Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

IV. István Uroš szerb cár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Dusán István szócikkből átirányítva)

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2021. június 24.

Pontosságellenőrzött

IV. István Uroš
IV. István Uroš
IV. István Uroš

Szerbia királya
Uralkodási ideje
1331.szeptember 8.1346.április 16.
ElődjeIII. István Uroš
Utódjanem volt
Szerbia cárja
Uralkodási ideje
1346.április 16.1355.december 20.
Elődjenem volt
UtódjaV. István Uroš
Életrajzi adatok
UralkodóházNemanjić-dinasztia
Született1308
nem ismert[1]
Elhunyt1355.december 20.
Devoll
NyughelyeSzent Arkangyalok kolostor,Prizren
1927 után:Szent Márk-templom,Belgrád
ÉdesapjaIII. István Uroš
ÉdesanyjaBulgáriai Szmilecs Theodóra
Testvére(i)
  • Simeon Uroš
  • Jelena Nemanjić Šubić
  • Theodora Nemanjić
HázastársaHelena of Bulgaria
GyermekeiV. István Uroš szerb cár
AWikimédia Commons tartalmazIV. István Uroš témájú médiaállományokat.

IV. István Uroš vagyIstván Dusán,István Szilni(„a hatalmas”) (szerbül:Стефан Урош IV Душан Силни), (1308[2][3]1355.december 20.[2][3]) szerb király1331-től,cár1346-tól.

Fellázadt édesapja,III. István Uroš ellen és magához ragadta a hatalmat.[4] Uralkodását a szüntelen hadakozás jellemzi:Bizánc ellen 13 háborút viselt;[2]1334-ben elfoglaltaMakedónia nagy részét.[2] Míg a görögökkel harcolt, a magyarok behatoltak Szerbia északi részébe,[2] de István közeledésének hírére visszavonultak.[2]1340-ben a görög császárt legyőzte ésSzalonikiben ostrom alá fogta,[2] a császár így kénytelen volt békét kötni: ennek értelmében egész Albánia István hatalmába került,[2] aki felvette az «albánok királya» címet.[2] Omre bég1342-ben elfoglalta Makedóniát[2] és1344-benSzofániánál megverte a szerb sereget.[2] A harci szerencse azonban csakhamar megfordult: István1345-ben elfoglalta Verija (Ber) és Szer várakat[2] és1346-ban egész Makedóniát.[2] A király ekkor az összes szerb lakta vidékek ura és aBalkán-félsziget leghatalmasabb fejedelme lett és aSzkopjéban tartott országgyűlésen „szerb és bizánci császárnak, cárnak” kiáltatta ki magát.[2]1349.május 21-én Szkopjéban országgyűlést hirdetett, amelyen kihirdette híres törvénykönyvét(Zakonik).[2] A törökök ellen harcolva Konstantin közelében, Devoli faluban lázas betegségbe esett[2] és1355.december 20-án meghalt.[2] HamvaiPrizren közelében, a Szent Mihály-templomban voltak 1927-ig, jelenleg pedig abelgrádi Szent Márk templomban vannak.

Családja

[szerkesztés]

Első neje Ivanisa despota leánya,[2] második Helena,Kantakusenos Iván leánya volt.[2]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Národní autority České republiky. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  2. abcdefghijklmnopqrsBokor József (szerk.). Szerbia,A Pallas nagy lexikona. Budapest: Arcanum FolioNET Kft. (1998).ISBN 963-85923-2-X. Hozzáférés ideje: 2007. január 11. 
  3. abSerbia. Stefan Uroš III 1321-1331, Stefan Dušan 1331-1346, Stefan Uroš IV 1346-1371 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2011. január 30.)
  4. Sokcsevits Dénes – Szilágyi Imre – Szilágyi Károly:Déli szomszédaink története. Budapest: Bereményi Könyvkiadó. 1994.ISBN 963 8182 075ISSN1216-7363  29. oldal

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]


Előző uralkodó:
III. István Uroš
Következő uralkodó:
cárként önmaga
Előző uralkodó:
királyként önmaga
Következő uralkodó:
V. István Uroš
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=IV._István_Uroš_szerb_cár&oldid=23981891
Kategóriák:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2026 Movatter.jp