Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Drašnice

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2022. november 1.

Pontosságellenőrzött

Drašnice
Drašnice látképe
Drašnice látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségPodgora
Jogállásfalu
Irányítószám21328
Körzethívószám(+385) 21
Népesség
Teljes népesség286 fő(2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság0-tól 76 m
IdőzónaCET,UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 13′ 01″,k. h. 17° 06′ 32″43.216944444444,17.10888888888943.216944°N 17.108889°EKoordináták:é. sz. 43° 13′ 01″,k. h. 17° 06′ 32″43.216944444444,17.10888888888943.216944°N 17.108889°E
Térkép
AWikimédia Commons tartalmazDrašnice témájú médiaállományokat.

DrašnicefaluHorvátországban,Split-Dalmácia megyében. KözigazgatásilagPodgorához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Makarska központjától 12 km-re, községközpontjától 3 km-re délkeletre Közép-Dalmáciában, a Biokovo-hegység lejtői alatt a tengerparton, az Adria-parti főút mentén, a makarskai riviérán fekszik. Két fő településrésze a hegyek alatti Selo és a tengerparti Kraj.

Története

[szerkesztés]

Drašnice területe a régészeti leletek tanúsága szerint már a történelem előtti időkben is lakott volt. A térség első ismert népe azillírek egyik törzse a dalmátok voltak, akik a magaslatokon épített, jól védhető erődített településeikben laktak. A rómaiak hosszú ideig tartó harcok után csak az1. században hódították meg ezt a vidéket. Az illírek elleni 9-ben aratott végső győzelem után békésebb idők következtek. A római uralom emlékei a település területén talált római sírkövek és szarkofágok. A római sírkövek közül néhány a Szent György templom falába van befalazva. A7. században a horvát törzsek egyikeként aneretvánok telepedtek le a tengerpart, valamint aCetina ésNeretva folyók közti területen. Őket a9. századtól említik a velencei források, mint olyan népet amely kalóztámadásokkal a velencei hajókat fosztogatja.840-ben a neretvánok kenéze Diudit nagy vereséget mért a velencei flottára, majd887-ben a közeli Makarska vizein verték meg Pietro Candiano velencei dózse hajóhadát. A horvát állam10. századi megalapítása után a neretvánok szoros szövetségben álltak a horvát uralkodókkal. A velenceiek a szabad hajózás érdekében kénytelenek voltak adót fizetni a horvátoknak. A11. században a neretvánok által uralt terület is a horvát-magyar királyok fennhatósága alá került. A12. században hajóhadukOmiš urait a Kačić nemzetséget szolgálta.

Atörök a15. század végén szállta meg ezt a vidéket. Drašnice első említése1523-ban a török uralom idején történt. Már abban az időben két nagyobb részből állt. Az egyik a közvetlenül a hegyek alatt fekvő Selo, a másik pedig a tengerparti Kraj volt. Selo a Szent György templommal valószínűleg már a középkorban kialakult.1563-ban Drašnicére néhány keresztény család kíséretébenHercegovinából ferences atyák érkeztek, akik később a szomszédosŽivogošćén telepedtek le és a hívek lelki szolgálatát is ellátták. A térségDuare várának felszabadításával együtt1684-ben szabadult fel végleg a több mint kétszáz éves török uralom alól. EzutánVelencei Köztársaság része lett. A török uralom végével a környező településekkel együtt újra benépesült. A lakosság főként halászattal, földműveléssel és állattartással foglalkozott, de a határhoz közeli fekvésénél fogva eleinte még gyakran kellett részt vennie a velencei-török összecsapásokban. A velencei uralomnak1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába.1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után1813-ban újra az osztrákoké lett. 1857-ben 514, 1910-ben 753 lakosa volt.1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A település a háború után a szocialista Jugoszláviához került.1962-ben nagy földrengés rázta meg a vidéket, mely után Selo lakossága a biztonságosabb tengerparti Krajra települt. Az Adria-parti főút megépítése fellendítette a turistaforgalmat. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben 339 lakosa volt, akik főként a turizmusból éltek.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
514586631684695753653585518513427366319331328339

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent György vértanú tiszteletére szentelt régi római katolikus plébániatemploma1891-ben a Selo településrészen épült. Szépen kivitelezett egyhajós épület, homlokzata felett nagy körablakkal, legfelül két harang számára épített pengefalú harangtoronnyal. Az 1962-es földrengés súlyosan megrongálta, de szépen helyreállították. A felújítási munkák 2003-ban fejeződtek be.
  • Az új Szent György plébániatemplom 1971 és 1976 között épült Ante Rožić tervei szerint. Modern betonépület mintegy tíz méteres átmérőjű, centrális alaprajzzal, csúcsíves boltozattal. A templomnak nincs harangtornya, a harang a templom déli oldalán elhelyezett vasszerkezetben található. A bejárat mindkét oldalán a régi templomból származó ornamentikát építettek be. A bejárat feletti architrávon nehezen olvasható felirat, míg a bal oldalon a„Custodi Domine Domum Tuam” (Vigyázd Uram a házadat) latin felirat olvasható. A felirat arra utal, hogy templom a régi Szent György templom alapjain épült, melyet 1523-ban egy már régóta ott álló templomként említ egy török forrás. A hagyomány szerint a 15. században építették, de egy földrengés megrongálta és a helyén 1745-ben új, barokk templomot építettek. Ez 1794-ben egy újabb földrengésben sérült meg. 1801-ben felújították, de az 1962-es földrengés földig rombolta. A helyére építették fel a mai templomot.
  • A kolednik-hegyi Szent István templomot[4]1466-ban építették aDubrovnik irányába átutazóStjepan Vukčić Kosača bosnyák herceg rendelkezése alapján. Erről egy a spliti régészeti múzeumban őrzött felirat emlékezik meg. A templom egyhajós épület négyszögletes külső apszissal és dongaboltozattal. A homlokzat feletti harangtoronyban egy harang található. Az oltárkép Petar Pavol Kunc alkotása 1801-ből. Főalakja már kifakult, oldalt Szent János és Szent József alakjai láthatók. A templomot az idők folyamán többször javították és bővítették, ezért nem őrizte meg az eredeti alakját. 1980-ban egy tűzvészben kiégett, azóta elhagyatva áll.
  • A Szent Katalin-templom[5] Drašnice fölé épült. Egyhajós, négyszögletes apszissal rendelkező épület, amelyet a 17. században építettek a korai barokk stílusjegyeivel rendelkezik. A főhomlokzat tengelyében kőkeretes bejárati ajtó található, négyszögletes ablakokkal szegélyezve. A homlokzat tengelyében egy egyszerű kerek rozetta látható, amely fölött egy mára tönkrement harangdúc emelkedik. A templom dongaboltozata mára beomlott. Apszisa téglalap alaprajzú, boltíves, benne egyszerű falazott oltárral és monolit kő oltárlappal.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  3. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
  4. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4792.
  5. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4793.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Split-Dalmácia megye közigazgatása
Községek
Városok
Községek
Községközpontok és falvak
Városok
Községek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Drašnice&oldid=25423542
Kategória:
Rejtett kategória:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp