Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Egyesült Királyság

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2025. október 5.

Pontosságellenőrzött

Nem tévesztendő össze a következőkkel:Anglia ésNagy-Britannia.
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága
United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland(angolul)
Az Egyesült Királyság zászlaja
Az Egyesült Királyság zászlaja
Az Egyesült Királyság királyi címere
Az Egyesült Királyság királyi címere
Nemzeti mottó:Dieu et mon droit[1]
God and my right (angolfordítás – nem hivatalos)
Nemzeti himnusz:God Save the King[2]

FővárosaLondon
é. sz. 51° 30′,ny. h. 0° 07′51.5,-0.1166666666666751.500000°N 0.116667°WKoordináták:é. sz. 51° 30′,ny. h. 0° 07′51.5,-0.1166666666666751.500000°N 0.116667°W
Legnagyobb városLondon
Államformamonarchia
Vezetők
királyIII. Károly
miniszterelnökKeir Starmer
TörvényhozásAz Egyesült Királyság parlamentje
Hivatalos nyelvde facto azangol[3]
Beszélt nyelvekangol,ír, ulsteri skót,skót gael,
scots,walesi,korni[4]

ElődállamokNagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága
EU-csatlakozás1973.január 1.
EU-kilépés2020.január 31.
Tagság
Lista
  • Európa Tanács
  • G8
  • Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
  • Európai Űrügynökség
  • Kereskedelmi Világszervezet
  • G20
  • Európai Déli Obszervatórium
  • Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet
  • Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank
  • Nemzetközi Fejlesztési Társulás
  • Nemzetközi Pénzügyi Társaság
  • Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség
  • Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja
  • Afrikai Fejlesztési Bank
  • Ázsiai Fejlesztési Bank
  • Ausztrália Csoport
  • Karibi Fejlesztési Bank
  • Eurocontrol
  • Nyitott Égbolt Egyezmény
  • Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer
  • ANZUK
  • SEATO
  • Interpol
  • Nukleáris Szállítók Csoportja
  • Vegyifegyver-tilalmi Szervezet
  • AUSCANNZUKUS
  • ABCANZ
  • TTCP
  • Combined Communications-Electronics Board
  • Air Force Interoperability Council
  • Európai Mozgáskoordinációs Központ
  • Közös Fegyverkezési Együttműködési Szervezet
  • Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet
  • Nemzetközi Energiaügynökség
  • Egyetemes Postaegyesület
  • Nemzetközi Távközlési Egyesület
  • Európai Unió
  • vízummentességi program (USA)
  • Meteorológiai Világszervezet
  • Egészségügyi Világszervezet
  • Föld-megfigyelési Csoport
  • atomhatalom
  • AUKUS
  • Vám Világszervezet
  • International Holocaust Remembrance Alliance
  • Európai Szabadkereskedelmi Társulás
  • Egyesült Nemzetek Szervezete
  • Öt Szem
  • G7
  • CERN Council
  • atomsorompó szerződés
  • Észak-atlanti Szerződés Szervezete
  • Népesség
    Népesség67 326 569(2021, Világbank-adatbázis)[5]
    Rangsorban22
    Becsült69 500 000[6] fő (2025)
    Rangsorban22
    Népsűrűség287 fő/km²[7]
    GDP2024 (nominális)
    Összes3644 milliárdUSD[8] (6)
    Egy főre jutó53 195USD[8] (14)
    HDI (2018)0,942 (14.) – 
    Földrajzi adatok
    Terület244 820 km²
    Rangsorban77
    Víz1,3%
    Időzóna0 (UTC0)
    Egyéb adatok
    Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
    PénznemBrit font sterling[11] (GBP)
    Nemzetközi gépkocsijelUK[9][10]
    Hívószám44
    Segélyhívó telefonszám
    • 999
    • 112
    Internet TLD.uk
    Villamos hálózat230 volt
    Elektromos csatlakozóBS 1363
    Közlekedés irányabal oldali

    Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolulUnited Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csakEgyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul)Nagy-Britannia (GB) –nyugat-európaiszigetország,[12][13] mely aBrit-sziget teljes területét és azÍr-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csakÉszak-Írországnak van,Írországgal,[14][15] ettől eltekintve az országot azAtlanti-óceán, azÉszaki-tenger, aLa Manche és azÍr-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, aBrit-szigetet aCsatorna-alagút köti összeFranciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja azEurópai Uniónak.

    Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrészeAnglia,Észak-Írország,Skócia ésWales.[16]Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodóII. Erzsébet brit királynő fia,III. Károly brit király. A parlamentLondonban, az országfővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyekBelfastban (Észak-Írország),Cardiffban (Wales) ésEdinburgh-ban (Skócia) működnek. ACsatorna-szigetek ésMan szigetebrit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak.[17] Az Egyesült Királyságnak tizennégytengerentúli területe van,[18] mind az egykoriBrit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly aNemzetközösség feje, és államfője aNemzetközösségi királyság tagállamainak.

    Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominálisGDP-jét tekintve azötödik,vásárlóerő-paritását illetően pedig ahatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává[19] vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt.[20] A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. AzENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja aG8-nak, aNATO-nak, azOECD-nek, aKereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.

    Neve

    [szerkesztés]
    Nagy-Britannia
    Bővebben:Nagy-Britannia
    Egyesült Királyság

    Az 1707-es Uniós törvények kimondták, hogy Anglia (+ Wales) és Skócia királysága "Nagy-Britannia" néven egyesül "egy királyságba". AzEgyesült Királyság kifejezést alkalmanként használtákNagy-Britanniaszinonimájaként, de a hivatalos neve 1800-igNagy-Britannia volt. Az 1800-as törvények a következő évben egyesítették Nagy-Britannia és Írország királyságát, amelyek azEgyesült Királyságot, hivatalos nevénNagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságát megalkották.

    Az Egyesült Királyság, valamint függelékeinek területén azangol mellett több másikat is elismernek mint honosregionális nyelvet, melynek eljárásátA regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája tartalmazza. Ezeken a nyelveken a következőképp nevezik az Egyesült Királyságot:

    • korni nyelvenRywvaneth Unys Breten Veur ha Kledhbarth Iwerdhon;
    • ír nyelvenRíocht Aontaithe na Breataine Móire agus Thuaisceart Éireann;
    • scots nyelvenUnitit Kinrick o Great Breetain an Northren Irland;
    • skót gael nyelvenRìoghachd Aonaichte Bhreatainn Mhòir agus Èireann a Tuath;
    • walesi nyelvenTeyrnas Unedig Prydain Fawr a Gogledd Iwerddon.

    Földrajza

    [szerkesztés]
    Bővebben:Az Egyesült Királyság földrajza
    térkép szerkesztése
    Domborzat
    ASkóciában találhatóBen Nevis az Egyesült Királyság és egyben aBrit-szigetek legmagasabb pontja
    Dámvad
    Urbanizálódottvörös róka egy ház kertjében

    A Brit-szigetet, az Ír-szigetet és a körülöttük fekvő mintegy 1000 kisebb-nagyobb szigetet együttesenBrit-szigeteknek is nevezik(British Isles).[21]

    A két fő szigeten kívül a legjelentősebbek a Nyugat-Skócia partjai mellett találhatóHebridák szigetcsoport és a skót szárazföldtől északkeletre fekvőOrkney ésShetland, amelyek közigazgatásilag Skóciához tartoznak, valamint azÍr-tengerben elhelyezkedő, önállóMan szigete.

    Az Egyesült Királyság területi megoszlása:

    Domborzat

    [szerkesztés]

    A Brit-szigeten a kőzetek ÉNY-DK-i irányban fiatalodnak: Skócia északnyugati részén ősmasszívum bukkan a felszínre. Akaledóniai eredetűSkót-felföldet a DNY-ÉK irányú Glen More-törésvonal osztja ketté, amelyben a Kaledon-csatorna húzódik. A Kaledon-csatornától délkeletre aGrampian-hegység található, melynek legmagasabb csúcsa aBen Nevis (1343 m). ASkót-alföldet bazalt táblahegyek tarkítják. A Dél-Skót-felföld legmagasabb része, a Cheviot Hills Skócia és Anglia természetes határa. APennine-hegység Anglia középső részén húzódik,óidei mészkőből áll, peremén kőszénkészletekkel. AWalesi-hegység (vagy Cambriai-hegység) predikatív szerkezetű. A sziget délkeleti részén azAngol-lépcsővidék és az általa közrefogottLondoni-medence fekszik.

    Vízrajza

    [szerkesztés]

    ABrit-szigeteken a bőségescsapadék hatására sűrű vízhálózat alakult ki. Az aránylag kis terület és a domborzati viszonyok következtében azonban a folyók rövidek, aShannon, aSevern vagy aTemze(Thames) alig haladja meg aBodrog vagy aHernád hosszát. Gazdasági jelentőségüket egyenletes vízjárásuknak, bő vizüknek, fagymentességüknek és tölcsértorkolatuknak köszönhetik. Mivel a vízválasztók sok helyen alacsonyak, a folyókcsatornákkal jól összeköthetők. A tengerjárás csaknem minden folyón hosszú és mély tölcsértorkolatokat alakított ki, a Temze példáulOxfordnál kisvíz idején még átgázolható,Londonnál pedig már tengerjáró hajók járnak rajta.

    AzÍr-sziget és a Skót-felföldglaciális eredetűtavakban gazdag. Festői látványuknak jelentősidegenforgalmi értéke van. Az Egyesült Királyság legnagyobb tava az Ír-szigetenLough Neagh (388 km²).

    Éghajlata

    [szerkesztés]
    Lásd még:Az Egyesült Királyság hőmérsékleti rekordjainak listája

    Uralkodó a nedves óceáni éghajlat, amelyet aGolf-áramlat befolyásol. Jellemzőek a hűvös nyarak és az enyhe telek, a naponta változó időjárás, a magas páratartalom és a gyakori ködképződés. A domináló nyugati áramlás többnyire nagyobb csapadékmennyiséget hoz magával. A januári átlaghőmérséklet +2 és −4 °C közötti, a júliusi 14–17 °C között ingadozik. Az évi átlagos csapadékmennyiség NY–K-i irányban csökken, a hegyekben aláhulló 2500 mm-től a síkságon mért 700 mm-ig. Átlagosan 1000 mm csapadék esik az ország területének nagyobb részén.

    A magas páratartalom miatt gyakori a sűrű köd, mely a nagyvárosok túlszennyezett levegőjévelszmogot képez. Ez káros az egészségre, de a környezetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően ma már egyre ritkábban fordul elő.

    Élővilág, természetvédelem

    [szerkesztés]

    Angliában kezdődött azipari forradalom és ennek súlyos hatása volt a környezetre: szennyeződött a levegő és a vizek minősége is romlott. A nagyvárosok kialakulása megelőzte aszennyvízkezelés technikájának fejlődését. Mára a helyzet nagyon sokat javult, köszönhetően a régóta folyó céltudatos környezetvédelmi tevékenységnek, valamint a legszennyezőbb ipari és bányaüzemek megszűnésének.

    Lásd még:Kategória:Az Egyesült Királyság állatvilága

    Nemzeti parkok

    [szerkesztés]
    Lake District tóvidék
    Staffa, Skócia

    A brit nemzeti parkok hivatalos honlapján látható, hogy nagy területen alakítottak ki nemzeti parkokat. Ezek:

    Coire Gabhail, Skócia

    Természeti világörökség

    [szerkesztés]

    AzUNESCO a következő helyeket tartja nyilván természetivilágörökségként az Egyesült Királyság területén:

    Történelme

    [szerkesztés]
    Stonehenge
    Bővebben:Az Egyesült Királyság történelme
    Lásd még:Anglia történelme, Skócia, Írország történelme és Wales

    A Britannia névgörög éslatin nevekből származik, melyeknek valószínűlegkelta eredetijük volt. A kelták viszonylag későn jöttek a brit szigetekre, de az írott történelem velük kezdődött. A „kelta” összefoglaló névként is használatos, azangolszászok előtt aBrit-szigeteken élő népeket nevezik így.

    Julius Caesar i. e. 55-ben és 54-ben két expedíciót küldöttBritanniába, melyet végül i. sz.43-ban szálltak meg arómaiak. A megszállt terület délről lassan észak felé terjeszkedett. A rómaiak409-ben vonultak ki, ezutánangolok,szászok ésjüt törzsek telepedtek beÉszak-Európából. Több kis angol királyság jött létre a maWalesként ésCornwallként ismert területeken, melyek közül kiemelkedettNorthumbria északon,Mercia Közép-Angliában ésWessex délen. Majdvikingek érkeztekSkandináviából. A 10. században aWessex-ház legyőzte adánokat, és kiterjesztette hatalmát egészAngliára.

    597-ben aCanterburyi Szent Ágoston vezette pápai misszió megtérítette a wessexi királyt, és megalapította az angol egyházat.789-795 között avikingek sorozatosan támadták a partvidéket.832-860 között askótok és apiktekKenneth MacAlpin vezetésével megalapították aSkót Királyság elődjét.

    Bamburgh középkori vára Észak-Angliában

    860-ban adánok leigázták Kelet-Angliát, Northumbriát és Kelet-Merciát.871-től 28 éven átNagy Alfréd király uralkodottWessexben.

    Adurhami vár

    1066-banHódító Vilmos a normannok élén legyőzteII. Haroldot ahastingsi csatában, Anglia királya lett és dinasztiát alapított. A jelenleg uralkodó III. Károly is az ő egyenes ági leszármazottja.1215-benFöldnélküli János aláírta aMagna Chartát.

    I. Eduárd 1301-ben meghódítottaWalest, fia lett az első walesi herceg, 13 évvel később abannockburni ütközetben aSkót Királyság megvédte ellene függetlenségét.1337-ben kezdődött a francia trón örökléséért vívottszázéves háborúFranciaország ésAnglia között. Az13481349-espestisjárvány következtébenAnglia lakossága harmadát vesztette el.1381-ben tört kiWat Tyler parasztlázadása Angliában.

    1455-ben kitört arózsák háborúja aYork és aLancaster-ház hívei között. A három évtizedes trónviszály végén,VII. Henrik trónra lépésével egyesült a két dinasztia, megkezdődött aTudor-korszak.1477-ben nyomtatta az első könyvet AngliábanWilliam Caxton.

    1534-benVIII. Henrik király elszakadt apápaságtól, feloszlatta aszerzetesrendeket, és megalakította azanglikán egyházat.1542-ben egyesültAnglia ésWales.1547-ben a államvallás lett az anglikán vallás.1553-tól öt éven át tartott akatolikus reakcióI. Mária uralkodása alatt.1558-ban Anglia végleg elvesztetteCalais-t, az utolsó angol birtokot Franciaországban. Ebben az évben lépett trónraI. Erzsébet,1603-ig tartó uralkodását Anglia aranykorának nevezik.1588-ban az angol flotta legyőzte aspanyol hajóhadat.

    1603-banperszonálunióra lépett skót és az angol királyság a skótStuart dinasztia trónraléptével.1642-benpolgárháború tört ki akirály és aparlament között. Megalakult azAngol Köztársaság,1649-ben kivégeztékI. Károly királyt.1660-ban restaurálták amonarchiát, az új királyII. Károly lett.1688-ban a Stuartokat száműzték, az angol trónraHollandia helytartóját,Orániai Vilmost ésMáriát hívták meg.

    1707-ben egyesültAnglia ésSkócia,Nagy-Britannia (Egyesült) Királysága néven.1714-ben trónra lépett a Hannover-ház. Az17751783 között vívottamerikai függetlenségi háborúban elvesztek az észak-amerikai gyarmatok.

    1801-ben Nagy-Britannia Egyesült Királysága ésÍrország egyesült, az államot ettől kezdveNagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságának hívták.1825-ben átadták az első közforgalmúvasútvonalat.1829-ben egyenjogúsítottákkatolikusokat. A század második felében kialakult aBrit Birodalom.

    A bordóval jelzett területek mutatják aBrit Birodalom 1921-es kiterjedését

    18981902 között vívtákDél-Afrikában abúr háborúkat. AzI. világháborúban azantant tagja volt. A győzelem után számos korábbi német és török gyarmatot aBrit Birodalomhoz csatoltak, mely ekkor érte el legnagyobb területi kiterjedését.1921-ben aláírták az angol-ír szerződést, megalakult azÍr Szabadállam, az ország neve1927-tőlNagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága. AII. világháborúban (1939–1945) súlyos veszteségeket szenvedett az ország.

    1952-ben lépett trónraII. Erzsébet. Az Egyesült Királyság1973-ban lépett be aKözös Piacba.

    2016. június 23-án nem ügydöntő népszavazást tartottak aBrexitről, azaz az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépéséről.A szavazatok 52:48 arányban a kilépést támogatták.[22]

    2020. január 31-én 23:00-kor (magyar idő szerint éjfélkor) az Egyesült Királyság hivatalosan is kilépett azEurópai Unió-ból.

    2022. szeptember 8-án, 96 éves korában elhunyt II. Erzsébet, utóda III. Károly lett.

    Államszervezet és közigazgatás

    [szerkesztés]

    Alkotmány, államforma

    [szerkesztés]
    III. Károly 2021-ben
    Keir Starmerminiszterelnök

    A britalkotmány úgynevezett történeti alkotmány, mely nem konkrét, írott jogszabály, hanem folyamatosan alakul különböző törvényhozási aktusok által.

    Az Egyesült Királyság államformája monarchia, kormányformájaparlamentáris monarchia, ahol akirály „uralkodik, de nem kormányoz". Az államhatalmat aminiszterelnök és aparlament gyakorolja, így a király vagy királynő szerepe főképp reprezentatív, ő a nemzet egységének jelképe.

    Az elmúlt ezer év alatt ez csak egyszer szakadt meg, az 1649 és 1660 közöttiangol forradalom alatt, amikor az ország köztársaságként(Commonwealth of England) rendezkedett be.Oliver Cromwell (1599. április 25. – 1658. szeptember 3., uralkodott: 1649–1658), a polgárháború vezére vette kezébe az ország irányítását, Lord Protector címmel az ország államfője lett és beköltözött a királyi palotába. Noha a kortársak koronázat­lan királynak tekintették, és aHumble Petition and Advice című dokumentum­mal fel is ajánlották neki a koronát, elveszítette a köztársaságiak rokonszenvét. Halála után fia,Richard Cromwell (1626. október 4. – 1712. július 12., uralkodott: 1658–1659) lépett a helyére, aki már nem volt olyan erőskezű, mint elődje.

    Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

    [szerkesztés]
    A parlament épületeLondonban

    A legfőbb törvényhozó szerv a parlament(Houses of Parliament), mely a Lordok Házából(House of Lords) és az Alsóházból(House of Commons, szó szerint „köznép háza” v. „közrendiház”, képviselőház) áll. Az Alsóház 650 képviselőjét[23] egyidőben, egyéni választókerületi rendszerben, általános, egyenlő és titkos szavazással, egyszerű többséggel választják (az elhunyt vagy lemondott képviselők helyét időközi pótválasztásokon töltik be). Általában ötévenként tartanak alsóházi választásokat, de a miniszterelnök bármikor kérheti új választások kiírását, ha jónak látja.

    Az uralkodó jogilag ugyanolyan nélkülözhetetlen része a törvényalkotás folyamatának, mint a parlament. A törvények a királynő szentesítésével(Royal Assent) lépnek életbe, ezt a jóváhagyást azonban évszázadok óta nem tagadták meg. Hasonlóképpen számos, az uralkodót érintő döntéshez (például királyi család tagjainak házassága) a Parlament jóváhagyása kell. Egy extrém példaVIII. Eduárd 1936-os lemondása: a király elküldte lemondási szándékát (lemondónyilatkozatát) a parlamentnek, az erről törvényt hozott, amit megküldött a királynak, az aláírta, és ezzel szűnt meg királynak lenni.

    A végrehajtó hatalom a parlamentben többséggel bíró párt által adott szűkebbkormány (kabinet) és elsősorban a miniszterelnök (a kormánypárt vezére,Leader) kezében van. A kormány a minisztériumok, az állami szintű közigazgatási szervek és más állami intézmények, az erőszakszervezetek, állami tulajdonban lévő vállalatok irányításáért felel.

    Az Egyesült Királyságnak nincs egységes bírósági szervezete. Angliának és Walesnek közösen, valamint Skóciának és Észak-Írországnak külön-külön saját bírósági szervezete van. Országos illetékességgel csak a katonai bíróságok és a bevándorlási bíróság bír. A bíróságokat törvény (act of Parliament) hozza létre, működésükben függetlenek, igazgatásukról a Kormány egyik hivatala, Őfelsége Bírósági Szolgálata (Her Majesty's Courts and Tribunal Service) gondoskodik.[forrás?]

    Az önkormányzat kétszintű, kivéve a 32 londoni kerületet és 36 egyéb városi kerületet.

    Az anglikán egyház névleg az állam vallása, feje az uralkodó, legmagasabb rangú főpapja a canterbury érsek. Az 1707-es trónöröklési törvény(Act of Settlement) a katolikusokat és katolikussal házasságot kötőket kizárja az utódlásból.

    A köztisztviselők(civil servants) a Korona szolgálói, a minisztereknek tartoznak felelősséggel. Ha a miniszter megy, a köztisztviselő marad. Számuk 1990-ben félmillió körül volt.

    Jogrendszer

    [szerkesztés]
    A legfelsőbb bíróság épülete, Middlesex Guildhall, London

    Az angol jogrendszer a régi „common” és „equity” jogágakból, illetőleg egyéb parlamenti és uniós jogszabályból áll. A common-jog bírósági esetjog, precedenseken nyugszik, míg az equity- vagy méltányossági jog, az egyéb joggal nem szabályozott, a kancelláriához beadott kérvényekre adott döntésekből és ítéletekből összeálló joganyag.

    Az angol jognak három jogforrása van:

    1. Acommon law az emberi jogok íratlan szabályai. Egyes bűncselekmények (például azoffense) még ma is ide tartoznak, mert soha nem határozták meg vagy kodifikálták (például a gyilkosság,murder).
    2. Acivil law tartalma a kodifikált (azaz a parlamenti jogalkotók által hozott), kötelező erejű törvények és más jogszabályok (statutory acts, statutory law). Az állampolgári jogok témakörével aCivil Rights Act foglalkozik.
    3. Acriminal law az előbbi jogforrásnak a bűncselekményekkel foglalkozó része(Criminal Law Act).
    4. A bíróságok(court of law) szerveződése is eltér a magyarországitól, az egyszerűbb ügyek aMagistrate's Court-hoz tartoznak, a bonyolultabbak aCrown's Court-hoz.

    Az ügyvédek közt is különbség van aszerint, hogy képviselhetnek-e valakit a bíróságon peres ügyben, vagy sem. Asolicitor kapja az ügyféltől a megbízást, dolgozza ki az ügyet (védekezés stb.), majd a munkáját felhasználva abarrister jár el a bíróságon, és számára kell a végén komoly összeget fizetni, amiből az kifizeti a solicitort.

    Nevezetes tulajdonsága az angol jogrendszernek, hogy az Egyesült Királyságban törvényesen vagy jogosan nem lehet erőt, erőszakot alkalmazni. Ebből az alapelvből számos olyan sajátosság következik, amely csak így érthető meg (például fegyvertelenül járőröző, de kétméteres rendőrök stb.). További érdekesség, hogy a törvény szerint mindenki csak olyasmivel foglalkozhat, amihez ért, vagy amire ki van képezve. Így illegális cselekedetnek számít, ha valaki nem jogász létére másnak jogi tanácsot ad. A bíróságon tilos véleményt nyilvánítani, csak a tényeket szabad elmondani – véleményének hangot peres ügyben csak igazságügyi szakértő adhat.

    Közigazgatási beosztás

    [szerkesztés]
    Az Egyesült Királyság részei
      Anglia
      Wales

    Az Egyesült Királyság négyalkotó nemzetből vagy alkotó országból áll.Skócia,Wales ésÉszak-Írország rendelkeznek saját nemzeti parlamenttel vagy gyűléssel, és végrehajtó szervekkel, bár Észak-Írországban ezeket felfüggesztették. A negyedik alkotó nemzet,Anglia, nem rendelkezik önálló parlamenttel vagy kormányzattal, mivel itt van az Egyesült Királyság parlamentjének és kormányának székhelye, amely közvetlenül irányítja Angliát.

    Mind a négy nemzet közigazgatása helyi önkormányzatokra oszlik.

    Lásd még:Anglia közigazgatása és Skócia közigazgatása

    Alord lieutanancy-k (kb. helytartóság) egy vagy több megyére(county) kiterjedő jogkörű helyhatósági régió, élén a jogilag a királynő személyes képviselőjeként kinevezett (a régi magyarfőispánhoz hasonló)Lord Lieutenant-okkal. E történelmi (katonai-közigazgatási) eredetű tisztség ma már jobbára ceremoniális, de az 1990-es évek óta zajló közigazgatási reform során több alkalommal is jelentős hatáskörrel bíróLord Lieutenant-ot neveztek ki egyes, átszervezés alatt álló megyék élére, átmeneti jelleggel.

    ZászlóOrszágStátuszNépességAlsóbb közigazgatásCity státuszú városok
    AngliaAngliaMonarchia50 431 700

    Régiók
    Nagyvárosi és
    nem nagyvárosi megyék

    Főispánságok

    Anglia "city" városai
    SkóciaSkóciaMonarchia5 094 800

    Skót tanácsi területek
    Főispánságok

    Skócia városai
    WalesWalesHercegség2 958 600

    Egységes hatóságok
    Főispánságok

    Wales városai
    Észak-ÍrországÉszak-ÍrországTartomány1 724 400

    Kerületek
    Hagyományos megyék

    Észak-Írország városai

    Történelmileg a négy ország területét – a helyi közigazgatás céljainak megfelelően –megyékre (county, grófság) osztották. A megyék bizonyos mértékben még mindig léteznek közigazgatási és földrajzi egységként, de már nem képezik a helyi közigazgatás egyedüli alapját.

    Lásd még:Anglia shire megyéi és Anglia nagyvárosi megyéi

    Angliát például a közelmúltban kilenc középszintűkormányzati régióra osztották.

    Politikai pártok

    [szerkesztés]

    A brit politikai rendszert hagyományosan két nagy párt, aKonzervatív Párt és aMunkáspárt dominálja, jóllehet együttes szavazati arányuk az1951-es 97%-ról mára 66% körülire olvadt. Mivel azonban a brit választási rendszer egyéni választókerületekre épül, a szavazatok relatív többségével (akár egyharmadával) is kormányzóképes többséget kaphat egy párt. Ugyancsak ebből adódik, hogy az egy-egy régióban erős pártok (például aSkót Nemzeti Párt) országos szinten alacsony szavazataránnyal is jelentősen több mandátumhoz juthatnak, mint az országos szinten közepesnek számító pártok (pl. a hagyományosan harmadik erőnek számítóLiberális Demokraták, vagy a2010-es években megerősödöttEgyesült Királyság Függetlenségi Pártja).[24]

    A legjelentősebb politikai pártok a2019.december 12-i választások előzetes eredményei alapján:

    PártSzavazatok arányaMandátumok száma[23][25]
    Konzervatív Párt(Conservative)43.6%365
    Munkáspárt(Labour)32,1%202
    Liberális Demokraták(Liberal Democrat)11.6%11
    Skót Nemzeti Párt(SNP)3.9%48
    Demokratikus Unionista Párt(Democratic Unionist Party)1.2%8
    Sinn Féin1.1%7
    Anglia és Wales Zöld Pártja(Green Party)3,8%1
    Plaid Cymru0,6%4
    Egyéb0,9%5

    Védelmi rendszer

    [szerkesztés]
    Bővebben:Brit haderő

    Népesség

    [szerkesztés]
    A főváros,London keleti része
    Az Egyesült Királyságban élő, külföldön született népesség aránya a világ országaiból (2008)

    Általános adatok

    [szerkesztés]
    • Népesség: 64 105 700 fő (2013. július) (58 789 194 a 2001-es népszámláláson)
    • Népsűrűség: 246 fő/km²
    • Népességnövekedés: 0,28% (2006)
    • Születéskor várható átlagos élettartam: férfiak – 76 év, nők – 81 év (2006, becslés)
    • Életkor szerinti megoszlás: 0-14 éves – 17,5%, 15-64 éves – 66,8%, 65 év feletti – 15,8%
    • Városi lakosság aránya: 89%
    • Írástudatlanság: 1% alatt

    Népességnövekedés

    [szerkesztés]

    Az 1970-es éveket követően a többi európai országhoz hasonlóan az Egyesült Királyságban is rohamosan visszaesett a születések száma. Ez a tendencia egészen 2000-ig tartott. A legalacsonyabb éves népességnövekedés 2001-ben volt, amikor átlagosan egy nőre 1,63 gyermek jutott. Ez az érték azóta folyamatosan növekszik. 2008-ban egy nőre már 1,96 gyermek jutott. A bevándorlás és a születések számának növekedése mellett meghatározó tényező az átlagos várható élettartam emelkedése is. Ha ez a tendencia hosszú távon is folytatódik, a 2017-es 66 milliós lakosságszám 2050-re akár 77 millióra is emelkedhet.

    Népességének változása:

    A népesség alakulása 1851 és 2021 között:
    Lakosok száma
    27 368 800
    36 015 500
    41 538 200
    39 582 000
    46 666 000
    50 381 500
    54 943 600
    56 422 072
    58 892 514
    67 326 569
    1851188519011918193419501967198420002021
    Adatok:Wikidata

    Legnépesebb települések

    [szerkesztés]
    Bővebben:Az Egyesült Királyság városai és Agglomerációk az Egyesült Királyságban
    Legnagyobb 20 település (2021. évi népszámlálás)[26][27]

    London

    Birmingham
    #TelepülésNépesség#TelepülésNépesség


    Glasgow

    Leeds

    1London8 776 53511Cardiff348 546
    2Birmingham1 121 40812Coventry344 322
    3Glasgow631 69013Belfast340 000
    4Leeds536 32114Bradford333 931
    5Liverpool506 55215Nottingham299 797
    6Edinburgh505 31016Newcastle upon Tyne286 468
    7Sheffield500 55217Plymouth266 983
    8Manchester470 41118Stoke-on-Trent260 602
    9Bristol425 23219Southampton249 604
    10Leicester406 58820Northampton243 511


    Egyesült Királyság népsűrűsége 2022-ben

    Etnikai, nyelvi megoszlás

    [szerkesztés]

    Hivatalos nyelv:angol (→brit angol), regionálisan:walesi,gael

    Etnikai megoszlás 2011-ben :[28]

    • 87% – fehér,
    • 3% – fekete,
    • 2,3% – indiai,
    • 1,9% – pakisztáni,
    • 0,7% – bangladesi,
    • 0,7% – kínai,
    • 1,4% – más ázsiai,
    • 2% – kevert etnikumú,
    • 1% – egyéb
    Church of England egy temploma: aCanterburyi katedrális

    Vallási megoszlás

    [szerkesztés]

    Vallási megoszlás 2011-ben :[29]

    Szociális rendszer

    [szerkesztés]
    Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

    Gazdaság

    [szerkesztés]
    Gazdasági mutatók
    GDP (nominális)3,3 billió $(2023)[30]
    GDP növekedési ráta0,3%(2024 Q1)[31]
    Egy főre jutó GDP (PPP)58 906 $(2023)[32]
    Államadósság3,1 billió €(2023)[33]
    Államadóssági ráta101,9%(2023)[34]
    Infláció2%(2024. június)[35]
    Foglalkoztatottsági ráta74,4%(2024. május)[36]
    Munkanélküliségi ráta4,4%(2024. május)[37]
    Minimálbér1 883 €(2024)[38]
    Bérnövekedés üteme5,7%(2024. május)[39]
    Jegybanki alapkamat5%(2024. augusztus)[40]
    SZJA45%(2023)[40]
    ÁFA (általános)20%(2023)[41]
    TAO19%(2023)[40]
    London Európa és a világ egyik legnagyobb pénzügyi központja

    Fejlett ipari ország, nem véletlen hogy az Egyesült Királyságot a „világ műhelyeként” emlegették a 17–18. században kibontakozott azipari forradalom idején. A 20. században erős hanyatlás következett, amelyet az1970-es években sikerült megállítani.

    A szolgáltatások, különösen a banki, biztosítási és üzleti ágazatok a britGDP növekedésének kulcsfontosságú mozgatórugói. Eközben a feldolgozóipar jelentősége csökkent, de még mindig a gazdaság mintegy 10%-át adja.[42]

    A Királyság gazdasága lassulni kezdett az EU-ból való kilépésről szóló 2016. júniusi népszavazás óta.[42] 2020 januárjának végénelhagyta az EU-t. ACambridge-i Egyetem gazdaságkutató műhelye, a Cambridge Econometrics átfogó elemzésében arról számolt be 2024 januárjában, hogy a Brexit addig legalább 140 milliárd fontos kárt okozott az országnak, egy évtizedes távlatban pedig 311 milliárd font veszteséget prognosztizáltak.[43][44]

    2018-ban a bruttó nemzeti összterméke (PPP értékben) 3000 milliárddollár fölé mászott, ezzel Európa egyik legnagyobb gazdasága.[42]

    Gazdasági adatok

    [szerkesztés]

    A Királyság gazdasági adatai 2012-2018 között:[45]

    ÉvGDP
    (milliárdUS$PPP)
    GDP per fő
    (US$PPP)
    GDP növekedés
    (reál)
    Infláció
    Munkanélküliség
    Államadósság
    (GDP %-ban)
    2012Növekedés2 420,5Növekedés37 995Növekedés1,4%2,8%8,0%84,5%
    2013Növekedés2 510,0Növekedés39 154Növekedés2,0%2,6%7,6%85,6%
    2014Növekedés2,633,1Növekedés40 762Növekedés2,9%Növekedés1,5%6,2%87,0%
    2015Növekedés2 724,1Növekedés41 839Növekedés2,3%Állandó0,0%5,4%87,9%
    2016Növekedés2 820,2Növekedés42 959Növekedés1,8%Növekedés0,7%4,9%Állandó87,9%
    2017Növekedés2 925,7Növekedés44 301Növekedés1,8%2,7%4,4%87,1%
    2018
    (becsl.)[46]
    Növekedés3 038,8Növekedés45 741Növekedés1,4%2,5%4,1%86,8%

    Bányászat

    [szerkesztés]

    A Pennine-hegységben lévő kőszénbányák nagy részét az utóbbi időkben megszüntették, főként a környezetszennyezés, és a hatástalan felhasználás miatt.

    Kőolajat és földgázt jelenleg is az Északi-tengeren termelnek ki, ebből exportra is jut.

    Energiatermelés

    [szerkesztés]

    Egyre nagyobb szerepe van a megújuló, környezetkímélő energiák felhasználásának. 2017-ben avillamosenergia termelés 41%-a származottmegújuló energiaforrásokból.[42] 2024-ben bezárták az utolsó még működő szénerőművet Ratcliffe-on-Soar-ban, ezzel véget ért a fosszilis tüzelőanyagból történő energiatermelés 142 éves korszaka.[47]

    Ipar

    [szerkesztés]

    A vas- és színesfémkohászat a kikötővárosokban jelentős. A feldolgozóipar jelentős ágazatai: autógyártás, repülőgyártás, elektronika, számítástechnikai ipar, háztartási gépek gyártása, textil- és ruhaipar, vegyipar. A feldolgozóipar termékeit a főváros környékén, az egyetemi városokban és a kikötővárosokban állítják elő. Az ország legnagyobb ipari városa Birmingham. A feldolgozóipart korszerű technológiai eljárások, és kiváló minőségű termékek jellemzik.

    Mezőgazdaság

    [szerkesztés]

    Az angol farmok korszerű termelési eszközöket alkalmaznak. A zöldség- és a gyümölcstermesztéssel főként a városokat látják el. Hatékony és belterjes termelés folyik a szántóföldeken is. Az állattenyésztésben a juhtenyésztés a legjellemzőbb.

    Külkereskedelem

    [szerkesztés]
    • Exporttermékek: műszaki berendezések és alkatrészek, vegyipari termékek, közszükségleti cikkek,kőolaj, közlekedési eszközök,élelmiszer,dohány.
    • Importtermékek: ipari termékek, gépek, üzemanyagok; élelmiszer

    Legfőbb kereskedelmi partnerek (2017-ben):[48]

    • Export: USA 13,2%, Németország 10,5%, Franciaország 7,4%, Hollandia 6,2%, Írország 5,6%, Kína 4,8%, Svájc 4,5%
    • Import: Németország 13,7%, USA 9,5%, Kína 9,3%, Hollandia 8%, Franciaország 5,4%, Belgium 5%

    Közlekedés

    [szerkesztés]
    AWest Coast Main Line egy vonattal és az M1-es autópálya egy képe
    A közúti forgalom nagysága 2015-ben

    Vasút

    [szerkesztés]
    Bővebben:Az Egyesült Királyság vasúti közlekedése
    • Vasútvonalak hossza: 16 878 km

    Közút

    [szerkesztés]
    • Közutak hossza: 372 000 km
    • Az országban bal oldali közlekedés és szabályok vannak életben.

    Vízi

    [szerkesztés]

    A 2010-es években a külföldi áruszállítás kb. 95% -a tengeri úton érkezik az Egyesült Királyságba (érték szerint 75%). Három fő kikötője :[49]

    • Grimsby és Immingham a keleti parton
    • London kikötője a Temze folyón
    • Milford Haven Wales délnyugati részén.

    Egyéb főbb kikötők: Aberdeen, Avonmouth, Barrow, Barry, Belfast, Boston, Bristol, Cairnryan, Cardiff, Dover, Edinburgh/Leith, Falmouth, Felixstowe, Fishguard, Glasgow, Gloucester, Grangemouth, Grimsby, Harwich, Heysham, Holyhead, Hull, Kirkwall, Larne, Liverpool, Londonderry, Manchester, Oban, Peterhead, Plymouth, Poole, Port Talbot, Portishead, Portsmouth, Scapa Flow, Southampton, Stornoway, Stranraer, Sullom Voe, Swansea, Tees (Middlesbrough), Tyne (Newcastle).

    Nemzetközi személyszállító kompok közlekednek a közeli országokba, például Franciaországba, Írországba, Belgiumba, Hollandiába és Spanyolországba.

    Légi

    [szerkesztés]
    • Repülőterek száma: 540
    Lásd még:Kategória:Az Egyesült Királyság repülőterei

    ABritish Airways Nagy-Britannia nemzeti légitársasága.

    Emellett sok fapados cég látja el az ország légiközlekedését.

    Lásd még:Kategória:Az Egyesült Királyság légitársaságai

    Telekommunikáció

    [szerkesztés]
    Egyesült Királyság területeKoronafüggőségekGyarmati területek
    Hívójel prefixG, M, 22, ZN-ZO, ZQVP-VQ, VS, ZB-ZJ
    ITU zóna28Helyfüggő besorolás
    CQ zóna15
    Lásd még:Egyesült Királyság hívójelkörzetei

    Kultúra

    [szerkesztés]
    Asorozat témája a

    Történelem
    Bővebben:Az Egyesült Királyság kultúrája

    Az Egyesült Királyság rendkívül gazdag és sokféleséggel bíró kulturális örökséggel rendelkezik, és globálisan jelentős hozzájárulást nyújtott a zene, az irodalom és más művészetek területén is. A brit kultúra egyesíti országrészeinek, Anglia, Skócia, Wales és Észak-Írország kultúráját. Az Egyesült Királyság a világ egyik legrégebbi egyetemeivel rendelkezik, nagyfokú hozzájárulást nyújtott a filozófiához, a tudományhoz és a modern technológiához, és számos kiemelkedő tudós hazája és találmány szülőhelye volt.

    Kulturális világörökség

    [szerkesztés]
    Edinburgh egy része
    Lásd még:Az Egyesült Királyság világörökségi helyszínei

    Ünnepek

    [szerkesztés]

    Állandó ünnepek

    [szerkesztés]

    Változó dátumú ünnepek

    [szerkesztés]

    Turizmus

    [szerkesztés]
    Képek
    A Szent Pál Katedrális Londonban
    A Szent Pál Katedrális Londonban
    A parlament (Westminster) Londonban
    A parlament (Westminster) Londonban
    Hampton Court palota fő bejárata, London
    Hampton Court palota fő bejárata, London
    A Madame Tussauds viaszszobrai
    A Madame Tussauds viaszszobrai
    Bath városának római kori fürdői
    Bath városának római kori fürdői
    Portsmouth
    Portsmouth
    Brighton, Royal Pavilion
    Brighton, Royal Pavilion
    Windsor Castle, Lower Ward, Windsor
    Windsor Castle, Lower Ward, Windsor
    Blenheim palota
    Blenheim palota
    Chatsworth House belső része, Derbyshire Dales, Derbyshire
    Chatsworth House belső része, Derbyshire Dales, Derbyshire
    Leedsi kastély
    Leedsi kastély
    A Stourhead kertje, Mere, Wiltshire
    A Stourhead kertje, Mere, Wiltshire
    Waddesden Manor, Buckinghamshire
    Waddesden Manor, Buckinghamshire
    Eden Project, St Austell, Cornwall
    Eden Project, St Austell, Cornwall
    Bodiami vár, Sussex, Anglia
    Bodiami vár, Sussex, Anglia
    Caernarfon kastély, Wales
    Caernarfon kastély, Wales
    Kelvingrove Art Gallery and Museum, Glasgow, Skócia
    Kelvingrove Art Gallery and Museum, Glasgow, Skócia
    Edinburgh-i vár
    Edinburgh-i vár
    Skót dudás, Bidean nam Bian, Skócia
    Skót dudás, Bidean nam Bian, Skócia

    Az idegenforgalom jelentős. 2011-ben 29 millió turista érkezett az Egyesült Királyságba.[50]

    London az idegenforgalomban, 2016-ban a 2. leglátogatottabb város volt a világon.[51]

    Az ország fő célpontjaiLondon,Edinburgh,Oxford,Cambridge,York ésCanterbury.[52] A legnépszerűbb idegenforgalmi városok közé tartozikLondon,Edinburgh ésManchester és a fontosabb látnivalók közé aWestminster-palota, aLondon Eye ésEdinburgh-i vár.

    Ezeken kívül a Királyság ad otthont összesen 32világörökségi helyszínnek is.[53]

    Bővebben:Az Egyesült Királyság világörökségi helyszínei

    Az a tízangliai város, amelyet a külföldi turisták leginkább felkerestek 2019-ben:[54]

    • London - A sokmilliós nagyváros, a pénzügy, a divat, művészet és kultúra fővárosa.
    • Manchester - Kulturális, sport-, szórakoztató-, bevásárló- és médiaközpont.
    • Birmingham - az Egyesült Királyság egyik legnagyobb városa, az angliai ipari terület szívében.
    • Liverpool - A Beatles otthona, egy kozmopolita város, amely élénk éjszakai életéről, gazdag kulturális örökségéről, vízpartjáról, építészetéről, valamint zenéjéről és sportjáról híres.
    • Brighton és Hove - tengerparti üdülőhely és egyetemi város, gazdag kultúrával és élénk éjszakai élettel.
    • Bristol - élénk művészeti élet, történelmi épületek és vízparti terület Nyugat-Anglia legnagyobb városában.
    • Oxford ésCambridge - rangos egyetemi városok, múzeumokkal és parkokkal.
    • Bath - azUNESCOvilágörökség része, építészetéről, kertjeiről, parkjairól és múzeumairól is híres város.
    • Leeds -Nyugat-Yorkshire kulturális, pénzügyi és kereskedelmi központja

    Sport

    [szerkesztés]
    Ezt a szakasztát kellene olvasni, ellenőrizni a szöveghelyesírását ésnyelvhelyességét, a tulajdonnevekátírását. Esetleges további megjegyzések avitalapon.
    AWembley Stadion Londonban

    Anglia nemzeti sportjai arögbi, alovaspóló és akrikett.

    Labdarúgás

    [szerkesztés]

    Eredmények

    [szerkesztés]
    • Világbajnokság:1966 – aranyérem
    • Európa-bajnokság:1968 – bronzérem
    • Olimpia:1908,1912 – aranyérem (Nagy-Britannia néven)

    A mostani labdarúgás jeles képviselői:David Beckham,Michael Owen,John Terry,Frank Lampard,Ashley Cole,Joe Cole,Steven Gerrard stb.

    Az angol futballszövetséget1863-ban alapították.FIFA-tag folyamatosan1946-tól.UEFA-tag1954-től. A klubok száma körülbelül 41 ezer, az igazolt játékosok pedig meghaladják a 2 millió főt is. Az „A” válogatott szövetségi kapitányaRoy Hodgson.

    Az első osztályban 20 csapat szerepel:West Ham United FC,Chelsea FC,Arsenal FC,Tottenham Hotspur FC,Fulham FC,Reading FC,Portsmouth FC,West Bromwich Albion FC,Aston Villa FC,Hull City AFC,Manchester City FC,Manchester United FC,Liverpool FC,Everton FC,Blackburn Rovers FC,Stoke City FC,Bolton Wanderers FC,Middlesbrough FC,Sunderland AFC és aNewcastle United FC.

    Formula–1

    [szerkesztés]

    Nagy-Britannia aFormula–1 történetének legsikeresebb nemzete, ugyanis ők adták a sportág 10 világbajnokát is a 32-ből, olyanokat, mint példáulJackie Stewart,Jim Clark,Mike Hawthorn,John Surtees,James Hunt,Graham Hill,Damon Hill,Nigel Mansell. Jelenleg kiemelkedő tehetségű versenyzőjük a modern kategóriábanLewis Hamilton, az eddigi második legfiatalabb világbajnok és az első színesbőrű pilóta a sportágban2007-től. A2009-es Formula–1-es bajnok is brit,Jenson Button személyében, akik 2010-ben nemzeti csapatot alkottak pilótatársakként a McLaren autóiban. A Ferrari után a második legsikeresebb csapat, aMcLaren-Honda is brit színekben versenyez. A csapat székhelye az angliai Woking, a csapat tulajdonosa a szintén britRon Dennis, aki sokáig csapatfőnökként is tevékenykedett a gárdánál, helyét 2009-től Martin Whitmarsh vette át. Szintén hasonlóan sikeres az angliai Williams F1-es csapat, melynek csapatfőnöke Frank Williams.1950-ben Anglia adott otthont az első Formula–1-es nagydíjnak is a legendássilverstone-i versenypályán, mely egymásodik világháborús katonai repülőtérből lett kialakítva. A mai napig kisebb-nagyobb megszakításokkal ezen a helyszínen vagyDoningtonban rendezik a versenyeket. A 2009-es konstruktőri világbajnokságot a britBrawn GP nyerte meg, amit a szintén angolRoss Brawn irányít, köztudott róla a paddockban, hogy egy technikai-taktikai zseni, többek közöttMichael Schumacher is sokat köszönhet neki. A F1 első embere,Bernie Ecclestone is brit, csakúgy, mint a 2009-ben leköszönt voltFIA (Nemzetközi Automobil Szövetség)-elnök,Max Mosley.

    Rali

    [szerkesztés]

    AWRC (World Rally Championship) eddigi brit világbajnokai:Colin McRae (1995) ésRichard Burns (2001). A WRCrali brit futamátWalesben bonyolítják le.

    Az IRC (Interkontinentális Ralibajnokság), a 2. legnevesebb rali-versenysorozat 2009-ben brit bajnokot avatottKris Meeke személyében, IRC-raliszakaszokatSkóciában is rendeznek.

    A 2012-es londoni olimpiai stadion

    Olimpia

    [szerkesztés]

    Eddig három olimpiát, az1908-as, az1948-as és a2012-es játékokat rendeztékLondonban. Nagy-Britannia eddig 246 aranyérmet szerzett az olimpiák során. A nyári sportokban az atlétika, a téli sportokban a műkorcsolya a legnépszerűbb a brit sportolók körében.

    Lásd még:Nagy-Britannia az olimpiai játékokon
    Lásd még:2012. évi nyári olimpiai játékok

    Jegyzetek

    [szerkesztés]
    1. Jelentése „Isten és a jogom”. Ez a királyi mottó. Skóciában a királyi mottó ascots megfelelőjének a rövidítése, az „IN DEFENS”. Van egy, a skót címerben használt alakja is.
    2. De facto ez anemzeti himnusz, számos más országban pedig ez a királyi himnusz.
    3. A használatbande facto az angol viselkedik hasonlóan. (Walesben a Walesi Nyelvi Tanács jogilag kötelező erejű határozata alapján „a közösségi ügyek és az igazságszolgáltatás szervei előtt az angol és awalesi nyelvet ugyanazon a szinten kell kezelni, ugyanazon jogok illetik meg.”Welsh Language Act 1993. Office of Public Sector Information. (Hozzáférés: 2007. szeptember 3.). A Bòrd na Gàidhlig a következőt mondta ki: „agael státusának – mintSkócia egyik hivatalos nyelve – védelme érdekében ennek a nyelvnek ugyanolyan jogokat követelnek, mint az angolnak.”Gaelic Language (Scotland) Act 2005. Office of Public Sector Information. (Hozzáférés: 2007. március 9.)
    4. A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája hatálya alá tartozónak, vagyis regionális vagy kisebbségi nyelvnek ismerte el az Egyesült Királyság kormánya a walesi, a skót gael, akorni, azír, az ulsteri skót és ascots nyelvet. (European Charter for Regional or Minority Languages. Scottish Executive. [2010. február 1-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 23.))
    5. https://data.worldbank.org/indicator/SP.POP.TOTL?locations=GB. (Hozzáférés: 2022. december 30.)
    6. abhttps://www.worldometers.info/world-population/uk-population/ Worldometers
    7. [6]
    8. abhttps://countryeconomy.com/gdp/uk
    9. Griffiths, Hugo: GB stickers no longer valid for driving abroad. autoexpress.co.uk, 2021. július 5. (Hozzáférés: 2021. július 5.)
    10. Convention on Road Traffic Vienna, 8 November 1968: UNITED KINGDOM OF GREAT BRITAIN AND NORTHERN IRELAND: NOTIFICATION UNDER ARTICLE 45 (4)
    11. Számos érmés telefon és a nagyobb boltokeurót is elfogadnak.
    12. Encyclopaedia Britannica. (Hozzáférés: 2007. szeptember 25.) „Island country located off the north-western coast of mainland Europe”
    13. Countries within a country. www.number-10.gov.uk. [2008. szeptember 16-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 13.) „Countries within a country”
    14. Northern Ireland. [2009. május 15-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 21.)
    15. Border checks between Britain and Ireland proposed - Telegraph
    16. The Countries of the UK. www.statistics.gov.uk. [2002. március 29-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 10.)
    17. Key facts about the United Kingdom. Government, citizens and rights. Directgov. [2012. október 15-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 26.) „The full title of this country is 'the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland'. 'The UK' is made up of England, Scotland, Wales and Northern Ireland. 'Great Britain' (or just 'Britain') does not include Northern Ireland. The Channel Islands and the Isle of Man are not part of the UK.”
    18. FCO global network. FCO in Action. Foreign and Commonwealth Office. [2012. július 30-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 26.)
    19. Industrial Revolution. [2008. április 27-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 27.)
    20. Ferguson, Niall.Empire, The rise and demise of the British world order and the lessons for global power. Basic Books (2004).ISBN 0465023282 
    21. E földrajzi kifejezéssel szemben a hasonló, de kizárólag politikai értelemben használtBritish Islands megnevezés csak az Egyesült Királysághoz tartozó területeket jelenti, nem foglalja magában a mai Írországot.
    22. Angolosan távoznak a britek az Európai Unióból
    23. abElection results: Conservatives win majority (angol nyelven). BBC News, 2015. május 8. (Hozzáférés: 2015. május 8.)
    24. Történelmi választás, sosem látott téttel (magyar nyelven). Index, 2015. május 7. (Hozzáférés: 2015. május 8.)
    25. Results (angol nyelven). BBC News, 2015. május 8. (Hozzáférés: 2015. május 8.)
    26. https://www.citypopulation.de/en/uk/cities/
    27. https://census.gov.uk/census-2021-results
    28. Office for National Statistics. 11 October 2013.
    29. ENCYCLOPÆDIA BRITANNICA: UK
    30. https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=GB
    31. https://hu.tradingeconomics.com/united-kingdom/gdp-growth-annual
    32. https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD?locations=GB&view=chart%2C
    33. https://hu.tradingeconomics.com/united-kingdom/government-debt
    34. https://hu.tradingeconomics.com/united-kingdom/government-debt-to-gdp
    35. https://hu.tradingeconomics.com/united-kingdom/inflation-cpi
    36. https://hu.tradingeconomics.com/united-kingdom/employment-rate
    37. https://hu.tradingeconomics.com/united-kingdom/unemployment-rate
    38. https://countryeconomy.com/national-minimum-wage/uk
    39. https://hu.tradingeconomics.com/united-kingdom/wage-growth
    40. abchttps://hu.tradingeconomics.com/united-kingdom/indicators
    41. https://hu.tradingeconomics.com/united-kingdom/sales-tax-rate
    42. abcdCIA World Factbook
    43. Hargittai, Éva Ilona: Eddig 140 milliárd font veszteséget okozott a brit gazdaságban a brexit (magyar nyelven). index.hu, 2024. január 12. (Hozzáférés: 2024. április 24.)
    44. Milliárdos károkat okozott a Brexit a brit szépségiparban vg.hu, 2023. október 27.
    45. Report for Selected Countries and Subjects (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. szeptember 1.)
    46. Report for Selected Countries and Subjects. www.imf.org. (Hozzáférés: 2019. december 25.)
    47. UK to finish with coal power after 142 years (bbc.com). (Hozzáférés: 2025. július 13.)
    48. CIA World Factbook
    49. Statistical data set PORT01 – UK ports and traffic. Department for Transport
    50. Archivált másolat. [2013. március 14-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
    51. https://www.weforum.org/agenda/2016/09/these-are-the-worlds-most-visited-cities-in-2016
    52. World Tourism Rankings
    53. United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland. UNESCO, 2019 (Hozzáférés: 2020. április 24.)
    54. Travel trends - Office for National Statistics. www.ons.gov.uk. (Hozzáférés: 2020. július 18.)

    Ajánlott irodalom

    [szerkesztés]

    Források

    [szerkesztés]
    • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004.ISBN 963-9516-63-5

    További információk

    [szerkesztés]

    Kapcsolódó szócikkek

    [szerkesztés]
    Brit-
    szigetek
    Egyesült Királyság
    (Nagy-Britannia
    és Észak-Írország
    Egyesült Királysága)

    Nagy-Britannia
    (vitatott megnevezés)
    Nagy-Britannia
    (politikai szóhasználat)
    Nagy-Britannia
    (földrajzi szóhasználat)

    Brit-sziget
     Anglia(kivéve a tengeri szigeteit)
     Skócia(kivéve a tengeri szigeteit)
     Wales(kivéve a tengeri szigeteit)
    Brit
    tengerentúli
    területek
       Dél-Európa
       Délkelet-Európa
       Észak-Európa
       Kelet-Európa
       Közép-Európa
       Nyugat-Európa
    Függő területek
    Vitatott státuszú területek
    1 AzEurópai Unió tagja   2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik   3 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja   4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik   5 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része.   6 FöldrajzilagÉszak-Amerikához tartozik, de politikailag a Dán Királyság része
    Tagok
    Állandó
    2023–2024
    2024–2025
    Tagállamok
    EU
    Tagjelöltek
    Potenciális tagjelöltek
    Korábbi tagok
    NATO(North Atlantic Treaty Organisation) tagországok
    Nemzetközösségi
    királyság
    Nemzetközösségi
    köztársaság
    Önálló
    nemzetközösségi
    monarchiák
    Földrajzi alapon
    Abszolút
    Alkotmányos
    Parlamentáris
    Országon belüli monarchiák
    Egyéb
    A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Egyesült_Királyság&oldid=28445278
    Kategóriák:
    Rejtett kategóriák:

    [8]ページ先頭

    ©2009-2025 Movatter.jp