Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Drávafok | |||
 | |||
| Református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Sellyei | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Pálfy Tibor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7967 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 426 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 21,17 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 23,9 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 53′ 04″,k. h. 17° 45′ 51″45.88444444,17.7641666745.884444°N 17.764167°EKoordináták:é. sz. 45° 53′ 04″,k. h. 17° 45′ 51″45.88444444,17.7641666745.884444°N 17.764167°E | |||
  Drávafok Pozíció Baranya vármegye térképén | |||
 AWikimédia Commons tartalmazDrávafok témájú médiaállományokat. | |||
DrávafokközségBaranya vármegyében, aSellyei járásban.
A vármegye délnyugati szélén helyezkedik el,Szigetvártól délre,Sellyétől nyugatra; a szomszédos települések:Bogdása,Markóc,Lakócsa ésTeklafalu. Az1950-es megyerendezés előttSomogy vármegyeSzigetvári járásához tartozott.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala aHarkány-Sellye-Darány közt húzódó5804-es út, ezen érhető el mindhárom említett település irányából;Szigetvárral az5808-as út,Felsőszentmártonnal az5825-ös út,Drávakeresztúrral pedig az5829-es út köti össze. A megyeszékhely,Pécs felől Szigetváron vagy Sellyén át közelíthető meg.
2007-es bezárásáig áthaladt a községen aKözéprigóc–Villány-vasútvonal is; az állomás a település nyugati szélén helyezkedett el.
Az írott források először1257-ben említikFukó néven, mai névalakja1493-ból való. A neve a Dráva folyónév és a fok, magas vízállású folyóág vagy a tó vizét elvezető érfőnév összetétele. A településen afokgazdálkodás volt jellemző. A falu lakossága az évszázadok során színmagyar volt.
A ma Nagyhomok néven ismert külterület helyén a középkorban egyHomok elnevezésű magyar falu állt, amely atörök uralom alatt elnéptelenedett.
A19. században még állt a település egyik akkori nevezetessége, a Becsali-csárda, mely a dél-dunántúlibetyárvilág egykori legendás fogadója volt Drávafok ésBogdása között, s pontosan a megyehatárra építették úgy, hogy egyik szobájából Baranya, a másikból Somogy vármegye irányában menekülhettek el az ott megszálló szegénylegények az ellenkező irányból érkezőpandúrok elől.[3]
2001-ben lakosságának 3,7%-a volt horvát. 2007-ben megszűnt a vasútforgalom, azonban még 2019-ben is bonyolított teherforgalmat, járható állapotban van a sínpár.[4]
2012-ben felújították aFelsőszentmárton–Drávafok 5,2 km-es útszakaszt, amelyet 2012. július 31-én adtak át a forgalomnak.[5]
Horvátul a falu hivatalos neveFok (atótújfalusi horvátok által használt elnevezés). Adrávakeresztúri horvátokFokrtának nevezték.[6]
A településen 2011. május 29-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[13] az előző polgármester halála miatt.[16]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 509 | 500 | 510 | 491 | 448 | 460 | 451 | 438 | 426 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,2%-a magyarnak, 26,8% cigánynak, 24,9% horvátnak, 1,4% németnek, 0,2% örménynek, 0,6% szerbnek mondta magát (1,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,1%, református 24,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 6% (4,5% nem nyilatkozott).[17]
2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 18% cigánynak, 14,3% horvátnak, 1,1% szerbnek, 0,4% németnek, 0,2-0,2% ukránnak, örménynek és ruszinnak, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40% volt római katolikus, 10,9% református, 2,6% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 9,1% felekezeten kívüli (36,1% nem válaszolt).[18]
Drávafokról utca van elnevezve (néhány másik, Baranya vármegyei településhez hasonlóan)BudapestXVIII. kerületében, aSzent Imre-kertváros nevű városrészben.
A19. században még állt a környék egyik akkori nevezetessége, a Becsali-csárda, mely a dél-dunántúlibetyárvilág egykori legendás fogadója volt Drávafok ésBogdása között, és pontosan a megyehatárra építették oly módon, hogy egyik szobájából Baranya, a másikból Somogy vármegye irányába menekülhettek el az ott megszálló szegénylegények az ellenkező irányból érkezőpandúrok elől.[3]
