Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Ecseny | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Járás | Kaposvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kőkuti István (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7457 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 204 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 15,56 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 12,92 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 33′ 14″,k. h. 17° 51′ 17″46.553856,17.8548646.553856°N 17.854860°EKoordináták:é. sz. 46° 33′ 14″,k. h. 17° 51′ 17″46.553856,17.8548646.553856°N 17.854860°E | |||
  Ecseny Pozíció Somogy vármegye térképén | |||
| Ecseny weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazEcseny témájú médiaállományokat. | |||
Ecseny (németül:Etsching)[3]községSomogy vármegyében, aKaposvári járásban.
A településSomogy vármegye északkeleti részén, a67-es főútKaposvár–Balatonszemes közti szakaszától 8 kilométerre fekszik, Kaposvártól 31 kilométerre északra, Balatonszemestől 39 kilométerre délre.
Zsáktelepülés, közúton csak a 67-es régi nyomvonala (a6714-es út)mernyeszentmiklósi leágazásától,Felsőmocsolád irányából közelíthető meg, a 65 109-es, majd a 65 128-as számú mellékúton.
Domborzatilag erősen tagolt észak–déli irányú völgyben terül el. A kis lélekszám ellenére nagy kiterjedéssel bír, 13 kilométeres úthálózattal rendelkezik, amelynek mintegy 50%-a földút.
Ecseny neve előszörIII. Béla1193-as okiratában szerepel. Atörök dúlástól elnéptelenedett falu betelepítéseevangélikussvábokkalMária Terézia idején kezdődött meg.1784 körül atolnai ésbaranyai sváb településekből költöztek át evangélikus családok.A 18. század közepéig a Perneszi család birtoka. 1848-ban 109 úrbéres háztartása volt, ekkor Somogy nagyobb települései közé tartozott. 1910-ben 1005 lakosából 843 volt német (83,9%), magyar 149 (14,8%), egyéb nemzetiségű 13 személy (1,3%) volt. 1930-ban 1022 német anyanyelvű, 38 magyar lakosa volt; 1935-ben 1075. A második világháború után a németek 30%-át kitelepítették, helyükre acsehszlovák–magyar lakosságcsere keretében felvidéki családok költöztek. 1950-ben a községnek 1150 lakosa volt, amely folyamatosan csökkent, jelenleg kevesebb mint 300 ember él a településen.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 239 | 227 | 219 | 195 | 212 | 201 | 201 | 204 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,1%-a magyarnak, 0,5% horvátnak, 0,5% szlováknak, 14,9% németnek mondta magát (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 25,2%, református 5,9%, evangélikus 46%, felekezet nélküli 3,5% (18,3% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 66,9%-a vallotta magát magyarnak, 9,9% németnek, 0,5% szerbnek, 3,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (27,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,5% volt evangélikus, 9,9% római katolikus, 0,9% református, 1,4% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 9,9% felekezeten kívüli (50,9% nem válaszolt).[13]
1842–1843-ban épültevangélikus temploma. Tűzvészek miatt többször is újjá kellett építeni, legutóbb 1994-ben újították fel.
1937-ben épült fel az evangélikus kultúrház, emeletén tanítói lakással. Ma ez az épület a polgármesteri hivatalnak otthont adó községháza.
