ez a rendszer normális körülmények között nagyon érzékeny a változásokra, és gyors reakcióval képes beállítani és megfelelő szinten tartani a hormontermelést.
Leövey András, Nagy V. Endre, Paragh György, Rácz Károly: Az endokrin és anyagcsere-betegségek gyakorlati kézikönyve (2. bővített kiadás), Medicina,ISBN 9789632266121
Horváth Csaba: Endokrinológia, Melania Kiadói Kft.,ISBN 9639106631
Urbancsek J., Papp Z.: Nőgyógyászati endokrinológia, Springer Hungarica Kiadó Kft., 1997,ISBN 963699031X
Dr. Alföldi Sándor, Dr. Aranyosi János, Dr. Ádám Zsolt, Dr. Bakó Gyula, Dr. Balázs György, Dr. Baranyi Éva, Dr. Bartha Iván: A klinikai endokrinológia és anyagcsere-betegségek kézikönyve, Medicina Könyvkiadó Rt.,ISBN 9632427165
