A város Szászország politikai központja, itt található a szász tartomány parlamentjének és kormányának, valamint számos állami hatóság székhelye. Ezen kívül fontos oktatási és kulturális intézmény központja. A gyógyszeripar, a kozmetikumok, a gépek, a jármű- és üzemgyártás, az élelmiszeripar, az optikai ipar, a szolgáltatások, a kereskedelem és a turizmus is nagy bevételi forrást teremt Drezda környékének.
Drezda nemzetközileg kultúrvárosként is ismert, számos fontos épülettel, mint például a barokkZwinger, kiemelkedő múzeumokkal, és olyan híres zenekarokkal, mint a Szász Állami Zenekar vagy a Kreuzchor. A ma ismert belváros nagyrésze rekonstruált, újjáépített. Ennek oka aszövetséges légierő drezdai bombázása, amelynek következtében a teljes városközpont megsemmisült.
1434-ben itt alakult meg a világ egyik legrégebbi és leghíresebb karácsonyi piaca, a Dresdener Striezelmarkt. A várost gyakran az Elba Firenzéjének nevezik, eredetileg elsősorban művészeti gyűjteményei,barokk és mediterrán építészete, valamint festői és éghajlati szempontból kedvező fekvése miatt.
Drezda a német szövetségi állam,Szászország délkeleti részén terül el, azElbafolyó partján, közel acseh határhoz. Az Elbatengerszint feletti magassága 102,73 m. A város legmélyebb pontja, a Cossebaude 101, a legmagasabb, a Triebenberg 383, a város főtere, az Altmarkt 113 m-rel van a tengerszint felett.
Mivel Drezda egy szűk folyóvölgyben fekszik, sokkal inkább a Dél-Németország éghajlat figyelhető meg itt, és egyértelműen melegebb, mint a többi kelet-németországi terület.
Drezdát először1206-ban említik az oklevelek. Az ősiszláv település azElba északi partján terült el. Hozzá ugyanabban az évben csatlakozott egy német városka a folyó déli partján, amit maAltstadtnak ismernek. Gyorsan fejlődött, tíz év múlva márvárosként említették.
1405-ben felosztották aWettin-ház vagyonát, emiatt Albrecht herceg Drezdát jelöli ki székhelynek.
Páratlan számúbarokk építészeti remekének hála, sokan tartották DrezdátEurópa egyik legszebb városának. AzI. (Szász) Ágost alatt uralkodó építészeti stílus adrezdai barokk néven is ismert.
Egyes negyedeiben voltak a legmagasabbak az életfenntartás költségei a második világháború előtt.
Az összes német város közül talán Drezda fizette a legkeservesebb árat amásodik világháborúért. 1945. február 13–14-én aBrit Királyi Légierő 773 gépe 2700 tonna bombát dobott le a városra. A rombolóbombák eleve nagy pusztítást vittek véghez, de ehhez még 650 ezer gyújtóbomba is társult. Így valóságos tűzvihar alakult ki, amelyben elfogyott az égés elengedhetetlen feltétele azoxigén, ígyszén-monoxid gáz keletkezett, amelyben sokan megfulladtak. Néhány órával később azamerikai légierő 311 géppel 771 tonna bombát dobott le, és a következő napon is intéztek támadást a már amúgy is porig bombázott Drezda ellen. A bombázás több tízezer emberáldozatot követelt. A város közepén egy összefüggő romterület maradt. A keletkezett törmelék mennyisége több mint 18 millió köbméter. A város világhírű épületeiből csupán romok maradtak. A támadás katonai haszna vitatható. Drezda közlekedési és ipari szempontból elhanyagolható, és a hadműveleti területeken is kívül esett. Az egyetlen fontos pont, a repülőtér és a hozzá tartozó néhány laktanya sértetlen maradt. Menekültek tízezreinek is menedéke lett volna.
Kurt Vonnegut hadifogolyként élte át Drezda bombázását. Ez meghatározó élménye és művészi ihlető forrása lett későbbi munkásságának (lásd pl.Az ötös számú vágóhíd című regényét).
Újjáépítésének nehéz munkája nem sokkal a bombázás után indult meg. Ma újból a régi fényében ragyog a város és annak műemlékei. Anémet újraegyesítést követő évtizedekben sok műemlékét újjáépítették, ez a folyamat pedig sok új innovációt teremtett, mivel a politikai változás sok pénzt hozott a városba, amely most újra a turistalátványosságok tárháza.
Ez a szócikk vagy szakasz kronológiát használ folyó szöveg helyett. „A cikkek formája a természetes, folyamatos próza.” (LásdStilisztikai útmutató.) Kérjük, segítsátírni a szócikket folyó szöveggé!
1206: Drezda első említése egy oklevélben.
1216: Drezda első említése városként.
1485: AWettin-dinasztia vagyonának felosztása, aminek következtében Albrecht herceg Drezdát választja székhelyéül.
1547: Móric hercegválasztófejedelem; Drezda a protestáns Szász választófejedelemség fővárosa és választófejedelmi székhely.
1549: Móric herceg egyesíti Altdresden (Ódrezda, a mai Neustadt) városrészt, a folyó másik partján lévő településsel. A közös igazgatási székhely az Elba bal partján, a mai Altstadt (Óváros) területén.
1685: Várostűz pusztítja el Altdresdent; az első városrendezési tervek, melyek egy egész városrészt magukba foglalnak (Wolf Caspar von Klengel).
1687: I. Friedrich August der Starke (Erős Ágost), aki 1694-től szászválasztófejedelem áttér a katolikus hitre és II. Ágost király néven (König August II.) megszerzi a lengyel a trónt.
1708: Johann Friedrich Böttger és Ehrenfried Walthervon Tschirnhaus feltalálja Európában a porcelánt.
1720: Wackerbarth gróf építkezési rendeletei érvénybe lépnek. Ennek alapján alakul ki a barokk városkép.
1726: AFrauenkirche alapkőletétele. Az építkezés 1743-ig tart, ésGeorge Bähr nevéhez fűződik.
1732: AzElba jobb partján található városrész (korábban: Altdresden) első említése Neustadtként (újváros), valamint a balparti városrész Altstadtként (óváros).
1945: február 13. és 15. közöttangol-amerikai bombázás. 25 000-30 000 ember életét veszti. A város 60%-a súlyos károkat szenved, 15 km² porig ég. Május 7-én, 8-án éri el aVörös Hadsereg Neustadt-ot; A szovjet katonai igazgatás kezdete. November 3-án Drezdának 454 249 regisztrált lakosa van.
1946: Megkezdődik a város újjáépítése.
1949: AzNDK megalapítása; Akommunisták teljes hatalomátvétele.
1952: AzNDK területi újrafelosztása.Szászország három kerületté esik szét. Drezda kerületi székhely.
1953: Népfelkelés június 17-én népfelkelés azNDK-ban. Drezdában is sztrájkok és demonstrációk.
1965: A Zwingert mint első történelmi építményt, helyreállítják.
1981: Drezda első nagyobb panelházakból álló lakótelepi részének építése.
1985: ASemperoper újraátadása. Az építési munkáltatok 1977-ben kezdődtek.
1986: A drezdai kastély újjáépítésének kezdete
1989: Békés forradalom az NDK-ban
1990: az első szabad és demokratikus választások 1949 után. A szövetségi állami közigazgatási rendszer visszaállítása. Drezda a szabad német szövetségi állam, Szászország fővárosa
1995: A Siemensmikroelektronikai üzem felavatása (Ma Infineon Technologies és Quimoda) Az újjáépített Taschenberg palota átadása. Azóta szállóként működik.
Sok német várostól eltérően, melyeknek jól körülhatárolhatóbelvárosuk van, Drezdának számos fontos társadalmi és gazdasági központja van elszórva a város területén.
A lakosságot tekintve DrezdaSzászország második, ésNémetország tizenharmadik legnagyobb városa.2007.december 31-én Drezda lakosainak száma 512 546 volt. Ebből az elsődleges drezdai lakhelyűek száma 501 915. Ebből:
258 195 (51,4%) fő nő
243 720 (48,6%) fő férfi
A második világháború végére azsidók száma erősen lecsökkent. Ma nagyjából 700-an élnek itt.
A városSzászország gazdasági, pénzügyi és kulturális központja is, ami miatt kapta az„Elba Firenzéje” (németül:Elbflorenz) nevet.
Drezda ezek mellett fontos tudományos központ is, sok kutatónak ad otthont. Számos számítógéphardver- és hi-tech-fejlesztő cég nyitott irodát vagy kutatási létesítményt a régióban, ezért hívják a várost Németországszilíciumvölgyének. ADrezdai Műszaki Egyetem a világ egyik legrégibb műszaki egyeteme.
AVolkswagen cég2002-ben megnyílt Gläserne Manufaktur (~üveges gyár) üzemében a cég luxusautóit itt szerelik össze. Külső csarnoka üvegből készült. A Phaetont 2002 és 2016 között itt gyártották, ezt követte az e-Golf 2017 és 2020 között. A teljesen elektromos ID.3 sorozatgyártása 2021. január 29-én kezdődött. Ezzel egy időben a Jövő Mobilitás Központja az „ID otthonává” fejlődik. tovább. 2020-ban 400 embert foglalkoztattak a telephelyen.
A drezdai egyetemeken mintegy 40 500 hallgató tanul. Ebből 35 100 a TU Dresden-en (Drezdai Műszaki Egyetem). Az egyetem érdekessége, hogy bár a neve műszaki profilt takar, mégis az egyetem nagyjából lefedi az összes tudományterületet. Az egyetem indít nyelvi, jogi, orvosi, közgazdasági és tanári szakokat is.
Ez a szócikk vagy szakaszlektorálásra, tartalmi javításokra szorul.A felmerült kifogásokata szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek).Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Drezda híres kulturális gazdagságáról, melyet a városban található sokszínű művészi gyűjtemények alapoznak meg. Ezek jó részeErős Ágost uralkodó gyűjteményéből nőtt ki. A 2002-es árvíz okozta károk miatt néhány gyűjtemény a mai napig nem látogatható.
2002-ben Drezda egyike lett Európa legzöldebb (nagy)városainak. 62% erdős és zöld területével Drezda Európa egyik legzöldebb városának számít. Északon terül el aDresdner Heide, ami a város legnagyobb egybefüggő erdős területe, a város területének egy harmadát teszi ki. A város szívében található a hatalmas park, aGroßer Garten. Kékeszöld szalagként vonul végig azElba mezők és szőlődombok mentén a városon. Az előrelátó városrendezés már évszázadok óta figyel arra, hogy az Elba völgye megmaradjon természetes szépségében. AzUNESCO ezt értékelte a világörökség része cím odaítélésével.
Drezdai-kastély - Az eredeti, jóval kisebb palotát1533–1535 között építették, mely1701-ben leégett. Ezután újjáépítették és kibővítették. Erős Ágost tette meg a palotát állandó lakhelyévé, amely ezután aszász fejedelmek rezidenciája volt. Maineoreneszánsz külsejét az1900-as évek elején nyerte. Az épület1945-ben kiégett, mivel több találat is érte. A kastély külsejének helyreállítása a90-es években befejeződött, a belső felújítása még tart, múzeumokat helyeztek és helyeznek majd el benne. A kastélyreneszánsz kapui, domborművei igen művésziek.
A drezdai-kastély
Frauenkirche - ANeumarkt ékessége, a Frauenkirche egészNémetország egyik legszebb és legjelentősebbevangélikustemploma volt.G. Bähr építész tervei alapján1726 és1743 között épült, bár már1734-ben felszentelték. A templom tetőtől alapig kőből épült fel, 96 m magas kupolája pedig„kőharang” néven vált ismertté, és hamar Drezda egyik jelképévé vált.1945.február 13-án a templom teljesen kiégett, majd 2 nappal később kupolája is bedőlt, majd leomlott. A templomot évtizedekig nem építették újjá, a romjait háborús mementóként a téren hagyták.1990 után a templomot újjáépítették. Felszentelése2005.október 30-án történt. Az újjáépült Frauenkirche nemcsak vallási, hanem kulturális célokat is szolgál, gyakran rendeznek benne koncerteket. A templom nemcsak Drezda, hanem az újraegyesített Németország szimbóluma is, jelképezi a békét és a kiengesztelést.
Hofkirche - A Hofkirche, akatolikus székesegyház aZwinger és aFrauenkirche mellett Drezda egyik legjelentősebb barokk alkotása.Gaetano Chiaveri építette1739–1754 között. Kissé meglepően hat a környező épületekhez viszonyított ferde elhelyezkedése. A Hofkirche háromhajóstemplom négysarokkápolnával. Afőoltár és azorgona közötti páholyok, s később a kastélyhoz vezető folyosó is a katolikus fejedelmi család és az udvari nemesek számára volt fenntartva. A templom legszebb díszei közé tartoznakMattielli 3,5 méter magashomokkő szobrai, melyekből összesen 78 darab van. A Hofkirche belső tere abarokk katolikus templomokhoz képest jóval egyszerűbb. Azoltár, aszószék és azorgona fontos műkincsek. A templom1945-ben kiégett, és több találat is érte, de hamar helyreállították.
A Hofkirche
Mária-híd - A Mária-híd (németül Marienbrücke) azElba felett ível át 434méter hosszanWilsdruffer Vorstadt és aBelső Újváros között. A kőíves híd1852-ben épült, és Drezda legrégebbi hídja. A bajorMária Annáról,II. Friedrich August szász király feleségéről nevezték el. Kezdetben kombinált közúti- és vasúti híd volt az1730-as évekbeli régiAugustus-híd után.1901-ben egy különálló, párhuzamos, négy vágányú hídszerkezetet állítottak üzembe a vasúti forgalom számára északra. Az1852-ből származó régi hidat csak villamos- és közúti közlekedésre használják. A2000-es években a vasúti felüljáró acél íveit egy új, feszített 490 m hosszú beton híd váltotta fel öt vágányra.
A Mária-híd
Új-városháza - Az új városháza1906 és1912 között épült Roth és Bräter tervei alapján.1945-ben kiégett, helyreállítása 15 évet vett igénybe. A városháza 100 m magas tornya a legmagasabb Drezdában. Tetején a Goldener Mann néven ismert, aranyozott rézből készült 5 m-es szobor áll, mely Guhr alkotása. Az épület kapuja előtt Wrba bronz oroszlánjai állnak őrt.
Az új városháza
TV-torony - A drezdai TV-torony a közeliWachwitz faluban található. Anémet telekommunikáció1991-es felújításáig és a HO éttermet működtetőNDK állami tulajdonú társaság bezárásáig a turisták két lifttel elérhette a tornyot. A nyilvános területen belül egy kétszintes étterem volt, amely 132 férőhellyel rendelkezik 145 méter magasságban, és amely felett megfigyelő platform volt. Évente körülbelül 200 000 látogató élvezte az Elba völgyére és Drezdára nyíló kilátást, amíg a megfigyelőnyílásokat le nem zárták a tornyon.
TV-torony
Semper OperaházGottfried Semper tervei szerint fia, Manfred irányítása alatt építették 1871 és 1878 között. Az eredeti szerényebb operaház már 1841-ben elkészült, de 1869-ben leégett. A főbejárat fölött áll J. Schilling bronzcsoportja: négyesfogat Dionüszosszal és Ariadnéval. A falmélyedésekbenShakespeare,Szophoklész,Molière ésEuripidész, a bejárat előtt pedigGoethe ésSchiller szobra áll. Az épület 1945-ben kiégett, és részben beomlott. A főhomlokzatot hamar helyreállították, de az egész épület csak a bombázás után 40 évvel, 1985. február 13-ra készült el teljesen. A műsorWeber:A bűvös vadász című operájával folytatódott, azzal, amit a bombatámadás előtt utoljára játszottak az operában 1945-ben.
Zwinger A Zwinger a drezdai barokk építészet csúcspontja, lendületes formájú, szobrokkal díszített pavilonok, galériák övezik. Erős Ágost fejedelem azért építtette, mert a narancsfái számára védett helyet akart biztosítani (ez akkoriban világszerte divatban volt). M. D. Pöppelmann tervei alapján 1711-től 1722-ig folyt az építkezés. A szobrokat P. Permoser és tanítványai alkották. A Zwinger legszebb részei a Wallpavilon, a Nymphenpad, a Kronentor és a Stadtpavilon. 1847 és 1855 között épült fel a keleti szárny, ezenkívül az egész épületegyüttest többször is restaurálták. 1728 óta a Zwinger a fejedelmi műgyűjteménynek ad otthont. Ezenkívül itt található a porcelánmúzeum, az óngyűjtemény, a Matematikai-Fizikai Szalon, az Állattani Múzeum és a Történeti Múzeum. Valamennyi kiállítás világhírű. 1945-ben az épület nagy része teljesen elpusztult. A kiállítási tárgyakat már korábban elvitték, így azok megmenekültek a pusztulástól. A sok szállítás miatt azonban károsodtak, ezért a háború után restaurálni kellett őket. Hamar megkezdődött a Zwinger újjáépítése H. Ermisch irányítása alatt. 1960-ra a Zwinger teljesen elkészült, a kiállítási tárgyak pedig visszakerültek eredeti helyükre.
Zwinger
Neumarkt A Neumarkt volt a régi Drezda egyik központja. Az egykori homlokzatokból és a szűk utcákból, amelyek a teret közrefogták, semmi sem maradt fenn. 2013-ra a környező utcákkal együtt újjáépítették. A téren 3 jelentős épület áll: a Johanneum, a Frauenkirche és a Képzőművészeti Főiskola.
Képzőművészeti Főiskola A Főiskola nagy, kupolás épülete 1886 és 1893 között épült az úgynevezett „újfrancia” stílusban. Díszítéseivel tökéletesen illeszkedik a barokk környezetbe. Az épület szoboralakzatai Schilling, Epler és Bäumer művei. 1945-ben az épület kiégett, azóta teljesen felújították.
Altmark Az Altmarkt volt a régi Drezda másik jelentős központja. Eredeti formájában Canaletto festményéről ismerhetjük meg. A festő eredeti neve Bernardo Bellotto, aki vedutafestő volt. A régi Altmarktot jellegzetes homlokzatú házak és szűk utcák övezték. A háború után jelentősen megnagyobbították, és új, modernebb épületekkel vették körül.
Kreuzkirche A Kreuzkirche a régi Drezda egyik jellegzetes épülete. A templom az idők során ötször pusztult el, és ötször épült újjá. Mai formájában Schmid és Exner tervei szerint látható. A templom 1945-ben kiégett, 1955-re helyreállították, belső kiképzése egyszerűbb lett, elhagyták a barokk díszítőelemeket.
A KreuzkircheA Pillnitz-kastélyA Cosel-palota
„A Zöld Boltozat”, németül Grünes Gewölbe, ahol a szász koronázási ékszereket bemutatják
Régi és új mesterek galériája
Széles folyó legelője
Brühl terasza, becézik Európa erkélyének is. Egy terasz, mely azElbára néz.
AFürstenzug: A Hosszú Galéria külső falát W. Walter 1870-től 1876-ig tartó munkával a fejedelmi menet néven ismertté váltsgraffito-ábrázolással díszítette. A hatalmas mű a Wettini-házhoz tartozó szász választófejedelmeket ábrázolja. A lovas felvonulást követő gyalogosok soraiban felismerhető a kor több festő- és szobrászművésze. A régi falfestményt 1907-benmeisseni porceláncsempékkel mozaikszerűen kirakták, a közelmúltban pedig restaurálták.
Egy kisebb út, a6-os út nyugatra halad Drezdától,Lipcsén keresztül.
AzA4-es ésA17-es autópályák mindegyikének van bekötőútja Drezdába. A mellékútnak is van egy másik bejárata a két autópálya-bejárat között, maga is csatlakozik az A4-eshez.
.png)
.jpg)
_(533).jpg)
.svg)
