Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Drenovac Banski | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Glina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44406 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 24 fő(2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 162 m |
| Időzóna | CET,UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 17′ 46″,k. h. 16° 11′ 55″45.296111111111,16.19861111111145.296111°N 16.198611°EKoordináták:é. sz. 45° 17′ 46″,k. h. 16° 11′ 55″45.296111111111,16.19861111111145.296111°N 16.198611°E | |
 | |
Drenovac Banski faluHorvátországban,Sziszek-Monoszló megyében. KözigazgatásilagGlinához tartozik.
Sziszek városától légvonalban 24, közúton 38 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 9, közúton 11 km-re délkeletre, a Drenovac és a Bila Voda patakok mentén fekszik.
A falu nevének első tagja somfákkal (dren) benőtt helyet jelöl, második része pedig a többi hasonló nevű településtől különbözteti meg jelezve, hogy a Báni végvidéken fekszik. A környék számos településéhez hasonlóan a17. század vége felé népesült be Boszniából menekült pravoszlávokkal.1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banska krajina, Banija, vagy Banovina), melykatonai határőrvidék része lett.1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás ésZágráb vármegye Glinai járásának része lett. A falunak 1857-ben 766, 1910-ben 1068 lakosa volt.1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd későbbJugoszlávia része lett. Amásodik világháború idején aFüggetlen Horvát Állam része volt. A háború után a településnek iskolája, közösségi háza volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de szerb lakói a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A falut 1995. augusztus 8-án aVihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A lakosság elmenekült, de később néhány főként idős ember visszatért. A településnek 2011-ben 74 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 766 | 785 | 748 | 927 | 1.018 | 1.068 | 1.039 | 1.145 | 901 | 893 | 799 | 711 | 580 | 452 | 75 | 74 |
Hagyományos népi építésű parasztházak a 46, 61, 59, 63, 73 és 72 számok alatt.
