Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Drávasztára | |
 | |
| Drávasztára római katolikus temploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Vármegye | Baranya |
| Járás | Sellyei |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Szarka-Dudás Dorisz (független)[1] |
| Irányítószám | 7960 |
| Körzethívószám | 73 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 348 fő(2025. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 21,95 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 18,18 km² |
| Időzóna | CET,UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 49′ 32″,k. h. 17° 49′ 20″45.82555556,17.8222222245.825556°N 17.822222°EKoordináták:é. sz. 45° 49′ 32″,k. h. 17° 49′ 20″45.82555556,17.8222222245.825556°N 17.822222°E | |
  Drávasztára Pozíció Baranya vármegye térképén | |
 AWikimédia Commons tartalmazDrávasztára témájú médiaállományokat. | |
Drávasztára (horvátul:Starin[3])községBaranya vármegyében, aSellyei járásban.
A településSellyétől délre, a horvát-magyar határ közelében fekszik, néhány száz méternyire aDrávától, így azOrmánság legdélebbi fekvésű települései közé tartozik.
Legegyszerűbben közúton érhető el, Sellye felől (Drávaiványi érintésével) az5821-es úton; ugyanez az út köti összeZalátával és azon keresztülVajszlóval is.
A falu határában húzódik, sőt a településközponton is áthalad azEuroVelo nemzetközi kerékpárút-hálózat 13. számú, „Vasfüggöny” útvonalának horvát-magyar határ menti szakasza, amelynek itt ér véget aDrávatamásitól induló 3. számú etapja, és itt kezdődik aSzaporcáig tartó 4. etap.[4]
A települést 1970. decemberéig vasúton is meg lehetett közelíteni. Ekkor szűnt meg a forgalom az 1895.12.22.-én átadott976. számú Sellye - Drávasztára-Zaláta - Slatina vasútvonalon.
A település igen közel fekszik a Drávához, a falu főutcájáról egyenesen eljuthatunk a folyó töltésére. Drávasztára közigazgatási területén több Dráva-holtág is található (pl. Bresztik-tó, Vájás-tó, Adravica), de ezek természetvédelmi jelentősége inkább csak lokális, nem tartoznak természetvédelmi területhez; szabad vízterületüket szórványosan horgászati célra is hasznosítják.[5]
Írásos emlékekben1327-ben bukkant fel előszörZtara néven János fia Pál de Ztara földesurának nevében, majd1472-benThothstara,1536-ban pedigIzthara néven fordul elő. Az 1332-es pápai tizedjegyzékben templommal rendelkező faluként írják le.[6]
Birtokosai voltak aSztáray család, aGarai család,Corvin János, aPerényi család, a sellyeiuradalom, aBatthyány család, báróBiedermann család, grófDraskovics Iván.
Atörök hódoltság során lakott magyar faluba ahorvát betelepülés1720-1744 között történt. A reformátusokatSósvertikére telepítették át.[6]
Többször érte katasztrófa:1828-banárvíz,1864-benkolera,1891-bentűzvész pusztította.
Külterülete voltAlsóerzsébet-puszta,Lajos-tanya,Nagyvájás-tanya.
2001-ben lakosságának 58%-a horvát volt.
A településen 2014. január 26-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[17] A választáson a hivatalban lévő polgármester is indult (asszonyneve helyett ezúttal leánykori nevét használva, párttámogatás nélkül), és sikerült is megerősítenie a pozícióját.[13]
2022. július 3-án ismét időközi polgármester-választást kellett tartani a faluban, mert az előző faluvezető 2021. december 19-én elhunyt.[18]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 418 | 400 | 391 | 389 | 378 | 365 | 367 | 365 | 348 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,9%-a magyarnak, 3,2% cigánynak, 48,1% horvátnak, 0,7% németnek mondta magát (12,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76,2%, református 4,2%, felekezeten kívüli 7,9% (11,7% nem nyilatkozott).[19]
2022-ben a lakosság 85,8%-a vallotta magát magyarnak, 34% horvátnak, 3% németnek, 1,4% cigánynak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 57% volt római katolikus, 4,1% református, 0,3% evangélikus, 0,3% egyéb keresztény, 3,8% egyéb katolikus, 9% felekezeten kívüli (25,5% nem válaszolt).[20]
A helyi általános iskolába a 2019/2020-as tanévben 55 tanuló járt.[21]
Jelentős a marketing- és agrárszakértelem megjelenése a térségben az uniós beruházásoknak köszönhetően.
