Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Dragon űrhajó | |
 | |
| ADragon űrhajó | |
| Általános adatok | |
| Ország |  Amerikai Egyesült Államok |
| Rendeltetés | teherűrhajó és személyszállítás |
| Első repülés | 2010. december 8. |
| Űrhajósok | max. 7 fő |
| Rakomány | 2500 kg |
| Műszaki adatok | |
| Hordozórakéta | Falcon 9 v1.0 Falcon 9 v1.1 Falcon 9 v1.2 |
| Magasság | 2,9 m |
| Átmérő | 3,6 m |
| Össztömeg | 4,2t |
ADragon részben újrafelhasználhatóamerikaiűrhajó, melyet aSpace Exploration Technologies (SpaceX) magáncég fejlesztett ki aCOTS program keretében. Az első tesztrepülését2010.december 8-án hajtotta végre. Az űrhajó teher- és személyszállító változatban készül, utóbbi hét személyt képes aNemzetközi Űrállomásra szállítani. A teherszállító változat első kereskedelmi célú indítására 2012 májusában került sor, ennek során kapcsolódott a Nemzetközi Űrállomáshoz. A személyszállító változat első tesztrepülése 2019. március 2-án történt; a hétszemélyes utastérben élő űrhajósok helyett csak egy szenzorokkal felszerelt életnagyságú bábu utazott. Az első emberes kilövésre 2020. május 30-án került sor.
Önálló manőverezésre csak korlátozottan képes, ezért az űrállomáshoz annakCanadarm2 robotkarja csatlakoztatja, hasonlóan a japánH–II Transfer Vehicleteherűrhajóhoz.Hordozórakétája a szintén aSpaceX által fejlesztettFalcon 9. Az űrhajó visszatérése vízfelszínre történik,ejtőernyős fékezéssel, a teherszállító változat teljes rakománnyal képes a leszállásra.
2008. december 23-án aNASA szerződést kötött a SpaceX és aCygnus teherűrhajót gyártóOrbital Sciences Corporation cégekkel a Nemzetközi Űrállomás ellátására. A SpaceX a Dragonnal a 2009. január 1. és 2016. december 31. közti időszakban 12 repüléssel összesen 20 tonna ellátmányt tervez az űrállomásra juttatni, 1,6 milliárd dollárért.[1][2]
A Nemzetközi Űrállomás kiszolgálására épített teherszállító változat. Utoljára a CRS–20 küldetés során repült 2020. március 9-én.
A DragonLab egy tervezett szabadon repülő újrafelhasználható típus. A küldetés közben a fedélzetén lenne lehetőség kísérletek elvégzésére a mikrogravitációs térben. Rakterenyomás alatti és nem nyomás alatti részekből állna.[3]
 | Bővebben:Dragon 2 |
.jpg)
AFalcon 9–Dragon rendszert eleve úgy tervezték, hogy később, továbbfejlesztése után képes legyen űrhajósok szállítására is. AzAugustine-jelentés2009. végi nyilvánosságra hozatala után világossá vált, hogy a tervezettOrion űrhajó fejlesztési ütemterve nem tartható, emellett aConstellation-tervben aNemzetközi Űrállomás fenntartására sem maradna pénz, teljes elkészülte után szinte azonnal lehetetlenné válna a használata aSpace Shuttle-repülések leállítása miatt.
Az áthidaló megoldást egy olcsó, magánfejlesztésű újrafelhasználható személyszállító űrhajó jelentheti, emiattBarack Obama gazdaságélénkítő csomagjának ráeső egymilliárd dollárjából aNASA 50 millió dollárt különített el egy nem általa fejlesztett személyszállító űrhajó koncepciójának kidolgozására. ACCDev program egyik indulója aSpaceX Dragon űrhajóján alapuló, hét- vagy nyolcfős személyszállító űrhajó.[4]
| Bővebben:Red Dragon |
Típus tervezet (2011-2017),[5] melyben egy automatizált Dragon 2 teherszállító űrhajó repült volna a Marsra. A program alacsony költségvetéssel juttatott volna kísérleti eszközöket a felszínre, vagy ellátmányt a jövőbeli emberes küldetések számára. A változatot 2017-ben Elon Musk elvetette, mivel az áttervezett Dragon 2 nem alkalmas a marsi leszállásra, de magát a programot nem.[6]
| Küldetés neve | Űrhajó száma[7] | Indítás dátuma[8] | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| SpX–C1 | C101 | 2010.december 8. | Az űrhajó első teszt repülése. |
| SpX–C2+ | C102 | 2012. május 22. | Az űrhajó második teszt repülése. Randevú aNemzetközi Űrállomással. |
| SpaceX CRS–1 | C103 | 2012. október 8. | A NASA-val kötött Commercial Resupply Services (CRS) szerződés keretében végrehajtott első repülés. |
| SpaceX CRS–2 | C104 | 2013. március 1. | A második CRS utánpótlás küldetés. |
| SpaceX CRS–3 | C105 | 2014. április 18. | A harmadik CRS utánpótlás küldetés. |
| SpaceX CRS–4 | C106.1 | 2014. szeptember 21. | A negyedik CRS utánpótlás küldetés. |
| SpaceX CRS–5 | C107 | 2015. január 10. | Az ötödik CRS utánpótlás küldetés. |
| SpaceX CRS–6 | C108.1 | 2015. április 14. | A hatodik CRS utánpótlás küldetés. |
| SpaceX CRS–7 | C109 | 2015. június 28. | A hetedik CRS utánpótlás küldetés. Repülés közben rakományával együttmegsemmisült. |
| SpaceX CRS–8 | C110.1 | 2016. április 8. | A nyolcadik CRS utánpótlás küldetés. |
| SpaceX CRS–9 | C111.1 | 2016. július 18. | A kilencedik CRS utánpótlás küldetés. |
| SpaceX CRS–10 | C112.1 | 2017. február 19. | A tizedik CRS utánpótlás küldetés. |
| SpaceX CRS–11 | C106.2 | 2017. június 3. | A tizenegyedik CRS utánpótlás küldetés. A Dragon kapszula első újrafelhasználása. |
| SpaceX CRS–12 | C113.1 | 2017. augusztus 14. | A tizenkettedik CRS utánpótlás küldetés. |
| SpaceX CRS–13 | C108.2 | 2017. december 15. | A tizenharmadik CRS utánpótlás küldetés. |
| SpaceX CRS–14 | C110.2 | 2018. április 2. | A tizennegyedik CRS utánpótlás küldetés. |
| SpaceX CRS–15 | C111.2 | 2018. június 29. | A tizenötödik CRS utánpótlás küldetés. |
| SpaceX CRS–16 | C112.2 | 2018. december 5. | A tizenhatodik CRS utánpótlás küldetés. |
| SpaceX CRS–17 | C113.2 | 2019. május 4. | A tizenhetedik CRS utánpótlás küldetés. |
| SpaceX CRS–18 | C108.3 | 2019. augusztus 27. | A tizennyolcadik CRS utánpótlás küldetés. A Dragon kapszula harmadik újrafelhasználása. |
| SpaceX CRS–19 | C106.3 | 2019. december 5. | A tizenkilencedik CRS utánpótlás küldetés. |
| SpaceX CRS–20 | C112.3 | 2020. március 6. | A huszadik, egyben utolsó CRS utánpótlás küldetése a Dragon CRS űrhajónak.[9][10] |
.jpg)
| Jelenleg aktív | .jpg) | |
|---|---|---|
| Már nem használt | ||
| Fejlesztés alatt | ||
| Tervezett | ||
| ||
Csillagászatportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap