Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Drávamagyaród(Trnovec) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Megye | Muraköz |
| Község | Drávavásárhely |
| Jogállás | falu |
| Alapítás éve | 1478 |
| Polgármester | Mladen Horvat |
| Irányítószám | 40306 |
| Körzethívószám | (+385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 346 fő(2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET,UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Drávamagyaród (régebbimagyar nevénTernovec,horvátul:Trnovec) faluHorvátországban, Muraköz megyében. KözigazgatásilagDrávavásárhelyhez tartozik.
Csáktornyától 9 km-re, központjától Drávavásárhelytől 6 km-re nyugatra, aDráva bal partján, közvetlenül a szlovén határ mellett fekszik.
A települést1478-ban"Ternacz maius, Ternacz minus" alakban említik Csáktornya tartozékai között. Az uradalom részeként1546-tól aZrínyiek birtoka volt. MiutánZrínyi Pétert1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett.III. Károly1719-ben az uradalommal együtt szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek.1791-ben azuradalmat grófFestetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnaiFesteticsek birtoka volt.
Vályi András szerint" TERNOVECZ, és Ternovcsák. Két falu Szala Várm. földes Urok Gr. Álthán Uraság, lakosaik többfélék, fekszik Ternovcsák Stridóhoz közel, mellynek filiája; ama’ pedig Macsineczhez nem meszsze, ’s ennek filiája; földgyeik közép termékenységűek, vagyonnyaik meglehetősek."[2]
1920 előttZala vármegyeCsáktornyai járásmiksavárikörjegyzőséghez tartozott. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott.1936 és1941 között Miksavárhoz csatolták. Napjainkban a drávavásárhelyi faluközösséghez és a miksaváriegyházközséghez tartozik. Közúti határátkelőSzlovénia felé. Egykori cigánytelepe2005-benParag néven elszakadt a településtől, új községet hozva ezzel létre a drávavásárhelyi faluközösségben.A falu önkéntes tűzoltóegyletét1922-ben alapították, ma is mintegy 50 tagja van.
1900-ban 307 lakosából 299 horvát és 5 fő magyar nemzetiségű volt.1910-ben 350 zömében horvát nemzetiségű lakosa volt.1941-ben 490 lakosából egy fő kivételével mindenki magyarnak vallotta magát.1991-ben 992 lakosából 693 volt a horvát és 277 acigány nemzetiségű. Lakosságának száma dinamikusan növekedett,2001-ben már 1189 lakosa volt. Parag kiválása után ma mintegy 400 lakosa van.
AHavas Boldogasszony tiszteletéreszentelt kápolnája.