Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Ekecs(Okoč) | |||
 | |||
| Az ekecsi katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Dunaszerdahelyi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Polák László | ||
| Irányítószám | 930 28 | ||
| Körzethívószám | 031 | ||
| Forgalmi rendszám | DS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3704 fő(2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 58 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 112 m | ||
| Terület | 63,43 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 53′ 26″,k. h. 17° 48′ 35″47.89055556,17.8097222247.890556°N 17.809722°EKoordináták:é. sz. 47° 53′ 26″,k. h. 17° 48′ 35″47.89055556,17.8097222247.890556°N 17.809722°E | |||
| Ekecs weboldala | |||
 | |||
 AWikimédia Commons tartalmazEkecs témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása:Szlovák Statisztikai Hivatal,http://obce.info | |||
Ekecs (szlovákulOkoč) községSzlovákiában, aNagyszombati kerületben, aDunaszerdahelyi járásban. Közigazgatási területe 63,43 km². A mai község1976-ban jött létre Ekecs ésApácaszakállas egyesítésével.
A faluban a volt TSz területén volt gólyafészek.[2]
EkecsNagymegyertől 5 km-re északkeletre,Gútától 20 km-re délnyugatra fekszik a Csallóköz közepén. Határában kavicsgödrökben kialakult tavak találhatóak.
Ekecs keletrőlGútával,Lakszakállassal ésSzilassal, délrőlNagymegyerrel, nyugatrólAlistállal ésNyárasddal, északrólAlsóhatárral határos. Keleti határa egyben (1996 óta) a Nagyszombati és a Nyitrai kerület határa, nyugati határában pedig aHatár-kanális egykorKomárom ésPozsony vármegye határa volt. Északon a Kis-Dunáig terjed közigazgatási területe.
Ekecsen áthalad a Nagymegyert (5 km) Nyárasddal (10 km) összekötő 561-es út. Mellékutak kötik össze Alistállal (9 km), Szilassal (4 km), valamintBogyaréten (9 km) keresztül Gútával (21 km). Vasúti megállóhely aKomárom-Pozsony vonalon.
Ekecs a Dunaszerdahelyi járás legnagyobb területű községe, és a legnagyobb területű olyan község, mely teljes egészében a Csallóköz területén fekszik.
Ekecs két kataszteri területből (Ekecs,Apácaszakállas) és három településrészből (Ekecs, Béle, Apácaszakállas) áll. Ekecs katasztere 37,42 km², Apácaszakállasé pedig 26,01 km².[3]
Gólyás (Nový Goľáš),Túzokpuszta (Dropie),Aszódpuszta (Asód),Béle (Jánošíkovo na Ostrove),Viharos (Viharoš) ésNagyszegmajor (Veľký Sek) tartozik hozzá.
1268-banEkech néven említik először, akomáromi vár tartozéka volt. Ugyanebben az évbenBolár nevű faluról is említés történik, később azonban már nem. Lakói ősidőktől fogva különböző kiváltságokat élveztek és mint a komáromi vár népei, semmilyen egyéb szolgálattal nem tartoztak. Főként halászatból éltek.1349-benEketh néven említi oklevél, melyben azesztergomiérsekség itteni birtokáról történik említés.1460-ban a Nyulak-szigeti apáckolostornak is volt itt birtoka, mely később birtokvita tárgyát is képezte a birtok későbbi tulajdonosai: anagyszombati apácák és a község között.1550-benI. Ferdinánd király megerősítette kiváltságaiban a községet. Ezután a Zichy család birtoka, akik a korábban nemességet kapott község lakóitól úrbér fizetését követelték, melyet sokan megtagadtak.1822 augusztusában majdnem az egész falu leégett, a hajléktalanná vált ekecsieket az apácaszakállasiak fogadták be.1828-ban 124 házában 887 lakos élt. Lakói a század végéig nagyrészt aDunán és aKis-Dunán folytatott halászatból éltek.
Fényes Elek Komárom vármegye leírása című munkájában (1848) így ír Ekecsről:Ekecs , magyar f. fekszik a pozsoni országúiban, komaromhoz 3 3/4 mfdnyire; határos Béllé pozsonmegyei pusztával s Nyárasddal; határa lábbal a kis Dunára dűl. Határa 7034 5/8 hold, mellyből 65 1/8 hold belső telek; 2274 h. szántóföld; 1909 hold kaszáló, 1 4/8 h. erdő; 251 1/8 h. nádas és mocsáros térség; 2463 6/8 legelő; 70 1/8 haszonvehetlen. E területből a jobbágyság 106 4/8 telke után bir 2001 5/8 h. szántóföldet, 1526 h. kaszálót. Földe porhanyós fekete agyag, s mind szántófölde, mind rété elsőosztálybeli. — Búza, árpa, zab, tengeri, burgonya, és len leginkább vedelik. A jobbágyok a szarvasmarha- és ló tenyésztést meglehetős kiterjedésben űzik, de ügyetlenül. Az uraság pedig 1500 darab finom birkát tenyészt. Népessége 922 lélek, kik közt 520 r, kath., 402 református, 57 nemes családfő. Mind a katholikusok, mind a reformátusok saját templommal bírnak. Mesterember csak 8 van, u. m. 1 kovács, legényével; 3 takács, 2 szabó, 2 csizmadia. Földesura gr. Zichy István. Hajdan a komáromi vár urodalmához tartozott.[4]
1848-ban a császáriak és a honvédek közötti ütközet zajlott itt le.1891-ben Ekecsnek vasútállomása, postahivatala és postatakarékpénztára is volt.1904-ben tűzvész pusztított.1907-ben a Borovszky-féle vármegyemonográfia a csicsói uradalomhoz tartozónak említi. Atrianoni békeszerződésigKomárom vármegyeCsallóközi járásához tartozott (Béle kivételével, mely Pozsony vármegye része volt), majd Csehszlovákia része lett.
1938 és1945 között ismét Magyarországhoz tartozott. Főként katolikus vallású lakói átvészelték a háború utáni kitelepítéseket, az etnikai szerkezet nem változott meg számottevően. Mai formájában1976-ban jött létre, amikorApácaszakállast és Ekecset egyesítették. Ennek előzménye a két falu szövetkezetének egyesítése volt 1973-ban.
1880-ban 1410 lakosából 1339 magyar és 4 szlovák anyanyelvű volt.Apácaszakállas 996 lakosából 942 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 1429 lakosából 1420 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt.Apácaszakállas 992 lakosából 978 magyar és 4 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 1485 lakosából 1483 magyar és 2 szlovák anyanyelvű volt.Apácaszakállas 974 lakosából 965 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 1544 lakosából 1535 magyar és 2 szlovák anyanyelvű volt.Apácaszakállas 975 lakosából 970 magyar és 2 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 1797 lakosából 1765 magyar és 21 csehszlovák volt.Apácaszakállas 1206 lakosából 1158 magyar és 20 csehszlovák volt.
1930-ban 2056 lakosából 1946 magyar és 104 csehszlovák volt.Apácaszakállas 1217 lakosából 1156 magyar és 28 csehszlovák volt.
1941-ben 2034 lakosából 2020 magyar és 3 szlovák volt.Apácaszakállas 1205 lakosából 1198 magyar és 2 szlovák volt.
1970-ben 2669 lakosából 2508 magyar és 156 szlovák volt.Apácaszakállas 1326 lakosából 1247 magyar és 76 szlovák volt.
1980-ban 3757 lakosából 3619 magyar és 127 szlovák volt.
1991-ben 3597 lakosából 3452 magyar és 127 szlovák volt.
2001-ben 3804 lakosából 2306-an Ekecsen, 1117-en Apácaszakállason, s további kb. 370-en az ide tartozó pusztákon, majorságokban éltek.[5] Ebből 3520 magyar és 231 szlovák nemzetiségű volt.
2011-ben 3677 lakosából 3366 magyar és 276 szlovák volt.
2021-ben 3704 lakosából 3170 (+74) magyar, 378 (+34) szlovák, 10 (+9) cigány, 11 (+3) egyéb és 135 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]
A rendszerváltás előtt fontos szövetkezeti község volt, az akkor 6300 hektáron gazdálkodó szövetkezet 2007-ben mintegy 3000 hektáron gazdálkodott. Az állattenyésztés főként Gólyáson van jelen.
Az1960-ban létesítettArany János Alapiskolát (magyar nyelvű) 2007-ben 120 gyermek látogatta, itt működik a községi könyvtár is. Itt működik az ország egyetlen magyar nyelvű mentálisan sérülteknek fenntartott szakmunkásképzője (alapiskolával). A falunak két zenekara, moderntánc- és gyermektáncegyüttese(Pimpimpálé) van.Az egyesült községben két művelődési ház (az apácaszakállasi 1938-ban, az ekecsi az 1950-es években épült) található.
Aszódpuszta (szlovákulAsód) a Kis-Duna déli partjának közelében, Ekecstől 10 km-re északkeletre fekszik.1268-ban említik előszörOzu néven,1460-ban már vámos hely ésAlsó-Azolcz néven szerepel, majd1595-ben komáromi várbirtokként említik. Fényes Elek szerint:Aszód, puszta, határos Ekecs, Apácza-Szakálas és Gutta helységekkel; határa egész a kis Dunáig terjed. Áll 1097 4/8 holdból, melly közt 11 2/8 h. belső telek, 121 5/8 h. szántóföld, 808 6/8 h. kaszáló, 86 1/8 h. erdő, 44 1/8 h. mocsár, 26 h. haszonvehetlen. Földe porhanyós fekete agyag, s termékenységre nézve első osztálybeli; bőven terem búzát, árpát, zabot, burgonyát és repczét. A rétek e vidéken a legjobbminőségi szénát gazdagon termik. Van 18 magyar lakosa. Földesura gróf Zichy István, ki itt szép majorságot, és 1500 finom juhot tart. A kis Dunában jó halászat esik. Hajdan a komáromi vár urodalmához tartozott. Az1920-as években 7 szlovák kolonista családot telepítettek le Aszódpusztán.[8]
Béle (más névenNagybélle, szlovákulJánošíkovo na Ostrove, korábbanMalá Belá) Ekecstől 5 km-re nyugatra, azAlistálra vezető mellékút mentén fekszik, a Határ-kanálistól nyugatra. A puszta a második világháború előtt a Nyáry-grófok birtoka volt, majd1945 után 35terhelyi szlovák családot telepítettek ide, akik családonként 14 hektár földet kaptak.1948-ban anagymegyeri állami gazdaság része lett, ekkor a telepesek nagy része elköltözött. Béle központi majornak számított, 700 hektár föld tartozott hozzá, gabonát, kukoricát, cukorrépát és takarmányféléket termesztettek, szarvasmarhát és lovakat tartottak. A gazdaságot az 1990-es évek elején széthordták, a műemlékjellegű magtár és a gazdasági épületek sem maradtak fenn, csak a lakóépületek.[9]
Túzokpuszta (vagyTúzok, szlovákulDropie) a faluközponttól 5 km-re északnyugatra fekszik, aNyárasdra vezető út közelében, a Határ-kanális bal partján.2008-ban 10 család élt itt. Határában állt egykorBúcsúháza település (ma dűlő, a szlovák térképekenRozlúčka néven szerepel).1927-ben kilenc szlovák telepes család érkezett ide, akik Kálnoky Sándor birtokából jutottak 328 ha nagyságú területhez.[10]
ADunaszerdahelyi járás települései | ||
|---|---|---|
Dunaszerdahely(Dunajská Streda) | ||
|  | |
