AzENIAC (angolulElectronic Numerical Integrator And Computer),[1][2] amely az első[3] programozható, elektronikus, digitálisszámítógép volt,1946.február 14-én készült el. 17 468 elektroncsövet, 7200 félvezető diódát és 1500jelfogót építettek bele. 2,5 m magas volt, 30,5 m hosszú és 30 tonna. Körülbelül 5 millió kézi forrasztást tartalmazott. Az összeadást és a kivonást 1/5000 másodperc alatt végezte el, ezzel 500-szor gyorsabb volt, mint az akkoriban megjelentMARK II.Elektroncsöves rendszerű volt, a csöveket modulárisan építették be, ezért a karbantartása gyors és egyszerű volt, kétnaponta negyedórás szerelést igényelt.[4]
Amásodik világháború nagy lendületet (pénzt) adott az 1. generációs számítógépek építésének, fejlesztésének, és a kutatásoknak. A cél egy olyan gyors számítógép kifejlesztése volt, amivel bonyolult katonai – például bombázási, tüzérségi – feladatok számításait lehetett elvégezni.
Az ENIACtízes számrendszerben működött, tízjegyű előjeles számokat kezelt – aritmetikai egységei több feladatot is elvégeztek egyszerre. Az elektroncsöves flip-flopokból összeállított regisztereibe impulzussorozatokkal vitték be a kívánt számokat és az állandókat kapcsolókkal állították be.A programotlyukkártyákra lyukasztották, és az adatokat 20 db tízjegyű regiszterben tárolták.Működési sebessége viszont ezerszer gyorsabb volt, mint a Mark I sebessége.
Az elterjedt tévhittel ellentétben az ENIAC nem csak a négy alapműveletre volt képes, hanem háromdimenziós, másodfokú differenciálegyenletek megoldására is. Ezért főleg ballisztikai számításokra használták. Innen ered acomputer elnevezés is, mivel a hadsereg részére röppályatáblázatokat számító matematikusokat nevezték korábban így.[4]