Anyelvtanban azelöljáró vagyelöljárószó, idegen szóvalprepozíció (latinulpraepositio <prae- „előtt” +positia „helyzet”,franciáulpréposition,angolulpreposition) kifejezés egyesnyelvekben aviszonyszók egyikét nevezi meg. Nincsfogalmi tartalma, elvont és elégtelenszemantikai tartalma van, változatlan alakú, és nem lehetmondatrész, hanem csak nyelvtani eszköz.Mondattani funkciókéntalárendelési viszony keretében köt össze két mondatrészt. Az alárendelt mondatrész lehethatározó,tárgy,jelző vagy névszóiállítmánynévszói része. Az elöljáró, egy esetlegesdetermináns és egylexikai jelentésű szó együtt alkotnak elöljárósnak nevezettszószerkezetet.[1][2][3][4]
Egyes nyelvekben, mint amagyar vagy ajapán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióvalnévutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtaniesetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez azanalitizmus–szintetizmus skáláján.[3] A viszonylag fejlettnévszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például azújlatin nyelvek.[5]
A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek.[3]Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig azSVO-nyelvek,[6] amelyekben azalany–állítmány–tárgyszórend dominál, a névutók használata pedig azSOV-nyelvekre jellemző.[7] Azindoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például afinnugornyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy atörök nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevőmint”, pl. aMint ápoló dolgozik mondatban.[8] Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl.mortiscausa „halál miatt”)[9] vagy az angol (pl.ten yearsago „tíz évvel ezelőtt”).[7]
Az elöljárók fajtái eredetük és alakjuk szerint
[szerkesztés]Eredetük szerint elsősorban elsődleges elöljárók vannak, amelyek ugyanakkor egyszerű szavak.
Francia grammatikákban egyszerű elöljárókà ’-nál/-nél’,en ’-ba(n)/-be(n)’,entre ’között/közé’,sous ’alatt/alá’[10] stb. Azösszetettek két különbözőszófajból is származhatnak, pl.depuis ’óta’ (<de ’-tól/-től’ +puis ’aztán’). Ebben a nyelvben két egyszerű elöljáró,à ésde összeolvad két határozottnévelővel:la maisondu (< de + le) berger ’a juhász háza’,la maisondes (< de + les) bergers ’a juhászok háza’,parlerau (< à + le) médecin ’az orvosnak szólni’,parleraux (< à + les) médecins ’az orvosoknak szólni’.[11]
Román grammatikákban megjegyzik, hogy az elsődleges elöljárók nagy többsége latin eredetű, pl.cu ’-val/-vel’,după ’után’,fără ’nélkül’ stb. Egyesekjövevényszók, pl.contra ’ellen’. Ezek eredetileg és formailag is egyszerűek, de formailag egyszerűeknek tekintik azokat is, amelyek már a románban létező két teljesen összeolvadt elöljáróból származnak, pl.dintre ’közül’ (<din ’-ból/-ből’ +între ’között/közé’). Összetetteknek számítanak a nem összeolvadt elöljárókból alakultak, pl. ’a valami belsejéig’ jelentésűpână în <până ’-ig’ +în ’-ba(n)/-be(n)’.[12]
ABHMSz[13] grammatikákban is számba vesznek elsődleges, egyszerű elöljárókat (bez ’nélkül’,do ’-ig’,nad ’fölött/fölé’ stb.) és összetetteket, ilyeneknek tekintve csak a két szóból teljesen összeolvadtakat, amelyek között eredetileg különböző szófajúak is lehetnek, pl.ispod ’alól’ (<iz ’-ból/-ből’ +pod ’alatt/alá’).[14]
Az elöljárók egy részeszófajváltással keletkezik. Egyes szerzők másodlagosaknak nevezik őket.[15] Példák:
- franciák:[11]
- románok:[12]
- angolok:[16]
- határozói igenévből:regarding ’illetően’;
- melléknévi igenévből:given ’adva lévén’;
- BHMSz:[14]
A fenti nyelvekben, a románon kívül, több olyan szó van, amely ugyanazzal az alakkal elöljáróként is, és határozószóként is használatos:
- (franciául)après ’után/azután’,avant ’előtt/azelőtt’,contre ’ellen(e)’,depuis ’óta/azóta’,derrière ’mögött(e),devant ’előtt(e)’ stb.;[17]
- (angolul)near ’közelében/közel’,before ’előtt/azelőtt’,after ’után/azután’,behind ’mögött(e)’;[18]
- (horvátul)blizu ’közelében/közel’,mimo ’mellett(e)’,poslije ’után/azután’;prije ’előtt/azelőtt’,van ’kívül/kint’.[14]
Egyes grammatikák elöljáró értékű szókapocsolatokat is számba vesznek, azaz olyan szócsoportokat, amelyek elöljárókon kívül egyéb szófajú elemeket (határozószókat, főneveket stb.) is tartalmaznak. Ezeket a szócsoportokat nem elemzik, hanem egységesen töltenek be elöljárói szerepet. Készletük nyitott. Régiek mellett folytonosan jelennek meg újak, beleértve jövevényeket éstükörfordításokat.[19]
A francia nyelvben vannak egyrészt csak főnévvel ésnévmással használt elöljáró értékű szókapcsolatok, másrészt csakfőnévi igenévvel használtak. Példák az előbbiek közülà cause de ’miatt’,à compter de ’kezdődően’,à l’exception de ’kivételével’,au-delà de ’túl’,au-dessus de ’fölött’,grâce à ’hála’,vis-à-vis de ’szemben’. Az utóbbiak a magyarbanigékből képzett főnevekkel használt névutóknak vagy a megfelelő igékkel használtkötőszóknak felelnek meg. Egyébként vannak nekik ugyanazzal a főelemmel alkotott kötőszó értékű szókapcsolat megfelelőik is:afin de ’végett’ vs.afin que ’azért, hogy’,avant de ’előtt’ vs.avant que ’mielőtt’ stb.[20]
A románban régebbi elöljáró értékű szókapcsolat azîn fața ’előtt/elé’, újabbak a francia eredetűvizavi de ’szemben’ vagy a franciából valóîn măsura ’mértékében’ tükörfordítás.[19]
Az angolban is számos elöljáró értékű szókapcsolat van, pl.because of ’miatt’,due to ’köszönhetően’,instead of ’helyett’,in front of ’előtt/elé’.[16]
Egyes elöljárók annyira elvontak, hogy nem lehetséges érzéki reprezentálásuk. Ilyenek például az ’ellen’, ’részére’, ’számára’ jelentésűek. Mások kevésbé elvontak, ezért lehetséges korlátozott érzéki reprezentálásuk. Ilyenek főleg a helyi jelentésűek, mint a ’felől’, ’között/közé’, ’felé’, ’alatt/alá’, ’fölött/fölé’, ’előtt/elé’, ’mögött/mögé’, ’körül/köré’ jelentésűek.[4]
Eredetileg az elöljárók mind hely- és időviszonyokat fejeztek ki, majd okra, célra stb. vonatkozó viszonyokat is kezdtek kifejezni.[21] Ezért főleg az elsődleges elöljáróknak több jelentése van. Egyesek konkrétabbak, mások elvontabbak. Példa konkrét vs. elvont jelentésekre a románpe elöljáróé. Eredetileg helyi jelentése van, pl.Pune paharulpe masă ’Tedd a poharat az asztalra!’, de a tárgyesetmorfémája lett többek között ha a tárgyat személynév fejezi ki:L-am văzutpe Gheorghe ’Láttam Gheorghét’.[22]
A másodlagos elöljáróknak és az elöljáró értékű szókapcsolatoknak pontosabb jelentésük van, és ugyancsak kondrétabbak vagy elvontabbak attól függően, hogy milyen fogalmi tartalmú szavakat foglalnak magukban.[21]
Elöljárokkal szerkesztenek különféle típusú határozókat. Alaptagjuk többféle szófajú lehet:
- ige:(franciául)Iltéléphone à sa mère tous les dimanches ’Telefonál az anyjának minden vasárnap’;[23]
- melléknév:(montenegróiul)Vi stegori od tuđina ’Maga rosszabb egy idegennél’;[24]
- határozószó:(angolul)There’s a cinema notfar from here ’Van egy mozi nem messze innen’;[25]
- indulatszó:(románul)Vai de mine! ’Jaj nekem!’.[26]
Ugyancsak elöljárók köthetnek főnévi vagy névmási jelzőt alaptagjához:
- (franciául)uneboîte en carton ’kartondoboz’;[27]
- (románul)casă de vânzare ’eladó ház’;[28]
- (angolul)information about the course ’tudnivalók a tanfolyamról’;[29]
- (montenegróiul)vjera u uspjeh ’a sikerben való hit’.[30]
Elöljárós szerkezet névszói állítmány névszói részét is képezheti:
- (franciául)Ce manteau est encoreà la mode ’Ez a kabát még divatos’;[31]
- (románul)Inelul ede aur ’A gyűrű aranyból van’;[32]
- (angolul)Are youfor the plan? ’Egyetértesz/Egyetért/Egyetértetek/Egyetértenek a tervvel?’;[33]
- (szerbül)Narukvica jeod srebra ’A karkötő ezüstből van’.[34]
Az elöljárós szó lehet:
- főnév, mint a fenti példák többségében;
- névmás:(angolul)I can reserve a seat foryou ’Foglalhatok helyet neked’;
- számnév:(horvátul)stol zadvoje ’asztal két személyre’;[35]
- melléknév:(franciául)Les volets du chalet ont été repeints envert ’A menedékház zsalugátereit zöldre festették újra’;[36]
- birtokos determináns:(románul)înainteamea ’előttem’;[37]
- határozószó:(franciául)Il est parti pourtoujours ’Elment örökre’;[38]
- főnévi igenév:(angolul)Take somethingto read on the train ’Vigyél valami olvasni valót a vonaton’;[39]
- melléknévi igenév:(románul)mașină descris ’írógép’.[40]
Olykor elöljárót egészmondat követ:(franciául)Il est sorti paroù il était entré ’Arra ment ki, amerre bement’.[41]
A névszóragozás nélküli nyelvekben az elöljárós szó alakja nem változik ahhoz képest, amikor elöljáró nélkül használt. Ez mindig így van például a franciában:Il y a un grand parking devant lesupermarché ’A szupermarket előtt nagy parkoló van’,C’est grâce àtoi que j’ai trouvé si vite un studio ’Neked köszönhetően találtam ilyen hamar lakást’.[42] Az angolban a névszóragozás maradékaként az elöljárókat az 1. és a 3.személyűszemélyes névmások más alakjaik követik, mint amikor nincs elöljárójuk, azaz alanyi funkcíojuk van, pl.Describe him tome ’Írd le nekem őt’, miközben ’ő’-nekhe (hímnem), ’én’-nek pedigI felel meg.[43]
A névszóragozásos nyelvekben az elöljáró legalább egy bizonyos esetet követel meg azon ragozható szavaktól, amelyek előtt áll.
Az elsődleges és az elvont jelentésű elöljárók által megkövetelt eset általában motiválatlan, de olyan másodlagos elöljárók és elöljáró értékű szókapcsolatok is vannak, amelyek ugyanazt az esetet vonzzák, mint amikor alapelemük lexikai jelentésű szó, vagy az volt. Például a románîmprejurul pădurii ’az erdő körül’ helyhatározó megtartja az elöljárója alapjaként szolgálójur ’valami körüli tér’ főnév jelentését, és az eredeti birtokviszonyát apădure ’erdő’ szóval, mint birtokossal, ezért vonzza abirtokos esetet.[28]
A románban a legtöbb elöljáró és egyszerű elöljáróval végződő elöljáró értékű szókapcsolat a tárgyesettel használatos:lângă foc ’a tűz mellett’,pentru tine ’érted, számodra’,alături de parc ’a park mellett’,împreună cu mine ’velem együtt’ stb. Az elsődlegesasupra ’fölött’,contra ’ellen’ elöljáró, a legtöbb másodlagos elöljáró és elöljáró értékű szókapcsolat a birtokos esetet vonzza:contra inundațiilor ’az árvizek ellen’,împrejurul turnului ’a torony körül’,în fața coloanei ’az oszlop előtt’. Néhány elöljáró a részes esetet követeli meg:conform știrilor ’a hírek szerint’,contrar părerii ’a véleménnyel ellentétben’,grație ajutorului ’a segítségnek köszönhetően’,potrivit datelor ’az adatoknak megfelelően’[44]
Olyan nyelvekben, mint amilyen a BHMSz, amelyekben a névszóragozás fejlettebb, mint a románban, az esetek használata az elöljárókkal összetettebb. Többségük egyetlen esetet vonz, de olyanok is vannak, amelyek kettővel, egyesek hárommal is használtak. Az eset kiválasztását leggyakrabban az elöljáró jelentése határozza meg, de egyeseket két esettel használnak ugyanazzal a jelentéssel, és az esetet az ige jelentése diktálja.
Egyetlen esettel használt elöljárók például:[45]
- a birtokos esettel:Sve će biti gotovodo jeseni ’Minden kész lesz őszig’;
- arészes esettel:Tako se on ponašaprema svim gostima ’Így viselkedik ő minden vendéggel’;
- a tárgyesettel:Viđeli smokroz prozor što se događa ’Az ablakon keresztül láttuk, hogy mi történik’;
- az eszközhatározói esettel:Stalno se svađas komšijama ’Folyton veszekszik a szomszédokkal’;
- alocativus esettel:Postupitepo zakonu! ’A törvénynek megfelelően járjanak el!’
A jelentései szerint két esettel használt elöljáró egyik példájas:[46]
- a birtokos esettel:Crijep je paos krova ’A cserép a tetőről esett le’;
- az eszközhatározói esettel:Susreo sam ses njim ’Találkoztam vele’.
Példa három esettel használt elöljáróraza:[47]
- a birtokos esettel:za života ’egy életre’ (= ’az élet egész tartamára’);
- a tárgyesettel:robaza prodaju ’eladó áru’;
- az eszközhatározói esettel:On dolaziza mnom ’Ő utánam jön’.
Egyes helyi jelentésű elöljárók az ige jelentésétől függően használtak két esettel. Ha az ige hely felé való mozgást fejez ki, a tárgyeset használatos:Golub je sletiona krov ’A galamb felrepült a tetőre’. Ellenben ha az ige nem fejez ki mozgást hely felé (bár kifejezhet nem meghatározott irányú mozgást), a használt eset más, például az előbbi példa igéjével alocativus:Golub jena krovu ’A galamb a tetőn van’.[46]
Az elöljárók között különbségek vannak aszerint is, hogy milyen korlátozásokat diktálnak a determinánsok használatát illetően. A névelőkkel nem rendelkező nyelvek esetében, mint a BHMSz, ez csak a többi determinánsra vonatkozik.
Például a franciában adans ’-ba(n)/-be(n)’ elöljárót mindig determinánsos névszó követi, de az ugyancsak ’-ba(n)/-be(n)’ jelentésűen legtöbbször determináns nélkül használt. Például különböző jelentésárnyalatokkal ’a pokolban’ határozónak megfeleldans l’enfer ésen enfer.[48]
A románban azoknak a szavak, amelyeknek birtokos vagy részes esetben kell állniuk, mindig ilyen esetű determinánsuk van:deasupra câmpiei ’a síkság fölött’ ,deasupra unei câmpii ’egy síkság fölött’,datorită împrejurărilor ’a körülményeknek köszönhetően’,datorită unor împrejurări ’egyes körülményeknek köszönhetően. Ellenben a tárgyesetet vonzó legtöbb elöljáró nem jelenik meg határozott artikulusos szóval, bár ekkor is a szó határozott, amint azt a fordítás mutatja, pl.Intru în casă ’Bemegyek a házba’. Ha viszont a névszónak jelzője van, határozottságát legalább a határozott artikulus jelzi:Intru în casa din dreapta ’Bemegyek a jobboldali házba’.[49]
- ↑Crystal 2008, 383. o.
- ↑Dubois 2002, 377. o.
- ↑abcBidu-Vrănceanu 1997, 379. o.
- ↑abConstantinescu-Dobridor 1998,prepoziție szócikk.
- ↑Bidu-Vrănceanu 1997, 46. o.
- ↑(angolul) S mintsubject ’alany’, V mintverb ’ige’, O mintobject ’tárgy’.
- ↑abEifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o.
- ↑P. Lakatos 2006, 141. o.
- ↑Dubois 2002, 374. o.
- ↑Itt a magyar megfelelők csak az elöljárók egyik jelentését tükrözik.
- ↑abGrevisse – Goosse 2007, 1319–1320. o.
- ↑abAvram 1997, 265. o.
- ↑Bosnyák,horvát,montenegrói ésszerb nyelv.
- ↑abcBarić 1997, 278. o. (horvát grammatika).
- ↑Például Bărbuță 2000 (198. o.).
- ↑abIGE,Complex Prepositions (Összetett elöljárók) oldal.
- ↑Dubois 2002, 377. o.
- ↑Eastwood 1994, 294. o.
- ↑abBidu-Vrănceanu 1997, 380. o.
- ↑Grevisse – Goosse 2007, 1322. o.
- ↑abBărbuță 2000, 200. o.
- ↑Moldovan 2001, 344. o.
- ↑Delatour 2004, 93. o.
- ↑Čirgić 2010, 187. o. (montenegrói grammatika).
- ↑Eastwood 1994, 18. o.
- ↑Moldovan 2001, 369. o.
- ↑Delatour 2004, 16. o.
- ↑abBărbuță 2000, 198. o.
- ↑Eastwood 1994, 176. o.
- ↑Čirgić 2010, 283.
- ↑Grevisse – Gosse 2007, 272. o.
- ↑Avram 1997, 333. o.
- ↑Eastwood 1997, 299. o.
- ↑Klajn 2005, 228. o. (szerb grammatika).
- ↑Barić 1997, 219. o.
- ↑Delatour 2004, 106. o.
- ↑Bărbuță 2000, 199. o.
- ↑Grevisse – Gosse 2007, 1325. o.
- ↑Eastwood 1994, 155. o.
- ↑Avram 1997, 350. o.
- ↑Grevisse – Gosse 2007, 1326. o.
- ↑Delatour 2004, 164. o.
- ↑Eastwood 1994, 234. o.
- ↑Bărbuță 2000, 198–199. o.
- ↑Čirgić 2010, 188–215. o.
- ↑abBarić 1997, 279. o.
- ↑HJP,za szócikk.
- ↑Grevisse – Gosse 2007, 1349–1350. o.
- ↑Avram 1997, 94. o.
- (románul) Avram, Mioara.Gramatica pentru toți (Grammatika mindenkinek). 2. kiadás. Bukarest: Humanitas. 1997.ISBN 973-28-0769-5
- (horvátul) Barić, Eugenijaet al.Hrvatska gramatika (Horvát grammatika). 2. kiadás. Zágráb: Školska knjiga. 1997.ISBN 953-0-40010-1
- (románul) Constantinescu-Dobridor, Gheorghe.Dicționar de termeni lingvistici (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest: Teora, 1998; az interneten:Dexonline (DTL) (Hozzáférés: 2020. július 12.)
- (franciául) Dubois, Jeanet al.Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002 (Hozzáférés: 2023. május 10.)
