Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Ecuador

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2025. november 9.

Pontosságellenőrzött

Ecuadori Köztársaság
República del Ecuador
Ikwadur Republika
Ecuador zászlaja
Ecuador zászlaja
Ecuador címere
Ecuador címere
Nemzeti mottó:Dios, Patria y Libertad
(Isten, Haza és Szabadság)
Nemzeti himnusz:Salve, Oh Patria!

FővárosaQuito
d. sz. 0° 13′,ny. h. 78° 31′-0.21666666666667,-78.5166666666670.216667°S 78.516667°WKoordináták:d. sz. 0° 13′,ny. h. 78° 31′-0.21666666666667,-78.5166666666670.216667°S 78.516667°W
Legnagyobb városGuayaquil
Államformaköztársaság
Vezetők
ElnökDaniel Noboa
AlelnökVerónica Abad Rojas
Hivatalos nyelvspanyol
Beszélt nyelvekspanyol,kecsua
FüggetlenségSpanyolországtól,Nagy-Kolumbiától
Spanyolországtól1822.május 24.
Nagy-Kolumbiától1830.május 13.

Tagság
Népesség
Népesség16 938 986(2022, népszámlálás)[1]
Rangsorban67
Becsült18 228 000[2] fő (2022. aug.)
Rangsorban67
Népsűrűség71 fő/km²[3]
HDI (2023)0,777[4] (88.) – magas
Földrajzi adatok
Terület283 560 km²
Rangsorban71
Víz8,8%
Időzóna
(UTC-5, -6 (Galápagos-szigetek))
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
PénznemAmerikai dollár (USD)
Nemzetközi gépkocsijelEC
Hívószám593
Segélyhívó telefonszám
  • 911
  • 101
  • 102
  • 131
Internet TLD.ec
Villamos hálózat120 volt
Elektromos csatlakozó
  • NEMA 1-15
  • NEMA 5-15
Közlekedés irányajobb
AWikimédia Commons tartalmazEcuadori Köztársaság témájú médiaállományokat.

AzEcuadori Köztársaság egydél-amerikai ország, amely északonKolumbiával, keleten és délenPeruval, nyugaton aCsendes-óceánnal határos. Hozzá tartoznak még aGalápagos-szigetek a Csendes-óceánban, 965 km-re a kontinens partjaitól.

Nevének jelentésespanyolul ’Egyenlítő’ (alatinÆQUATOR szóból), mivel azEgyenlítő vonalán fekszik.

Az ország fővárosaQuito, amely az1970-es években UNESCOvilágörökségi címet kapott, amiért egész Latin-Amerikában az itteni történelmi központ őrizte meg legjobban eredeti jellegét.[5] Az ország harmadik legnagyobb városa,Cuenca1999-ben szintén világörökségi címet kapott, amiért rendkívül jól illusztrálja a gyarmatosító spanyol reneszánsz várostervezést valamint városképe élénken tükrözi a különböző latin-amerikai társadalmakat és kultúrákat.[6]

Három nagy földrajzi régióra oszlik: aCsendes-óceán partvidékére, aholGuayaquil nagyvárosa is található, az országAndok magashegységi régiója, ahol a főváros,Quito található, és az ecuadori Amazonas-vidék, az ország keleti részén. E régiók közül az első kettőben összpontosul az ország lakossága és gazdasági tevékenységeinek nagy része, míg a kevésbé lakottamazóniai részt jelentőskőolaj-lelőhelyek, valamint nagybiodiverzitás jellemzi. Ehhez a három nagy kontinentális régióhoz járul még a Galápagos-szigetek csoportja.

Az ország számos állatfajnak ad otthont, amely közül sok az őshonos (endemikus), mint például az egyedülálló állatvilágáról híres Galápagos-szigeteken élő fajok jelentős része.[7]

Történelme

[szerkesztés]
Bővebben:Ecuador történelme
Inka romok, Ingapirca
Az Ecuador, Cundinamarca és Venezuela alkottaNagy-Kolumbiai Köztársaság

A mai Ecuador őslakosai azindiánok voltak, területe pedig azInka Birodalom része volt. A spanyolok 1531 és 1533 között hódították meg, és előbb a Perui Alkirálysághoz, majd az Új-Granadai Alkirálysághoz csatolták. A spanyol gyarmatosítók elleni felkelés 1810-ben kezdődött, az ország hosszú és keserves harcok után 1821-ben vívta ki függetlenségét. 1822-ben a pichinchai csata után Ecuador csatlakozott aSimón Bolívar vezetteNagy-Kolumbiához, amely magába foglaltaKolumbia,Venezuela ésPanama egészét, valamintPeru,Brazília ésGuyana egyes területeit.

A19. században Ecuador instabil állam volt, gyorsan követték egymást a diktátorok. Az 1860-as években arómai katolikus egyház segítségével akonzervatívGabriel Garcia Moreno egyesítette az országot. A század végén a világban megnőtt akakaó iránti kereslet, az lett a fő exportcikk, és vándorlás indult meg a felföldről a partvidék új mezőgazdasági vidékei felé.

1895-ben a partvidékre támaszkodóEloy Alfaroliberális forradalmat vezetett, korlátozta az egyház és a felvidék konzervatív földbirtokosainak hatalmát. Ez a liberális irányzat maradt hatalmon 1925-ig, a katonák „júliusi forradalmáig”. Az 1930-as és 1940-es években ismét politikai labilitás volt és olyan populista politikusok emelkedtek fel, mintJosé María Velasco Ibarra ötszörös elnök.

Az Amazonas medencéjének hovatartozásáról hosszú ideig vita volt Ecuador és Peru között. 1941-ben gyorsan nőtt a feszültség a két ország között, majd háború tört ki. Peru álláspontja szerint ecuadori csapatok megszállva tartották a vitatott területet, Ecuador álláspontja szerint Peru a vitatott terület megszállására készült. 1941 júliusában mindkét ország mozgósított. Az ellenségeskedés 1941. július 5-én tört ki. A háború során Peru megszállta az egész vitatott területet. Néhány hetes harc után azAmerikai Egyesült Államok és több latin-amerikai ország nyomására tűzszünet lépett életbe. Ecuador és Peru 1942. január 29-ei megállapodásával helyreállt a nyugati félteke egysége atengelyhatalmakkal vívottmásodik világháborúban. Győzelme eredményeként Peru magához csatolta a vitatott területet.

Gazdasági válság és népi nyugtalanság apopulista politika visszatéréséhez és a katonák ismételt beavatkozásokhoz vezetett az1960-as években. Közben külföldi társaságokolajat fedeztek fel azAmazonas-medence Ecuadorhoz tartozó részén. 1972-ben elkészült azAndokon átvezető csővezeték. Ezen át jut ki az olaj a keleti vidékekről a partvidékre, így Ecuador lettDél-Amerika második legnagyobb olajexportőre. Ugyanabban az évben egy „forradalmi és hazafias” katonai junta megdöntötte a kormányt, és hatalmon maradt 1979-ig. A későbbi demokratikus kormányok sem tudták megoldani a gazdasági nehézségeket. 1982-benOsvaldo Hurtado kormányának kellett szembenéznie a gazdasági válsággal. Ezt magasinfláció, költségvetési hiány, pénzromlás, növekvő adósságtörlesztés, versenyképtelen ipar jellemezte, és a kormányzás krónikus instabilitását okozta. A későbbi években sem lett stabilabb a kormányok helyzete, 1996-2006 között három demokratikusan megválasztott elnöke egyike se tudta kitölteni hivatali idejét.

A bennszülött lakosság aránya nő (ma hozzávetőleg 25%) és ez az utóbbi évek belpolitikájára is kihat. A kormányok képtelenek voltakföldreformot végrehajtani, magas amunkanélküliség és rosszak a szociális szolgáltatások, történelmét a földbirtokos elit által kizsákmányolva töltötte.

2006-ban a demokratikus választásbólRafael Correa került ki győztesen. Az új ecuadori alkotmányt a2007-ben felállított Ecuadori Alkotmányozó Gyűlés fogalmazta meg, amelyet 2008-ban fogadott el az ország népszavazás útján. Ecuador azENSZ és számos dél-amerikai szervezet tagja.

Földrajza

[szerkesztés]
Ecuador (Ecuador)
Ecuador domborzati térképe

Ecuadornak három fontos földrajzi régiója van és egy szigetcsoport aCsendes-óceánban.

  • ACosta az ország nyugati részén lévő alacsony partvidék
  • ASierra magas fekvésű, hegyes vidék az ország közepén. Itt halad végig azAndok.
  • AzOriente (Kelet) azamazoniai esőerdők vidéke a keleti részen, amely a terület mintegy 40%-át teszi ki és a népességnek csak az 5%-a lakik itt.
  • Végül aRegión Insular aGalápagos-szigetek környezete aCsendes-óceánban.

Ecuador fővárosaQuito,Pichincha tartományban van a Sierra régióban. Legnagyobb városaGuayaquil,Guayas tartományban a nyugati parton. A Quitótól délre fekvőCotopaxi (5897 m), a hasonló nevű tartomány mellett sokszor tévesen tartják a világ legnagyobb aktív vulkánjának. Dél-Peruban és Észak-Chilében több magasabb és aktív vulkán van. Ecuador legmagasabb pontja aChimborazo (6267 m).

  • Ecuador domborzati térképe
    Ecuador domborzati térképe
  • Ecuador műholdképe
    Ecuador műholdképe
  • A Cotopaxi
  • A Pailón del Diablo vízesés, Baños
    A Pailón del Diablo vízesés, Baños

Vízrajza

[szerkesztés]

Ecuador szinte összes folyója a Sierra területről fakad és vagy kelet felé folyik azAmazonas irányába, vagy nyugaton aCsendes-óceánba ömlik. Ezek a folyók a hegyekben elolvadó hóból vagy egyéb magaslati csapadékokból keletkeznek. A Sierra területen a patakok és folyók keskenyek és gyors-folyásúak, majd a fennsíkot elérve lelassulnak és kiszélesednek. Később azonban ismét felgyorsulnak azAndok meredek lejtőin, míg legvégül ismét lecsendesednek és kiszélesednek.

A Costa területen a folyókat a heves esőzések táplálják decembertől májusig, míg aszáraz évszakban néhány nagyobb folyó kivételével teljesen kiszáradnak mielőtt az óceánt elérnék. Az esős évszakban az óceántól befelé haladva már előfordulnak áradások is.

A Costa területen a Guayas folyórendszer szállítja el a legtöbb csapadékot. A déli Guayaquil-öbölbe érkező vízrendszer 40 000 négyzetkilométerről gyűjti be a csapadékot. A 60 km hosszú Guayas-folyó Guayaquil északi részén csupán a Babahoyo és a Daule folyók összefolyásától indul és jelentősen kiszélesedve,deltatorkolattal érkezik az óceánba, ahol számos szigetet és csatornát alakít ki.

A második legfontosabb vízgyűjtő folyórendszer az Esmeraldas a Sierra területről érkezik és Esmeraldas város mellett ömlik az óceánba. Az Esmeraldas-folyó hossza 320 kilométer, gyűjtőterülete egy 20 000 négyzetkilométeres medence.

Az ország keleti részén található legjelentősebb folyók aPastaza, aNapo és aPutumayo. A Pastaza a Chambo és a Patate folyók összefolyásától indul, amelyek a Sierrából érkeznek. A Pastaza folyón található az Agoyan vízesés, amely 61 méter magas és ezzel Ecuador legmagasabb vízesése. A Napo folyó aCotopaxi hegycsúcs közeléből indul. Ez a folyó Ecuador legfontosabb szállításra alkalmas folyója a keleti, alacsonyabban fekvő területeken. A Putumayo folyó a Kolumbiával közös határon folyik. A keleti területen lévő összes folyó az Amazonas folyóba ömlik. A Galápagos-szigeteken nincs jelentős folyó, azonban a nagyobb szigeteken édesvízi források találhatók.

Éghajlata

[szerkesztés]

Ecuador tengerpartjántrópusi éghajlat uralkodik világosan megkülönböztethető esős évszakkal. Ez januártól májusig tart. A felföldön mérsékelthegyvidéki éghajlat uralkodik. Amazóniában ismét trópusi az éghajlat, mindennaposak az esők. Az országban a legmagasabb hőmérséklet januárban 30-35 °C, míg a legalacsonyabb júliusban 5-25 °C körüli.

Növény- és állatvilága

[szerkesztés]

Az ország aránylag kis területe ellenére változatos a felszín és az éghajlat. Ennek következtében állat- és növényfajok sokasága él itt. AGalápagos-szigetek élővilága meg egészen különleges, bennszülött (endemikus) fajokban gazdag. Az itt szerzett tapasztalatai vezettékCharles Darwint elméletének kidolgozására.

Nemzeti parkok

[szerkesztés]
Cajas Nemzeti park
Sangay Nemzeti Park

Sierra

  • Cajas National Recreation Area
  • Chimborazo Reserve
  • Cotacachi-Cayapas Ecological Reserve
  • Cotopaxi National Park
  • El Angel Ecological Reserve
  • Ilinizas Reserve
  • Pululahua Geobotanical Reserve
  • Podocarpus National Park

Oriente

  • Cuyabeno Reserve
  • Limoncocha Biological Reserve
  • Yasuní National Park

Andoki-Oriente

  • Antisana Ecological Reserve
  • Cayambe-Coca Ecological Reserve
  • Llangantes National Park
  • Sangay Nemzeti Park
  • Sumaco-Galeras National Park

Costa, Región Insular

  • Bosque Protector Cerro Blanco
  • Machalilla National Park
  • Mataje-Cayapas Mangrove Reserve
  • Manglares Churute Mangrove Reserve
  • Galápagos-szigetek Nemzeti Park

Természeti világörökség

[szerkesztés]
Bővebben:Ecuador világörökségi helyszínei

Környezetszennyezés

[szerkesztés]

A háztartások több mint 90%-a tiszta üzemanyagot használ főzéshez.[8] A levegő szennyezettsége probléma az ecuadori városokban. Például Quito és Cuenca adatai azt mutatják, hogy a levegőszennyezettség szintje meghaladja a nemzeti és aWHO-értéket.[9]

A városi területeken kívül a kőolajkitermelés és a kőolajfinomítók a szennyezés fő forrásai.[10] Az Amazonas régiójának területein az olajkitermelés során potenciálisan mérgező vegyületek keverékei keletkeznek. Azamazóniai kőolajtermelés egyre nagyobb környezetszennyezéshez vezet a kitermelés és a hibás csővezetékekből szivárgó olaj miatt is. A kőolajkitermeléssel összefüggésben számos, az őslakosok ellen elkövetett emberi jogsértésről is beszámolnak.[11]

A fő nemzeti kőolajfinomítót és a Csendes-óceán északi partján,Esmeraldasban található hőerőművet a levegőszennyezés egyik fő forrásának tekintik.[10]

A természetes édesvíz mikrobiális és kémiai szennyezése másik problémát jelent, mert az országban (2020 táján) még mindig hiányoznak aszennyvíztisztító telepek. A tengerparti, az andoki és amazóniai régiók tizenkét folyójában végzett vizsgálat megállapította, hogy az összes vizsgált folyóbanazE. coli és az összescoliform szint a nemzetközi és ecuadori jogszabályok szerint megengedett maximális határérték felett van. A legszennyezettebb folyók a Zamora, az Esmeraldas és a Machángara voltak.[12]

Népessége

[szerkesztés]
Képek
Quito
Quito
Guayaquil
Guayaquil
Franciscano de San Diego templom, Quito
Franciscano de San Diego templom, Quito
Ecuadori apácák, Alausí
Ecuadori apácák, Alausí

Népessége a 2020-as évek elején 17-18 millió fő.[13]

Népességének változása

[szerkesztés]
A népesség alakulása 1910 és 2022 között:
Lakosok száma
1 500 000
5 212 760
6 198 787
7 508 899
8 742 761
10 123 593
11 557 151
13 279 806
14 756 424
16 938 986
1910196519711978198419901996200320092022
Adatok:Wikidata

Legnépesebb városok

[szerkesztés]
Bővebben:Ecuador városai

Az ecuadoriak többsége a központi tartományokban, az Andok hegységben vagy a csendes-óceáni partvidéken él. A trópusi esőerdővel borított terület, a hegységtől keletre (El Oriente) ritkán lakott. A lakosságnak csupán 3%-a lakik itt.

San Francisco- (Szt Ferenc) templom és kolostor Quito-ban

Etnikai összetétel

[szerkesztés]

A CIA adatai szerint a lakosság összetétele 2011-ben a következő volt: "mesztic (bennszülött és fehér keverék) 65%, bennszülött 25%, spanyol és egyéb 7%, fekete 3%".[14] Az ország lakosságának etnikai összetétele változatos. 2007-es adatok szerint a lakosság legnagyobb része (65%)mesztic volt, akik a spanyol gyarmatosítók és a bennszülöttek leszármazottai. A lakosság 25%-a bennszülött. Azok a spanyol vagy egyéb európai leszármazottak, akik a gyarmatosítás után nem keveredtek a helyi bennszülöttekkel ("Criollos") a lakosság 7%-át alkotják. Az afrikai-fehér keveredésűmulatt észambo (afrikai-indián keverék) emberek kisebbséget alkotnak - ők elsősorban az Esmeraldas és az Imbabura tartományokban élnek (kb. 3%).

Nyelvi összetétel

[szerkesztés]

Az országban a hivatalos nyelv aspanyol, de beszélik még akecsua és más indián nyelveket is.

Lásd még:Ecuadori spanyol nyelvjárás

Vallási összetétel

[szerkesztés]

A fő vallás a római katolikus (a lakosság kb. 75%-a római katolikus vallású),[15] a maradék zöme protestáns, kis része egyéb vagy nem vallásos.

Államszervezete

[szerkesztés]

Alkotmány, államforma

[szerkesztés]

Ecuador elnöki köztársaság.

Lásd még:Ecuador elnökeinek listája

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés]

A törvényhozás testülete a parlament, amelyben 100 képviselő foglal helyet. Az elnök az állam- és kormányfő.

Közigazgatási beosztás

[szerkesztés]

Ecuadornak 24tartománya van, amelyek saját székhellyel rendelkeznek:

Ecuador közigazgatási területei
TartományTerület (km²)Népesség (2010)[16]Székhely
1Azuay8639702 893Cuenca
2Bolívar3254182 744Guaranda
3Cañar3908223 463Azogues
4Carchi3699165 659Tulcán
5Chimborazo5287452 352Riobamba
6Cotopaxi6569406 798Latacunga
7El Oro5988588 546Machala
8Esmeraldas15 216520 711Esmeraldas
9Galápagos801022 770Puerto Baquerizo Moreno
10Guayas17 1393 573 003Guayaquil
11Imbabura4599400 359Ibarra
12Loja11 027446 743Loja
13Los Ríos6254765 274Babahoyo
14Manabí18 4001 345 779Portoviejo
15Morona Santiago25 690147 886Macas
16Napo13 271104 047Tena
17Orellana20 773137 848Puerto Francisco de Orellana
18Pastaza29 52084 329Puyo
19Pichincha94942 570 201Quito
20Santa Elena3763301 168Santa Elena
21Santo Domingo de los Tsáchilas3857365 965Santo Domingo
22Sucumbíos18 612174 522Nueva Loja
23Tungurahua3334500 775Ambato
24Zamora Chinchipe10 55691 219Zamora

A tartományok Ecuadorbankantonokra vannak osztva, azok pedig egyházközségekre (parókiákra vagyplébániákra).

Politikai pártok

[szerkesztés]
Ecuadori pártok
  • Alfarista Radikális Front (Frente Radical Alfarista)
  • Ecuadori Kommunista Párt (Partido Comunista del Ecuador, PCE)
  • Demokratikus Népi Mozgalom (Movimiento Popular Democrático)
  • Ecuadori Radikális Liberális Párt (Partido Liberal Radical Ecuatoriana)
  • Ecuadorian Roldosist Party (Partido Roldosista Ecuatoriano)
  • Institutional Renewal Party of National Action (Partido Renovador Institucional de Acción Nacional)
  • Január 21 Hazafias Társadalmi Párt (Partido Sociedad Patriótica 21 de Enero, PSP)
  • Ecuadori Marxista–Leninista Kommunista Párt (Partido Comunista Marxista Leninista del Ecuador, PCMLE)
  • Ecuadori Haladás Mozgalom (Movimiento Fuerza Ecuador)
  • Demokratikus Baloldal Pártja (Partido Izquierda Democrática)
  • Népi Demokrácia-Kereszténydemokrata Unió (Democracia Popular-Unión Demócrata Cristiana)
  • Pachakutik Nemzeti Egyesült Mozgalom - Új ország (Movimiento Unidad Plurinacional *Pachakutik - Nuevo País)
  • Szociális Keresztény Párt (Partido Social Cristiano)
  • Szocialista Párt-Homlok Front (Partido Socialista-Frente Amplio, PS-FA)
  • Ecuadori Munkáspárt (Partido de los Trabajadores del Ecuador, PTE)
  • Concentration of People's Forces (Concentración de Fuerzas Populares)
  • Szabadság Párt (Partido Libertad)
  • Hazafias Mozgalom (Movimiento Patria Solidaria)
  • Provincial Integration Movement (Movimiento Integración Provincial)
  • Demokratikus Átalakulás (Transformación Democrática)

Védelmi rendszer

[szerkesztés]

Gazdasága

[szerkesztés]
A világkereskedelmi központ épülete Guayaquilben
Kőolajfinomító telep, Esmeraldas

Ecuador gazdasága exportközpontú. Nyersanyag forrásai a következők:nyersolaj,hal,rák,fa ésarany. Ezen felül jelentős az országban a mezőgazdaság is:banán,virág,kávé,kakaó,guayusa,cukor,trópusi gyümölcsök,pálmaolaj,rizs,rózsa éskukorica.[17] Az ország legjelentősebb nemzeti exportja a nyersolaj.[18] A világpiaci árak ingadozása alapvető hatással van a belső piacára. Az ipar elsősorban a belső piac ellátására irányul.

Az 1997–98-as gyenge gazdasági teljesítményt követően súlyos gazdasági válságba került az ország 1999-ben. A válságot azEl Niño jelenség indította el 1997-ben, ami miatt az olaj világpiaci értéke zuhanni kezdett és a piac bizonytalanná vált. Ennek következtében az ország GDP-je 7,3%-kal zsugorodott, és az előző évhez képest 52,2% volt az infláció, a nemzeti valuta értéke 65%-kal csökkent. Ecuador nemzetközi kölcsönök felvételére szorult 1999-ben. Egy évvel későbbJamil Mahuad miniszterelnök bejelentette, hogy az ország felveszi azamerikai dollárt hivatalos fizetőeszközként. Mahuad ugyan távozásra kényszerült hivatalából, utódja,Gustavo Noboa véghez vitte az eredeti tervet és aNemzetközi Valutaalappal is tárgyalásokat kezdeményezett.

Külkereskedelem

[szerkesztés]
  • Főbb exportáruk : ásványolaj, banán, vágott virágok, garnélarák, kakaó, kávé, fa, hal
  • Importtermékek: műszaki berendezések és alkatrészek, vegyipari termékek, nyersanyagok, iparcikk, közszükségleti cikkek, gyógyszerek.

Főbb kereskedelmi partnerek 2017-ben :[19]

  • Import: USA 22,8%, Kína 15,4%, Kolumbia 8,7%, Panama 6,4%, Brazília 4,4%, Peru 4,2%
  • Export: USA 31,5%, Vietnam 7,6%, Peru 6,7%, Chile 6,5%, Panama 4,9%, Oroszország 4,4%, Kína 4%

Közlekedés

[szerkesztés]
Bővebben:Ecuador vasúti közlekedése
Ecuador úthálózata

Az utak hossza kb. 43 197 km (1999), ebből 8165 km aszfaltozotott. Ecuador nemzeti közúthálózatát a közmunkáért és kommunikációért felelős minisztérium(Ministerio de Obras Públicas y Comunicaciones) irányítja. APánamerikai főútvonal köti össze az ország északi és déli részeit. Ez az út jelenti az összeköttetést az északiKolumbiával és déli, keletiPeruval. Az utak minősége erősen változó.

A városok közötti buszközlekedés nagyon jól kiépült. A járatok a hegyi utakon és országutakon közlekednek. A legfontosabb utak a Carretera Panamericana része észak–déli vonalú. A másik fontos útvonal Santo Domingo és Quito között van. A legmodernebb ecuadori országút Guayaquil és Salinas között fut.

Az ország vasúthálózatának hossza 812 km. Az ország nemzeti vasútközlekedéséért azEmpresa de Ferrocarriles Ecuatorianos felelős. Az Andokban található vasútvonalak gyakorlatilag nem üzemelnek. A turisták általában Alausí kantonban szállnak vonatra, azonban néhányan hosszabb útra is vállalkoznak (ha éppen üzemel). Nemzetközi vasút nem létezik jelenleg Ecuador és a szomszédos államok között.

Nemzetközi repülőtér Quitoban és Guayaquilban található, ezenkívül 60 repülőtér van az országban.

A legfontosabb tengeri kikötők Mantaban, Esmeraldasban és Machalaban találhatók, ezeken kívül még 5 kikötője van.

Telekommunikáció

[szerkesztés]
Hívójel prefixHC-HD
ITU zóna12
CQ zóna10
Lásd még:Ecuador hívójelkörzetei

Kultúra

[szerkesztés]

Iskolarendszer

[szerkesztés]
Iskolaépület

Az ecuadori alkotmány kötelezővé teszi a gyermekek számára az iskolát, amíg azok az alapképzést el nem végzik. Ez mintegy kilenc évet jelent.[20]1996-ban a beiratkozások száma az összes gyermek 96,9%a volt, az ötödik osztályig pedig a tanulók 71,8 %-a jutott el. Az általános és középiskolai képzést az állam fizeti ugyan, azonban a családok gyakran ütköznek anyagi nehézségekbe az egyéb költségek - tankönyvek, utazás - miatt.

Az állami iskolák támogatása gyakran alacsonyabb a kelleténél és az osztályok létszáma is sokszor túl nagy. Az elmaradottabb területeken csupán a gyermekek 10%-a tanul tovább középiskolákban. Az ecuadori oktatási minisztérium állítása szerint a lakosság átlag 6,7 évet jár iskolába.

Ecuadorban 61 egyetem működik, amelyek közül a tanulmányok végén sok adományoz a hagyományos, spanyol oktatási rendszer szerinti diplomát. Ilyenek főleg az orvosi, ügyvédi és mérnöki iskolák. Ez a diploma a nyugati országokban megszokott doktori diplomának felel meg.2004-ben a felsőoktatásért felelős nemzeti tanács átszervezésbe kezdett annak érdekében, hogy harmonizálják a képzési szinteket a nemzetközi normák szerint.

Az országban mintegy 300 intézet ajánl felsőoktatási végzettséget (két-hároméves képzéssel).

Mesztic lány a hagyományos ruhában a Carnaval del Pueblo ünnepségen
Képek
Indián asszonyok
Indián asszonyok
Hagyományos alpaka öltözet
Hagyományos alpaka öltözet
Rondador - pánsíp
Rondador - pánsíp
Iskoláslányok
Iskoláslányok
Könyvtár Guayaquilban
KönyvtárGuayaquilban

Ecuador kultúráját meghatározza a hispánmesztic örökség, amely általában spanyol eredetű. Ezt különböző mértékben befolyásolták a különböző bennszülött indián hagyományok, néhány esetben afrikai elemekkel tarkítva. A legelső és legalapvetőbb újkori bevándorlási hullámot a spanyol gyarmatosítók jelentették Ecuadorban. A 19. században végén és a 20. század elején egy kisebb számú, európai és észak-amerikai bevándorlási hullám volt. Amásodik világháború alatt és után szép számban érkezteklengyel,litván,angol,ír éshorvát bevándorlók. Mivel az afrikai rabszolgatartás nem volt jelentős a spanyol gyarmatosításban, ezért afrikai leszármazottak többnyire csak az ország északi részén találhatók. Ez főleg egy afrikai rabszolgákat szállító hajó hajótörése miatt alakult ki. A partra úszó túlélők új életbe kezdhettek, szabadon, megőrizve eredeti kultúrájukat, amire nem voltak hatással a más tartományokban található (például andoki) kulturális elemek.

Ecuador bennszülött közösségei különböző mértékben épültek be az ország kulturális életébe,[21] azonban néhányuk a mai napig megőrizte a saját kulturális szokásait, elsősorban azAmazonas-medence távoli vidékein. A népesség 90%-a beszéli az ország első számú nyelvét, a spanyolt. Az ecuadoriak egy része beszél valamilyen bennszülött nyelven is, néha akár második nyelvként. Mindössze 2%-ot tesz ki azok száma, akik kizárólag bennszülött nyelven értenek.

Kulturális világörökség

[szerkesztés]
Bővebben:Ecuador világörökségi helyszínei

AzUNESCOvilágörökség listáján Ecuadorból két kulturális érdekű helyszín található.

Művészetek

[szerkesztés]

A legismertebb ecuadori művészeti stílus a ferencesek által alapítottQuitói iskola (Escuela Quiteña), ami a 16-18. század között alakult ki. A quitói templomok falán található festmények ötvözik a spanyol és a bennszülött motívumokat. A stílus formálódása az évszázadok alatt felvonultatja a különböző korabeli spanyol reneszánsz ésmanierista jegyeket. Fénykorában fő jellemzője a barokk és rokokó volt, míg később a neoklasszicizmus és republikánus motívumok kerültek előtérbe. A legfontosabb ecuadori festők:Oswaldo Guayasamín,Camilo Egas ésEduardo Kingman a Bennszülött mozgalomból;Manuel Rendon, Jaime Zapata,Enrique Tábara,Aníbal Villacís,Theo Constanté, León Ricaurte ésEstuardo Maldonado az Informalista mozgalomból; valamint az absztrakt ésfuturistaLuis Burgos Flor. Tigua bennszülött festők hagyományos jellegű festményei szintén világhírűek.

Irodalom

[szerkesztés]

Hasonlóan az összeshispano-amerikai területhez, a gyarmati Ecuador korai irodalmára is aspanyol aranykor volt legnagyobb hatással. Az egyik legkorábbi emlékJacinto Collahuazo[22] nevéhez fűződik, aki a mai Ibarra mellett található, északi falucska bennszülött törzsfőnöke volt a 17. század elején. A törzseket ugyan már egészen az elejétől elnyomás alatt tartották a spanyol gyarmatosítók, Collahuazo mégis kiválóan megtanultkasztíliai nyelven írni és olvasni. Annak ellenére, hogy a spanyolok betiltották a helyiekzsinórírását (kipu),[23] latin betűkkel írtkecsua nyelven írt. Collahuazo írásmódja hasonlatos az "Ollantay" című inka drámával, amely a legrégebbi irodalmi mű, amit bennszülött amerikai nyelven írtak.[24] Collahuazót bebörtönözték, és az összes művét elégették. Csupán évszázadokkal később találtak rá az egyik versének kéziratára véletlenül egy quitói templom restaurálása során. A mű az inka emberek szomorúságát és tehetetlenségét írja le, amit Atahualpa nevű királyuk elvesztése után éreztek.

Az ecuadori korai irodalom egyik alkotója volt a jezsuita Juan Bautista Aguirre és Juan de Velasco. De Velasco a spanyolok megérkezése előtt létező Quitói királyság (ma Ecuador) nemzeteiről és törzsi vezetőiről írt. Beszámolója nemzeti érzületű, amely romantikus hangnemben beszél a gyarmatosítás előtti történelemről.

A gyarmatosítás késői és a köztársaság időszakának korai szerzői közé tartozikEugenio Espejo. Az ő nevéhez köthető az első ecuadori nyomtatott újság.Jose Joaquin de Olmedo híres ódát írtSimón BolívarnakVictoria de Junin címmel. További fontos szerzők: az esszé- és regényíróJuan Montalvo, és a nemzeti himnusz megalkotója,Juan Leon Mera.

Kortárs ecuadori írok, költők:Jorge Enrique Adoum (regényíró),Benjamín Carrión (esszéíró), Medardo Angel Silva, Jorge Carrera Andrade (költők), Enrique Gil Gilbert,Jorge Icaza,Jorge Queirolo Bravo,Gabriela Alemán,Rosalía Arteaga,Edna Iturralde,María Albán,Nela Martínez,Karina Gálvez,Ileana Espinel, Alicia Yanez Cossio (regényírók).

Zene

[szerkesztés]

A nemzeti hangszer arondador, amely egy olyanpánsíp, ahol a sípok nem nagyság szerint vannak sorba rendezve, hanem úgy, hogy a szomszédos csövek egyidejű megfúvásával tercelő dallamok állíthatók elő, gyors futamoknál pedig sajátos trillaszerű díszítések.

Szokások - illemtan[25]

[szerkesztés]
  • Beszélgetés közben az ecuadoriak meglehetősen közel állnak egymáshoz és meg is érintik egymást.
  • Az ebéd- illetve vacsorameghívások nem gyakoriak. Népszerűek viszont a késő este kezdődő és másnap reggelig tartó partik, amelyek gyakran reggelivel zárulnak.
  • Ha felsőbb körökhöz tartozó vendéglátónál vacsorázunk, az étkezés végén ajánlott kevés ételt a tányéron hagyni. Ha a vendéglátó középosztálybeli vagy alacsonyabb rendű, nyugodtan elfogyasztható a tányérról minden.
  • Társaságban minden vendéget a vendéglátó egyenként mutat be. A vendégségből távozóan dicsérjük meg a vendéglátó otthonát!
  • A bikaviadal Ecuadorban művészetnek számít. Ne tegyünk róla negatív megjegyzést!
  • Társalgáskor ajánlott kerülni a vallási, politikai, gazdasági kérdéseket és bármit, ami Ecuador elmaradottságára utal.

Gasztronómia

[szerkesztés]
Ecuadoriszevicse

Az ecuadori konyha változatos, amely függ a tengerszinttől mért magasságtól és a mezőgazdasági viszonyoktól is. A legtöbb helyen követik a hagyományos háromfogásos étkezést: leves, fő fogás (általában rizs és valamilyen fehérje, hús vagy hal) és egy desszert vagy kávé, esetleg tea.

A hegyvidéken népszerű a disznó, csirke, marha éstengerimalac, amelyet főleg rizzsel és kukoricával vagy krumplival fogyasztanak.

Az óceánhoz közeli területeken népszerű a hal, a rák és az ún.szevicse. A szevicsét általában rántott, ropogós gyümölcsökkel, popcornnal vagy sültkukoricával tálalják. A mogyoró és egyéb magvak is tányérra kerülnek ezen a területen. A kókuszleves ételek is népszerűek. Gyakori aChurrasco, amely egy tipikus dél-amerikai, grillezett hús. AzArroz con menestra y carne asada (rizs és bab grillezett marhahússal)Guayaquil régiójának egyik hagyományos étele.

Az Amazonas vidékén amanióka jelenti a fő ételt. Itt rengeteg fajta gyümölcs terem:banán,kakaó bab,mangó stb.

Egészségügy

[szerkesztés]
Kórházi kép, El Hospital Vernaza,Guayaquil

Ecuador jelenlegi közegészségügyi rendszere 1967 óta nem változott.[26][27] Az ecuadori közegészségügyi minisztérium (Ministerio de Salud Publica del Ecuador) felel az közegészségügy szabályaiért és megtervezéséért. Ennek élére a köztársaság elnöke választ minisztert - a jelenlegi miniszter Dr. David Chiriboga.[28]

Az ecuadoriak születéskor várható átlagos életkora 75 év.[29] A csecsemőhalálozási arány 1000 születésből 13, ami nagy javulást jelent az 1980-as évekhez képest, amikor ez az arány 1000-ből 76 volt. Az 5 év alatti gyerekek 23 százaléka alultáplált. A városoktól távoli területeken élő népességnek nincs ivóvize, ezért tartályokban szállítják ezekre a területekre a vizet. 100 000 emberből átlag 686 a maláriás megbetegedés.

Javasolt oltások Ecuadorba utazóknak:

Malária ellen gyógyszer van. (A perui és a kolumbiai határok mentén magas a fertőzés kockázata).

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

Turizmus

[szerkesztés]

Fő látnivalók

[szerkesztés]

Sport

[szerkesztés]

Olimpia

[szerkesztés]

Az országnak eddig 2 érme van az olimpiáról (arany és ezüst). Az 1996-os atlantai olimpiánJefferson Pérez férfi 20 km-es gyaloglásból aranyérmes lett. 2008-ban már csak a 2. helyet tudta megszerezni.

Bővebben:Ecuador az olimpiai játékokon

Labdarúgás

[szerkesztés]

AzEcuadori labdarúgó-válogatott eddigi legjelentősebb eredményei az 1959-es és az 1963-as Copa América kupán elért 4. helyük volt.

Bővebben:Ecuadori labdarúgó-válogatott

Ünnepnapok

[szerkesztés]
  • január 1.: újév
  • január 6.: Vízkereszt
  • február 12.: Az Amazonas felfedezésének napja (1542)
  • február 27.: A Tarqui ütközet
  • május 1.: a munka ünnepe
  • május 24.: a Pichincha ütközet
  • július 24.: Simon Bolivar születésnapja
  • július 25.:
  • augusztus 10.: a függetlenség napja
  • augusztus 15.:
  • október 9.: Guayaquil függetlenségének napja
  • október 12.: Amerika felfedezésének napja
  • november 1.: mindenszentek napja
  • november 2.: halottak napja
  • november 3.: Cuenca függetlenségének napja
  • december 6.: Quito ünnepe
  • december 25.: karácsony

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Ahora hay 16,9 millones de ecuatorianos, según el Censo. (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.)
  2. Worldometers
  3. Worldometers 2020
  4. https://hdr.undp.org/data-center/country-insights#/ranks
  5. www.nagyutazas.hu Quito, olvasva: 2012.02.11.[halott link]
  6. Historic Centre of Santa Ana de los Ríos de Cuenca - Cuenca történelmi központja az Unesco hivatalos oldalán, olvasva: 2012.02.11.
  7. www.kihagy6atlan.hu Galapagos - a teknősök szigete. [2012. március 25-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 11.)
  8. Gould, Carlos F., Andres Ochoa (2018. október 1.). „Government policy, clean fuel access, and persistent fuel stacking in Ecuador”.Energy for Sustainable Development 46, 111–122. o.DOI:10.1016/j.esd.2018.05.009.ISSN0973-0826. 
  9. Ecuador_el_aire_que_respiramos. UNICEF. (Hozzáférés: 2024)
  10. abPollution / Ecuador | Interactive Country Fiches (angol nyelven). dicf.unepgrid.ch. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
  11. Fuhrmann, Leonie: Südamerikanische Regierungen trotzen Erdölkonzernen bessere Bedingungen ab (német nyelven). Telepolis, 2006. május 2. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
  12. Vinueza, Dayana, Laurence (2021. szeptember 3.). „Determining the microbial and chemical contamination in Ecuador’s main rivers” (angol nyelven).Scientific Reports 11 (1), 17640. o.DOI:10.1038/s41598-021-96926-z.ISSN2045-2322. 
  13. Világbank
  14. CIA World Factbook 2011 népesség becslés.
  15. Latinobarómetro 2018
  16. 2010-es adatok. [2011. január 31-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 2.)
  17. Ecuador. US Department of State
  18. Archivált másolat. [2012. július 18-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 11.)
  19. CIA World Factbook
  20. "Ecuador"Archiválva2010. május 3-i dátummal aWayback Machine-ben.Findings on the Worst Forms of Child Labor (2001)
  21. South-images.comArchiválva 2012. szeptember 11-i dátummal azArchive.is-en Ecuadori bennszülöttek fotói
  22. Boceto de Poesía Ecuatoriana,'Journal de la Academia de Literatura Hispanoamericana', 1972. [2011. május 3-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 12.)
  23. Robertson, W.S.,History of the Latin-American Nations, 1952
  24. Karnis,Surviving Pre-Columbian Drama, The Johns Hopkins University Press, 1952
  25. Az üzleti kultúra enciklopédiája, Gemini Budapest Kiadó, 1998.
  26. Larrea, Julio. "25 Años de Vida Institucional", Imprenta del Ministerio de Salud Publica, Quito 2008.
  27. History of the Ministry of Public Health. [2012. március 17-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 24.)
  28. Ministro de Salud Publica Dr. David Chiriboga. [2012. március 17-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 12.)
  29. születéskor várható átlagéletkor. [2014. május 28-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 12.)

Források

[szerkesztés]
  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004ISBN 963-9516-63-5

További információk

[szerkesztés]

Újságok

[szerkesztés]
  Észak-Amerika
  Közép-Amerika
  Karib-térség
  Dél-Amerika
Függő területek
  • 1 Az Amerikai Egyesült Államok külbirtoka   2 Az Egyesült Királyság külbirtoka   3 Franciaország külbirtoka   4 Hollandia külbirtoka   5 Dánia külbirtoka
* tagsági viszonya felfüggesztve
UNASUR
Országok
Vizek
Kontinenshez nem köthetők
Tagországok
Megfigyelők
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ecuador&oldid=28525899
Kategóriák:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2026 Movatter.jp