Azókori Egyiptom naptárai a történelem első naptárai, a ma is alkalmazott naptárak alapjai, az egyiptomicsillagászok zsenialitásának bizonyítékai. Egyiptomban nagyon korán kialakultak egységes kalendáriumrendszerek: egyesek szerint már azi. e. 5. évezredtől, de azi. e. 4. évezred végétől vagy azi. e. 3. évezred elejétől kezdve biztosan kétfélenaptárat alkalmaztak. Az egyik aholdhónapokon alapult és a mezőgazdaság céljait szolgálta, a másik azókori Kelet legpontosabb naptára volt és adminisztratív célokra alkalmazták.
Az adminisztratív naptárban vezették be legelőször a 365 naposévet és a szökőnapokat. Ezt vette alapulSzoszigenész, amikorJulius Caesar kezdeményezésére kidolgozta ajulián naptárat. Azért éppen az egyiptomi naptárat vette alapul a tudós, mert e naptár minden korabeli kalendáriumnál pontosabb és közérthetőbb volt. A ma is érvényesGergely-naptár Caesar kalendáriumán alapszik, lényegében annak pontosítása. A julián és a Gergely-naptár mellett az egyiptomi adminisztratív naptárból ered akopt naptár is, amely a hónapneveket is egy az egyben innen vette át.
Aholdhónapokon alapuló agrárnaptár 12 hónapból állt és mindössze 354 napot tartalmazott, ezért minden 2-3 évben plusz napokat kellett beiktatni, hogy a naptár összhangban legyen azévszakok változásával. Feltételezések szerint ezt a kalendáriumotFelső-Egyiptomban a Szothisz (aSzíriusz csillag) szabályozta, aminek heliakus felkelése egybeesett aNílus áradásával. A mezőgazdaság szempontjából ez volt a legkritikusabb nap az évben. Amikor a Szothisz nem volt látható a tizenkettedik hónapban, egy plusz hónapot iktattak be. Ezt a naptárat vették alapul ababiloni naptár elkészítésénél, amely a holdhónapokat és a 354 napos évet is megtartotta.
Egyesek szerint az agrárnaptár Felső-Egyiptommal egy időbenAlsó-Egyiptomban is kifejlődött, ahol azt aNap járásához igazították.
Amikor Alsó- és Felső-EgyiptomotNarmer vagyMeni fáraó Kr. e. 3100 körül egyesítette, az alkalmazott naptárakat egységesítették.
Aholdnaptár megfelelő volt helyileg a mezőgazdaság számára, de nem felelt meg aközigazgatás igényeinek. A romlandó áruk mozgatása például megkövetelte, hogy a felek pontosan ismerjék az aktuális dátumot. Mivel azonban a hónapok kezdetének meghatározása megfigyelésen alapult, a megfigyelések pedig különbözhettek egymástól, ezért gyakran bizonytalan volt, hogy mi is az aktuális hónap, vagy azon belül a nap.
Ennek következtében a civil életben, adminisztratív célokra másik fajta naptárat kezdtek használni. Ebben 12 hónap volt és mindegyik pontosan 30 napot tartalmazott, amiket 10 napos periódusokra osztottak fel, majd ezt egy 5 napos időszak követte, így az év 365 napból állt.
Az ókori egyiptomiak az éjszakát nagyjából egyenlő időszeletekre bontották fel, amik kezdetét különbözőcsillagok felkeléséhez kötötték. Így a felosztás az év során mindig kicsit más időtartamot jelentett. A leghosszabb éjszaka atéli napforduló idején volt. Ezt az éjszakát 12 részre osztották fel.Többek[pontosabban?] véleménye szerint ennek az elvnek a kiterjesztése vezetett a teljes nap 24 órás felosztásához. Ez az ókori egyiptomi civil naptár egyszerű volt, hasznos és mindenhol ezt használták. Közel három évezreden keresztül nem változtattak rajta, bár az évszakokhoz egyre kevésbé illeszkedett. Történelmi források szerint i. sz. 139-ben a Szíriusz heliakus (napfelkelte előtti) kelése éppen újév napjára esett.
Az egyiptomiak az éveket nem egy megegyezés szerinti időponttól kezdve számolták. AzI. ésII. dinasztia idején még emlékezetes eseményekhez viszonyították az időt, majd a kétévenkénti vagyonszámbavétel alapján, mely azóbirodalom idejének nagy részében az időszámítás alapját képezte. Ez minden fáraó trónra lépésével újrakezdődött. Aközépbirodalom óta már nem a kétévenkénti vagyonösszeírásokkal, hanem évenként számolták az időt, szintén minden új fáraóval elölről kezdve, és az adott fáraó uralkodási nevével jelölték, az egyes ránk maradt dokumentumokban tehát ilyenek olvashatók: „Maatkaré hatodik évében”.
Az év eleinte aNílus áradásával kezdődött, később áttértek egy pontosabb számításra, innentől aSzíriusz csillag (egyiptomi nyelvenSzopdet,görögülSzóthisz) heliakus (napfelkelte előtti) kelése jelezte az új év kezdetét (akanópuszi dekrétum alapján történt azonosítás szerint ez kb. agregorián naptár szerintijúlius 19-re esett). A Szíriusz ugyanis az áradás előtt hosszabb ideig nem volt látható, majd újra megjelent.
Minden évhárom, négy hónaposévszakból állt, ezek nevei:ahet („áradás”),peret („sarjadás”),semu („forróság”). Mindenhónap háromtíznapos dekádból állt. A maradék 5 – a római kortól kezdődően a szökőévekben 6 – napot (melyet későbbi görög szóvalepagomennek, azazpótnapnak hívtak) a naptár végéhez adták hozzá,semu utolsó napja és az új év első napja közé. E napokon ünnepeltékOzirisz,Hórusz,Széth,Ízisz ésNebethet születésnapját.
A tizenkét hónapnak saját neve is volt, de ezeket ritkán írták ki, inkább számozták őket, és az egyes dátumokat úgy adták meg, hogy példáulPeret évszak első hónapjának 17. napja. A hónapok neve klasszikus egyiptomi éskopt formában:
| Évszak | Egyiptomi név | Kopt név | Jelentés |
|---|---|---|---|
| Ahet I. | ḏḥwtỉ(Dzsehuti) | Thot | Thot ünnepe ebben a hónapban volt |
| Ahet II. | p3-n-ỉp.t(Penipet) | Paophi | AzOpet-ünnep hava |
| Ahet III. | ḥt-ḥr(Hathor) | Athür | Hathor ünnepe |
| Ahet IV. | k3-ḥr-k3(Kaherka) | Khoiak | Egy ünnep neve |
| Peret I. | (Ta’abet) | Tübi | |
| Peret II. | p3-n-p3-mḫỉr(Penpamehir) | Mehir | Egy ünnep neve |
| Peret III. | p3-n-ỉmn-ḥtp(Penimenhotep) | Phamenóth | „Amenhotepé”. Az istenként tiszteltI. Amenhotep ünnepe ebben a hónapban volt |
| Peret IV. | p3-n-rnn-wtt(Penrennuti) | Pharmuthi | „Renenuteté”.Renenutet termékenységistennő ünnepe. |
| Semu I. | p3-n-ḫnsw(Penhonszu) | Pakhónsz | „Honszué”.Honszu holdisten ünnepe ebben a hónapban volt |
| Semu II. | p3-n-ỉnt(Peninet) | Pauni | „A völgyé”.A völgy gyönyörű ünnepe évszakja. |
| Semu III. | (Ipepiheb) | Epiphi | |
| Semu IV. | msw.t-rˁ(Meszutré) | Meszoré | „Ré születése” |
A napot 24 órára osztották, de az órák hossza változó volt, mivel az éjszaka és a nappal is12 órából állt. Az éjszakai órákat a csillagok állása alapján állapították meg. AXVIII. dinasztia korának elején egy Amenemhat nevű csillagászvízórát készített, mely a hónapoknak megfelelően mutatta az órák hosszát.
Mivel egy napév 1/4 nappal hosszabb az egyiptomi évnél, az egyiptomi év ún. mozgóév volt, a naptári év csak 1460 évenként egyszer esett egybe a csillagászati újévvel, a Szíriusz heliakus kelésével. Ennek az 1460 évnek az elnevezése a szaknyelvben a Szóthisz-periódus.
III. Ptolemaiosz idejében,i. e. 238-ban megpróbálták megreformálni a naptárat és minden negyedik évben beiktatni egy szökőnapot, a hagyománytisztelő egyiptomiak azonban ezt egészen a római uralom koráig nem voltak hajlandóak elfogadni.
A mai egyiptológusok számára az ókori események kronológiájának felállításában segítség lehet a Szóthisz-periódus, azonban csak egyetlen olyan évről maradt fenn említés, amikor egybeesett a csillagászati és a naptári év:CensorinusDe die natali című művében maradt ránk a139. év. A kronológia felállítását azonban nehezíti, hogy nem teljesen tisztázott, hol jegyezték fel a Szíriusz első megjelenését, ugyanis az egyiptomi történelem egyes szakaszaiban más-más város töltött be jelentős szerepet, ezek földrajzi szélességétől függően pedig több nap eltérés is lehet a lehetséges dátumok között. Aközépbirodalom kronológiájának felállításában azillahuni papiruszok segítenek, melyek megemlítik, hogyIII. Szenuszert 7. uralkodási évébenperet 4. évszaka 15. napján látták először felkelni a Szíriuszt, míg azújbirodalomnál azEbers-papirusz nyomán indulhatunk el, mely szerintI. Amenhotep uralmának 9. évébensemu évszak 3. hónapjának 9. napjára esett a csillagászati újév.
Az egyiptomiak ismerték a holdnaptárt is, az éveket kis- és nagyévekre osztották aszerint, hogy 12 vagy 13újhold volt bennük.
APlutarkhosz tollából ránk maradtOzirisz és Ízisz-legenda szerintRé, mikor tudomást szerzett gyermekei,Geb ésNut szerelméről, megátkozta őket, és azt mondta, ne legyen az évnek olyan napja, amikor Nut megszülhetné gyermekeiket. Nut azonban kockajátékban elnyerte minden naphetvened részét Thottól, ezekbőlöt újabb napot alkotott, és ez az ötnap lett az öt isten születésnapja. (Plutarkhosz más történetírókhoz hasonlóan az egyiptomi isteneket görög isteneknek próbálta megfeleltetni, és Nutot, Gebet és ThototRhea,Kronosz ésHermész néven említi.)
A Szíriusz csillag egyiptomi neve, aSzopdetéleset jelent óegyiptomiul (nőnemben). Szopdetet egyben istennőként is tisztelték.
Az órákat óraistennők személyesítették meg. Az, hogy ki milyenórában született, hitük szerint meghatározta egész további sorsát.
Az egyiptomiak úgy tartották, az éjszaka tizenkét órájában Ré a napbárkán hajózva áthalad az Alvilág régióin. Ezeket tizenkét kapu választja el egymástól, melyeket tűzokádó kígyók őriznek. Rének ezeket le kell győznie, hogy az Alvilágon áthaladva újjászülethessen. Ré utazásának leírása azAmduat könyvében és aKapuk Könyvében maradt ránk.
Újév napját az egyiptomiaktep renpetnek, „az év fejé”-nek nevezték, és megünnepelték. Rituálisan megfürödtek az áradó Nílusban, és áldozatot mutattak be őseiknek és az isteneknek is(neheb kau).
A naptárban voltak szerencsés és baljós napok, a legteljesebb fennmaradt naptárdokumentumban, az ún.kairói naptárban a szerencséseket háromnefer („szép”, „jó”) hieroglifával, míg a balszerencséseket azaha („küzdelem”) jellel jelölték. Egy nap mindkét hatás is érvényesülhetett. A napok szerencsés vagy baljós voltát az határozta meg, hogy a mitológia szerint milyen esemény történt az adott napon. Ennek megfelelően sok naphoz előírások, tanácsok tartoztak, valamint előrejelzések az aznap született emberek életével kapcsolatban.
AzAsszuáni-gát 1899–1902-es felépítése véget vetett aNílus évenkénti áradásának, így a természeti jelenség, melynek mai naptárunk őse köszönhette születését, már nem megfigyelhető.
AzAlgol és aHold fényesebb fázisának egybeesése pozitív jelentéssel bírt az ókori egyiptomiak számára.[1]
Az óegyitomi naptárakon alapul a világ szinte egészén alkalmazottGergely-naptár, amely lényegében csak pontosításokat tartalmaz az eredeti egyiptomi kalendáriumokhoz képest, tehát az ókori tudomány egyik legnagyobb vívmányának tekinthető ez az egyiptomiak által több mint ötezer évvel ezelőtt kidolgozott rendszer.
Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap