Ez a szócikk vagy szakaszlektorálásra, tartalmi javításokra szorul.A felmerült kifogásokata szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek).Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Aprezidenciális vagyelnöki rendszer azamerikai modellen alapulópolitikai rendszer, amelyben egy elnökállamfői,kormányfői és katonai parancsnoki feladatokat lát el. Az elnök atörvényhozó hatalomtól elkülönültvégrehajtó hatalmat egy személyben testesíti meg. A végrehajtó hatalom feje, (akit legtöbbször elnöknek neveznek az ilyen rendszerű államokban), választott hivatalnok és nem felelős a törvényhozásnak, amelyet azonban normális körülmények között nem oszlathat fel.
A törvényhozásnak lehet olyan joga, hogy bizonyos szélsőséges körülmények között menessze a végrehajtó hatalom fejét, gyakranmegvádolási eljárás útján. Ez azonban nagyon ritka: kivétel, ami erősíti a prezidencializmus alapszabályát, amely szerint normális körülmények között a törvényhozás nem menesztheti az elnököt.
Azelnök (president) posztja még azokban az időkben keletkezett, amikor az elnök valóban elnökölt a kormányzó testület ülésein. Az amerikai kormány elődjének, akontinentális kongresszusnak (Continental Congress) is volt egyelnöke. (A jelenlegi elnöki pozíció azonban nem levezethető belőle.)
Az elnöki rendszerek sokfélék, a következők azonban általában igazak rájuk:
Az elnök (a végrehajtó hatalom feje)megvétózhatja a törvényhozási határozatokat, ugyanakkor a vétót felülírhatja a képviselőkminősített többsége. A vétó lehetősége akirályi jóváhagyásbrit hagyományából ered, amely szerint egy törvény csak az uralkodó jóváhagyásával léphet életbe.
Az elnök hivatali ciklusa meghatározott idejű. Választást meghatározott időközönként tartanak és nem eredményezhetibizalmi szavazás, vagy egyéb parlamenti procedúra. Egyes országokban azonban mód van az elnök elmozdítására, ha rábizonyítható, hogy megsérti a törvényt.
A végrehajtó hatalom egyszemélyes, a kormány őt szolgálja ki. A törvényhozás hozzájárulására azonban elnöki rendszerekben is gyakran szükség van bizonyos kormányzati és bírói posztok betöltéséhez. Az elnök általában igazgathatja a kormányzat és a hadsereg tagjait, de nincs ilyen hatalma a bírók felett, és utóbbiakat nem is menesztheti.
Az elnöknek gyakran joga van a kiszabott büntetések csökkentésére, vagy a megkegyelmezésre is.
Az elnöki rendszerekben az elnököt közvetlenül a szavazók választják, vagy közvetve a győztes párt, és ő lesz a végrehajtó hatalom feje. Ilyen rendszerekben nem tesznek különbséget államfő és kormányfő között, mindkét pozíciót az elnök tölti be.
Néhány országban, mintDél-Afrika, a parlament választ jelentős hatalommal rendelkező elnököt. Az ilyen rendszerben az elnök a gyakorlatban a miniszterelnökihez hasonló feladatokat lát el, de az államfőihez hasonló ceremoniális feladatokat is. Ilyen rendszer vanBotswanában, aMarshall-szigeteken,Naurun ésSuriname-ban.
Egyes elnöki rendszerekben van miniszterelnök is, de a félelnöki és a parlamentáris rendszerektől eltérően az elnöknek felelős, nem a törvényhozásnak.
Összehasonlításképp, a demokratikus, nem elnöki rendszerekben az államfő ceremoniális szerepű, mint azalkotmányos monarchák és nem aktív, kormányzati, végrehajtó szerepű (bár egyes elnököknek és alkotmányos monarcháknak vannakfenntartott jogaik). Vannak olyan országok, hogy az ilyen formális szerepű elnököt közvetlenül választják, de ez ritka. Ilyen példáulÍrország.
A szubnacionális kormányzatok - általában államok - is szerveződhetnek elnöki rendszerben. Az Egyesült Államokban valamennyi tagállam elnöki rendszert alkalmaz, bár alkotmányos kötelezettség nincs rá. Helyi szinten sok várostanács-menedzser kormányzást alkalmaz, ami a parlamentáris rendszer megfelelője, bár a városmenedzseri poszt általában nem politikai pozíció. Egyes országok a nemzeti szinten parlamentáris rendszert alkalmaznak, szubnacionális vagy helyi szinteken viszont elnökit. Erre példaJapán, ahol az országos kormányzat parlamentáris rendszerű, a prefektúráknak és a helyi önkormányzatoknak azonban a helyi gyűlésektől és a tanácsoktól függetlenül választott kormányzói, illetve polgármesterei is vannak. Hasonló a rendszer Magyarországon is.
Ez a szócikk részben vagy egészben aPresidential system című angol Wikipédia-szócikkezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
