Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Eötvös Loránd Tudományegyetem Universitas Scientiarum Budapestinensis De Rolando Eötvös Nominata | |
 | |
 | |
| Alapítva | 1635 |
| Alapító | Pázmány Péter |
| Névadó | Eötvös Loránd |
| Rövid név | ELTE |
| Hely | Budapest,Szombathely |
| Mottó | A tudás közössége |
| Típus |
|
| Rektor | Borhy László(2017. augusztus 1. – )[1] |
| Tagság | Charm-EU Coimbra GroupUtrecht NetworkLIGO Tudományos EgyüttműködésEurópai Egyetemek SzövetségeEuropean Alliance for Social Sciences and HumanitiesAgence universitaire de la Francophonie Coalition for Advancing Research Assessment |
| Elérhetőség | |
| Cím | 1053 Budapest, Egyetem tér 1–3. |
| Elhelyezkedése | |
  Eötvös Loránd Tudományegyetem Universitas Scientiarum Budapestinensis De Rolando Eötvös Nominata Pozíció Budapest belső részének térképén | |
 é. sz. 47° 29′ 26″,k. h. 19° 03′ 31″47.4906,19.058547.490600°N 19.058500°EKoordináták:é. sz. 47° 29′ 26″,k. h. 19° 03′ 31″47.4906,19.058547.490600°N 19.058500°E | |
 | |
| Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Universitas Scientiarum Budapestinensis De Rolando Eötvös Nominata weboldala | |
 AWikimédia Commons tartalmazEötvös Loránd Tudományegyetem Universitas Scientiarum Budapestinensis De Rolando Eötvös Nominata témájú médiaállományokat. | |
| Névváltozatok | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
AzEötvös Loránd Tudományegyetem (rövidítve:ELTE,latin nevén:Universitas Scientiarum Budapestinensis De Rolando Eötvös Nominata)Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működőegyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek.Pázmány Péter esztergomi érsek alapította1635-benNagyszombatban, majd1777-ben a négy karral működő egyetemet ajezsuita rend feloszlatása utánMária Terézia királynő áthelyezteBudára, 1784-ben,II. József uralkodása idején pedigPestre költöztették. Egykori hittudományi karából jött létre aPázmány Péter Katolikus Egyetem, hajdani orvosi karából pedig aSemmelweis Egyetem.
KezdetbenNagyszombati Jezsuita Egyetemnek, 1769-tőlKirályi Magyar Tudományegyetemnek, újabb áthelyezése utánPesti Királyi Tudományegyetemnek,1873-tól1921-igBudapesti Tudományegyetemnek, 1921-tőlMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemnek nevezték;Eötvös Loránd fizikus, politikus nevét1950.szeptember 15-e óta viseli. Jelenleg kilenc karral működik[2] és mintegy 40 ezer hallgatója vanBudapesten ésSzombathelyen.[3]
AHVG 2024-es felsőoktatási rangsora szerint az ELTE a legjobb egyetem Magyarországon.[4]
Jogelődjét, a Nagyszombati Jezsuita EgyetemetPázmány Péteresztergomi érsek és teológus alapította, hogy„a harcias nemzet lelkülete megszelidüljön és az egyházkormányzásra és az állam szolgálatára alkalmas emberek képeztessenek”. Vezetését ajezsuitákra bízta. További idézetek az1635. május 12-én kelt[5] alapítólevélből:
„ha idő múltával (haIsten a török igától megszabadítja) alkalmasabb város találkoznék az Egyetem számára, szabadságában álljon a Jézus Társaságnak ezt a mi alapításunkat […] máshová átvinni, úgy azonban, hogy az esztergomi egyházmegyén kívül ne kerüljön […] Ha pedig […] az Egyetem Magyarországon nem állhatna fenn tovább, hanem külső és belső ellenség […] erőszakából […] a Társaság atyái távoznának […] köteles legyen a Társaság […] Magyarországon kívül magyar kispapok használatára fordítani az adományozott 100 000 forint tőkét és kamatát, úgy, hogy belőle papságra alkalmas ifjak neveltessenek és kötelesek legyenek felszentelésük után Magyarországra visszatérni […] változatlan akaratunk, hogy ha a kispap nevelés megszűnik, a tőlünk átruházott összeg gyümölcseit a Társaság atyái az Egyetem előbbi használatára fordítsák, és az Egyetem folytatódjék. Köteles lesz a Társaság arra is, hogy Nagyszombatban még ebben az 1635. évben egy filozófiai kurzust kezdjen, a következő években pedig állandóan három filozófiai kurzus legyen etikával és matematikával együtt a skolasztikus teológia két professzorával.”[6]
Az egyetemnek kezdetben csak egy kara volt, abölcsészeti ésteológiai, defokozatszerzésére jogosított. Jogi kara1667-ben jött létre, orvostudományi kara pedig1769-ben; ekkor vált a klasszikus értelemben vett egyetemmé. 1774-ben az udvari bizottság azt ajánlotta, hogy az egyetemet költöztessékPestre, azAnton Erhard Martinelli tervei szerint 1716-ban épültInvalidusok házába (ma:Fővárosi Önkormányzat, 1052 Városház u. 9–11.).Mária Terézia nem ellenezte az egyetem elköltöztetését, de helyszínnekBudát javasolta, és ragaszkodott ahhoz is, hogy előbb az egyetem tanulmányi rendjét alakítsák ki úgy, hogy az oktatásban a vallás és az állam érdekei is érvényesüljenek. Az átalakítás időigénye miatt a költözést levették a napirendről, viszont ösztönzőleg hatott rá a jezsuita rend kényszerű feloszlatása (1775). Ezután az udvar bizottságot küldött ki annak megvizsgálására, hogy mennyibe kerülne a működtetés a három lehetséges helyszínen. Megállapították, hogy a működés Budán közel 20 000, Pesten majdnem 130 000 forinttal kerülne többe, mint Nagyszombatban. Budán a városi magisztrátus kimondta, hogy pénzzel is hajlandó segíteni az átköltöztetést, sőt, a várost a nagyobb közbiztonság érdekében ki is világítják. Az orvosi kar gyakorlati képzéséhez felajánlották a vár lábánál lévő városi kórházat, így aNiczky Kristóf vezette bizottság 1776. december 22-én az egyetem Budára helyezését javasolta. Mária Terézia elfogadta a javaslatot.
1777 nyarán az egyetem felszereléseit szekerekre rakták, majdKempelen Farkas vezetésével aVágon és aDunán hajókon, tutajokon Budára szállították.
A teológiai kar avolt budai jezsuita rendházba költözött, a többit akirályi palotában helyezték el[7] úgy, hogy atrónterem lett az egyetemaulája. AFüvészkert (eléggé viszontagságosan) aKrisztinavárosba költözött. A tanévet november 3-án az új helyen a szokásnak megfelelően megkezdték, de az építkezés elhúzódása miatt az ünnepélyes megnyitóra csak 1780 tavaszán került sor. Az átköltözéssel az érseki egyetem királyi egyetemmé alakult: Mária Terézia 1780. március 15-én kelt ünnepélyes beiktató levele aDiploma Inaugurale lényegében az egyetem második alapítólevele. Ezt 1780. június 25-én (Mária Terézia koronázásának 39. évfordulóján) országos ünnepségen adta átPálffy Károly alkancellár a rektornak.[5] Ezzel az intézmény neveKirályi Magyar Tudományegyetemre változott.
A hazaimérnök- ésállatorvosképzést már Budán kezdték el – eleinte speciális tanfolyamokon, majd 1782-ben megszervezték azInstitutum Geometricumot (mérnöki intézet) és Budán az egyetem az intrikák sűrűjébe került: a befolyásukkal elégedetlenek jóformán feljelentéssel egyenértékű „beszámoló” levelekkel árasztották el a királyi udvart. Jórészt ezek miatt az ifjúság nevelésének ügyét különösen fontosnak ítélőII. József császár 1781-ben és 1783-ban is meglátogatta az egyetemet, hogy személyesen győződjön meg annak helyzetéről. Első látogatása után, 1782. szeptember 19-én elrendelte, hogy a bölcsészkar részeként hozzák létre azInstitutum geometricumot(Mérnökképző Intézet). A műszaki egyetemnek ez az elődje 1857-ig volt a bölcsészkar része. Ekkor alapították azÁllatgyógyintézetet is. A problémák részletes vizsgálatávalÜrményi Józsefet bízta meg. Ürményi megállapította, hogy a budai egyetem oktatása közel sem olyan rossz, mint azt a levélírók jellemezték. Javaslatai alapján II. József 1784. május 26-án elrendelte, hogy az egyetemes történet tanítását helyezzék át a bölcsészkarra. 1784. őszi félévétől bevezettette a bécsi egyetem bölcsészeti tanulmányi rendjét(Entwurf für das philosophische Studium), és ennek megfelelően a képzés időtartamát (ismét) három évre emelte. Új tanárokat nevezett ki, ezzel áttértek több tantárgy német nyelvű oktatására.
II. József 1784-ben az egyetemet Pestre költöztette, hogy az ország legfőbb hivatalait (Magyar Kamara,Helytartótanács,Királyi Kúria) Budára telepíthesse:
Budán maradt a csillagvizsgáló és nyomda, a hittudományi kar pedig egy ideig szünetelt.
A fejlődés főbb állomásai Pesten:[7]
Az oktatás nyelve1844-ig alatin volt: ekkor vezették be amagyar nyelv állami használatát. Aneoabszolutizmus idején valójábannémetesítő célzattal, de hasznos reformokat vezettek be, többek között a Teológiai Karból egyenjogúsították a Bölcsészeti Fakultást. Az1867-eskiegyezés után kezdődött az egyetem történetének legintenzívebben fejlődő szakasza: a századfordulóra a világ 15 legjelentősebb egyeteme közé került. Nők1895 óta iratkozhatnak be az egyetemre.
1921–1950 között aMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem nevet viselte.
Az ELTE Természettudományi Kara1949-ben vált ki a bölcsészkarból.1950-ben állami utasításra elcsatolták aRómai Katolikus Hittudományi Fakultást, ami önálló akadémia lett.1951 elején államigazgatási okokból önálló egyetemmé vált azOrvostudományi Kar.
Az egyetem léte1950-ben komoly veszélybe került, megszűnt évszázados joga atudományos fokozatok adományozására. Új nevet is kapott: Eötvös Loránd Tudományegyetem lett.1953 és1956 között két-két kisebb karra bomlott fel, a Természettudományi és Bölcsészettudományi fakultásra. Az1956-os forradalom után az ELTE sokáig nem részesült számottevő fejlesztésben, ezért épületeinek állaga igen leromlott, s a rendszerváltozás után hallgatói létszáma az ország többi intézményéhez hasonlóan intenzíven nőtt.
Az egyetem csak1993-ban nyerte vissza a tudományos fokozatadás jogát. (Ezért van bizonyos fennakadás az ún. „kisdoktorik”európai uniós elfogadásánál.)
A rendkívül széttagolt egyetemi hálózat integráció során2000.január 1-jétől az ELTE részévé vált aBárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolai Kar, valamint aTanító- és Óvóképző Főiskolai Kar, majd fokozatosan létrehozták azInformatikai Kart, aPedagógiai és Pszichológiai Kart és aTársadalomtudományi Kart, valamint2003.augusztus 31-ével megszüntették aTanárképző Főiskolai Kart. A karon folyó képzés azonban nem szűnt meg, azt – az adott szaktól függően – a Bölcsészettudományi Kar, a Természettudományi Kar, az Informatikai Kar és a Pedagógiai és Pszichológiai Kar vette át. Az Állam- és Jogtudományi Kart nem érintette az integráció. Az új karok2003.szeptember 1-jén kezdték meg működésüket. 2017-ben alakult meg a Gazdálkodástudományi Intézet, mely 2021-ben hivatalosan is karrá alakult, egyúttal a neveGazdaságtudományi Karra változott.
2025. augusztus 1-jével négy, korábban a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózathoz tartozó kutatóközpont az ELTE jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeiként működik tovább. Ezek a kutatóközpontok a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (Humán Tudományok Kutatóközpontja néven), aKözgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, aNyelvtudományi Kutatóközpont és aTársadalomtudományi Kutatóközpont.[8]
Az egyetem ma kilenc karból áll és csaknem 30 000 hallgatója van.
| Kar | Rövidítés | Irányítószám | Postacím |
|---|---|---|---|
| Állam- és Jogtudományi Kar | ÁJK | 1053 | Egyetem tér 1–3. |
| Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar | BGGyK | 1097 | Ecseri út 3. |
| Bölcsészettudományi Kar | BTK | 1088 | Múzeum krt. 4., 6-8. |
| Gazdaságtudományi Kar | GTK | 1088 | Rákóczi út 7. |
| Informatikai Kar | IK | 1117 | Pázmány Péter sétány 1/C. |
| Pedagógiai és Pszichológiai Kar | PPK | 1075 | Kazinczy utca 23–27. |
| Tanító- és Óvóképző Kar | TÓK | 1126 | Kiss János altáb. utca 40. |
| Társadalomtudományi Kar | TáTK | 1117 | Pázmány Péter sétány 1/A. |
| Természettudományi Kar | TTK | 1117 | Pázmány Péter sétány 1/A. |
| Humán Tudományok Kutatóközpontja | HTK | 1097 | Tóth Kálmán u. 4. |
| Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, | KRTK | 1097 | Tóth Kálmán u. 4. |
| Nyelvtudományi Kutatóközpont | NyTK | 1097 | Tóth Kálmán u. 4. |
| Társadalomtudományi Kutatóközpont | TK | 1097 | Tóth Kálmán u. 4. |
| Kar | Rövidítés | Alapítva[9] | Megszűnt[9] | Intézetek száma | Oktatók száma[10] | Hallgatók száma | Dékán/főigazgató |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Állam- és Jogtudományi Kar | ÁJK | 1667 | 0 | 4172 | Sonnevend Pál | ||
| Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar | BGGyK | 2000 | 5 | 2094 | Papp Gabriella | ||
| Bölcsészettudományi Kar | BTK | 1635 | 18 | 589 | 6960 | Bartus Dávid | |
| Gazdaságtudományi Kar | GTK | 2021[2] | - | - | - | - | Margitay Tihamér |
| Informatikai Kar | IK | 2003 | 4 | 3128 | Kozsik Tamás | ||
| Orvostudományi Kar | OK | 1769 | 1951 | - | - | - | - |
| Pedagógiai és Pszichológiai Kar | PPK | 2003 | 8 | 3963 | Zsolnai Anikó | ||
| Római Katolikus Hittudományi Fakultás | RKHK | 1635 | 1950 | - | - | - | - |
| Tanárképző Főiskolai Kar | TFK | 1983 | 2003 | - | - | - | - |
| Tanító- és Óvóképző Kar | TÓK | 2000 | 0 | 1831 | Márkus Éva | ||
| Társadalomtudományi Kar | TáTK | 2003 | 6 | 1762 | Prónai Csaba | ||
| Természettudományi Kar | TTK | 1949 | 5 | 3815 | Kacskovics Imre | ||
| Humán Tudományok Kutatóközpontja | HTK | 1949 | 9 | - | Balogh Balázs | ||
| Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont | KRTK | 1954 | 3 | - | Fertő Imre | ||
| Nyelvtudományi Kutatóközpont | NyTK | 4 | - | Prószéky Gábor | |||
| Társadalomtudományi Kutatóközpont | TK | - | Boda Zsolt |
A félkövérrel szedett karok jelenleg is működnek.
 | Bővebben:Az Eötvös Loránd Tudományegyetem épületeinek listája |
| Bővebben:Főiskolák és egyetemek rangsorai |
A 2023-as XXXVI. OTDK-n a hallgatók több mint 300 díjat nyertek. A hallgatói kiválóságot mutatja, hogy ebben az évben már valamennyi szekcióban sikerült érmet szerezni.[11]A 36. OTDK összesített eredményei
| 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Academic Ranking of World Universities (ARWU)[12] | 501–600 | 501–600 | 601–700 | 601–700 | 601–700 | 501–600 | 501–600 | 501–600 | |||||||
| Center for World University Rankings (CWUR)[13] | 371[14] | 458[15] | 488[16] | 515[17] | 413[18] | 598[19] | 588[20] | 591[21] | 517[22] | 517 | 544 | 508 | |||
| HVG | 1[23] | 1[24] | 1[25] | 1[26] | |||||||||||
| Quacquarelli Symonds (QS)[27] | 551–600 | 551–600 | 601–650 | 601–650 | 601–650 | 651–700 | 701–750 | 651–700 | 601–650 | 651–700 | 701–750 | 701–710 | 564 | 584 | |
| Times Higher Education[28] | 601–800 | 601–800 | 601–800 | 601–800 | 601–800 | 601–800 | 601–800 | 601–800 | 801–1000 | 801–1000 | 801–1000 |
Rangsorok tudományágak a Shanghai Rangsor szerint:[29]
| Fizika | Matematika | Pszichológia | Asztronómia | Biológia | Állatorvoslás | Politológia | Ökológia | Oktatás | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 2023 | 101–150 | 201–300 | 201–300 | 301–400 | 301–400 | 301–400 | 301–400 | 401–500 | |
| 2025 | 201-300 | 151-200 | 301-400 | 301-400 | 201-300 | 301-400 | 301-400 |
Rangsorok tudományágak szerint (Times Higher Education):
| 2023[30] | 2025[31] | |
|---|---|---|
| Biológia | 401-500 | 501-600 |
| Bölcsészettudomány | 401-500 | 301-400 |
| Fizika | 401-500 | 601-800 |
| Jog | 201-250 | 301+ |
| Oktatás | 401-500 | 601+ |
| Pszichológia | 176-200 | 301-400 |
| Számítástechnika | 801+ | 801-1000 |
| Társadalomtudomány | 601-800 | 601-800 |
| Gazdaságtan | 601-800 |
Az ELTE eddigi rektorai:[32]
| Bővebben:Az Eötvös Loránd Tudományegyetem híres diákjainak és tanárainak listája |
A következő lista az ismertebb kutatókat tartalmazza. Az ismertség aGoogle Tudós idézetek alapján lett megállapítva.
| Idézetek száma | Kutató |
|---|---|
| 100 000–500 000 | Pásztor Gabriella (TTK),[33]Veres Gábor (TTK)[34] |
| 50 000–100 000 | Csabai István (TTK),[35]Lovász László (TTK),[36]Vicsek Tamás (TTK),Frei Zsolt (TTK),Raffai Péter (TTK)[37] |
| 10 000–50 000 | Csanád Máté (TTK),Csizér Kata (BTK),[38]Gondán László (TTK),Dálya Gergely,Miklósi Ádám (TTK),Katz Sándor (TTK), Kovács Attila Lajos (TTK),Derényi Imre (TTK),Császár Attila Géza (TTK),Kövecses Zoltán (BTK),[39]Nepusz Tamás (TTK),Takács-Vellai Krisztina (TTK),Marschalkó Gábor (TTK),Palla Gergely (TTK) |
(BTK =Bölcsészettudományi Kar, TTK =Természettudományi Kar)
Felvételi Előkészítő Bizottság (FEB):[40]
A Felvételi Előkészítő Bizottság az ELTE ÁJK keretén belül működő több, mint 55 éves érettségi előkészítő szervezet. Szemináriumvezetői az ELTE ÁJK jogász és politológus hallgatói, akik emelt szintű kurzusokat tartanak magyar nyelv és irodalom, illetve történelem tantárgyakból. A tanfolyamok minden hétköznap 16 órától 19 óráig kerülnek megtartásra (magyar és történelem tantárgyakból is), valamint szombaton 10 órától 13 óráig történelem, 14 óratól 17 óráig pedig a magyar szeminárium zajlik.
ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda:
Az ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda[41] az ELTE hivatalosérettségi és felvételi előkészítője, melynek fő tevékenységi köre a diákok emelt szintűérettségire való felkészítése. Működését2001-ben kezdte meg, melyhez a jogi hátteret 2007-től az ELTE Hallgatói Karrier- és Szolgáltató Központ, 2013-tól az Egyetem 100%-os tulajdonában lévőELTE Egyetemi Szolgáltatásszervező Kft. biztosítja. Az Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda legfontosabb célja, hogy magas színvonalú tudással vértezze fel a felsőoktatásba bekerülni vágyókat, ezzel hozzásegítve őket az emelt szintű érettségi követelményeinek elsajátításához.
Az Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda kínálatában évről évre 8 tantárgy szerepel, amelyek 100, illetve 150 órás kurzusok formájában indulnak.
| Bővebben:Egyetemi Könyvtár (Eötvös Loránd Tudományegyetem) |
AzEgyetemi Könyvtár és Levéltárat 1561-ben alapították és aFerenciek tere 6. szám alatt található, de minden egyes karnak van saját könyvtára is.[42][43]
|  | |
