Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Egon Krenz | |
 | |
| Egon Krenz1984-ben | |
| Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke | |
| Hivatali idő 1989.október 18. – 1989.december 3. | |
| Előd | Erich Honecker |
| Utód | Manfred Gerlach |
| AzNSZEP főtitkára | |
| Hivatali idő 1989.október 18. – 1989.december 3. | |
| Előd | Erich Honecker |
| Utód | megszűnt a poszt |
| Született | 1937.március 19. (88 éves) Kolberg,Német Birodalom |
| Párt | Németország Szocialista Egységpártja |
| Házastársa | Erika Krenz |
| Gyermekei | Carsten Krenz |
| Foglalkozás | politikus, NDK-államfő |
| Iskolái |
|
| Vallás | ateizmus |
| Díjak |
|
 | |
| Egon Krenz aláírása | |
 AWikimédia Commons tartalmazEgon Krenz témájú médiaállományokat. | |
Egon Krenz (Kolberg,Német Birodalom,1937.március 19. –) egykorikeletnémetkommunista politikus, azNDK ifjúsági szervezeteinek vezetője, aNémet Szocialista Egységpárt (NSZEP) funkcionáriusa, az NDK államtanácsának volt elnöke.
Apomerániai Kolberg (ma: Kołobrzeg,Lengyelország) városában egy szabó gyermekeként született. Szülei1944-ben a közelgőVörös Hadsereg elől aRostock közelében fekvőDamgarten városba költöztek.1953-ban tagja lett aSzabad Német Ifjúság (németülFreie Deutsche Jugend, FDJ) nevű kommunista ifjúsági szervezetnek.1953-tól arügeni tanárképző főiskolára járt és sikeres államvizsgát tett.1955-ben felvették az NSZEP-be. 1957-től kezdve két évig az NDKNemzeti Néphadseregének sorkatonája volt és ebben a minőségében a hadsereg küldöttjeként részt vett az NSZEP V. kongresszusán.
Leszerelése után az FDJ rügeni első titkára lett, majd1960-tól kezdve arostocki körzet teljes FDJ szervezetének vezetője. Egy évvel később már az FDJ egyetemeken és főiskolákon végzett munkáját irányító országos szervezet vezetője.1964-től kezdve1967-ig azSZKP meghívására amoszkvai pártfőiskolán tanult, ahol közgazdaság-tudományi diplomát szerzett. Hazatérvén Kelet-Németországba az FDJ agitációs és propaganda tevékenységéért felelt. 1971-től kezdve három évig azÚttörőmozgalom vezetője volt. 1971-től kezdve 1990-ig az NDK Népi Kamarájának képviselője, 10 évig a Népi Kamara elnökségének tagja. 1981-től kezdődően négy évig volt az NDK államtanácsának tagja, 1983-ban pedig az NSZEP elnökségének tagjává választották. E minőségében aErich Honecker után a párt és az állam második embere volt.
A választási bizottság elnökeként Krenzet felelősség terheli az 1989-es önkormányzati választások eredményeinek meghamisításáért. Támogatta az1989-espekingi diákfelkelés leverését, ugyanakkor szorgalmazta az egész NDK-ban egyre nagyobb méreteket öltő tömegdemonstrációk békés kezelését.1989.október 18-án a hivataláról lemondottErich Honecker utódjaként a NSZEP első titkára és az NDK államtanácsának elnöke lett. Aberlini fal leomlása után azonban a NSZEP bomlási folyamatainak nem tudott gátat vetni. December 6-án lemondani kényszerült az államelnöki tisztségről,1990 januárjában pedig kizárták az átalakuló pártból is.
.jpg)
1992-ben már az újraegyesítettNémetországban vádat emeltek Krenz ellen az NDK választási eredményeinek meghamisítása, illetve a belnémet határon érvényben lévő tűzparancs miatt. Krenz a menekülők lelövését alkotmányosnak és a nemzetközi jognak megfelelőnek nevezte. Pere sokáig elhúzódott, végül1997-ben a berlini bíróság négy lelőtt menekülő ügyében találta felelősnek és ezért 6 év és 6 hónap börtönbüntetésre ítélte. Mivel a per ideje alatt fogságban volt, így mindössze 18 nappal az ítélethirdetés után szabadult.
1999-ben a szövetségi bíróság kezdeményezte az1997-es ítélet felülvizsgálatát. Újból perbe fogták és2000-ben ismét 6 és fél év börtönbüntetésre ítélték. Krenz az ítéletet felháborodottan „tárgyalótermihidegháborúnak” nevezte.2003 decemberében feltételesen szabadlábra helyezték. Aberlini Tegel repülőtéren helyezkedett el, ahol egy légitársaság megbízásából kiöregedett gépeket adott elOroszországba. Ma nyugdíjaskéntMecklenburgban, közvetlenül aRibnitz-Damgarten mellettiDierhagen falucska tengerpartján él.
Az NDK államfői | ||
|---|---|---|
 | ||
Németország-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
