Ez a szócikk vagy szakaszlektorálásra, tartalmi javításokra szorul.A felmerült kifogásokata szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek).Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!(2014 februárjából)
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyagstandardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.
Adopamin a testben termelődő vegyület, mely a szervezet mindkét jelátviteli rendszerében (ahormon- ésidegrendszerben) szerepet játszik.
Az idegrendszerben neuroendokrin-transzmitteri ésneurotranszmitteri szerepet tölt be,[1][2] aktiválva adopamin-receptorokat. Azagybanneurohormonként és idegsejtek közötti ingerületátvivő vegyületként van jelen (azaz neurotranszmitter). Az emlősök központi idegrendszerében négy fő forrása van: a ventrális tegmentális terület (VTA), afeketeállomány (substantia nigra), a retrorubrális terület és ahipotalamusz.[1] Emellett a retinában is megtalálható.[3]
Neurotranszmitteri funkciója sokoldalú: szerepe van a mozgás koordinálásában, amotivációban, a jutalom-érzésben és predikcióban, a függőség kialakulásában, a munkamemóriában és a végrehajtó funkciókban. AParkinson-kór neurológiai oka aközépagyi dopaminsejtek pusztulása.
A dopamin hatását részben közvetlenül, részben noradrenalin-felszabadítás útján fejti ki. Az alkalmazott dózistól függően vazodilatációt (értágulás) vált ki a koszorúerekben, a vese, máj, mesenterium (bélfodor) és az agy ereiben. Növeli a verőtérfogatot és a perctérfogatot a szívizom kontraktilitásának (összehúzódó képességének) fokozása révén, fokozza a koszorúéri, az agyi és a mesenterikus vérátáramlást, a vese perfúzióját, a vizeletkiválasztást és a nátrium- és káliumkiválasztást a specifikus dopaminerg receptorok stimulálása révén (a vizelet ozmolalitása általában nem csökken), alacsony adagban csökkenti vagy változatlanul hagyja a perifériás rezisztenciát, magas adagban fokozza azt.
Gyógyszerként is használható, mely aszimpatikus idegrendszerre fejti ki hatását, emelve apulzust és avérnyomást. Viszont, mivel a dopamin nem képes átjutni a vér-agy gáton,kábítószerként vagygyógyszerként való használata nem befolyásolja közvetlenül aközponti idegrendszert, ehhez ugyanis az erekből aszinapszisba kellene jutnia, amire szerkezete miatt képtelen. Ahhoz, hogy bizonyos betegségekben (pl.Parkinson-kór) szenvedő betegeknek a dopaminszintjét növeljük, annakszintetikus prekurzorát (L-Dopa, más névenlevodopa), amolyan elő-dopamint adnak be, mivel ez képes átjutni a vér-agy gáton.
A dopamin egy része inaktív metabolitokká bomlik a májban, a vesében és a plazmában; 85%-a a vizelettel választódik ki 24 órán belül.
A főszerep az első pontnak jut, az esetek többségében a dopamin visszaszállítódik a preszinaptikusneuronba, ahol vagy lebomlik, vagy visszakerül a vezikulumba, és várja feladatát.
A dopamin rendszer anatómiája és szerepe az agyban
A dopaminnak több funkciója van azagyban. Pszichológiailag egyik legérdekesebb hatása a jutalmazásban betöltött szerepe. Akkor aktiválódik, ha valamilyen pozitív hatás éri azélőlényt, vagy az élőlény egy jelző inger megjelenését követően jutalomra számít (predikció). Ennek a jutalom-mechanizmusnak azélővilágban betöltött szerepe feltehetőleg az, hogy új viselkedésformákat alakítson ki az élőlényben, melyek újra és újra dopamin-aktiválódáshoz vezetnek.
Azagy dopamin rendszere négy anatómiailag körülhatárolható pályarendszerből áll.[4]
A mezokortikális pálya a ventrális tegmentumból fut a frontális kéregbe. A frontális lebenyben a dopamin-rendellenességhanyatlást idézhet elő olyan kognitív funkciókban, mint emlékezés, figyelem, valamint problémamegoldó-képesség. Ezt alátámasztja az is, hogy a skizofréniát, a Tourette-szindrómát és a tikkeket a magas dopaminszint jellemzi (kezelése pl.: haloperidollal), a Parkinson-kórt pedig ugyanezen neurotranszmitter hiánya.
Mezolimbikus pálya: a középagyból a limbikus (érzelmi) struktúrákhoz
A mezolimbikus pályához a kellemes érzetek, az ösztönös magatartás, a jutalmazás és az addikció kialakulása kapcsolható.
A dopamint többnyire azagy örömközpontjával hozzák kapcsolatba, ahol is élvezetet, örömet stimulál, hogymotiválja a személyt bizonyos cselekedetek végrehajtására, hogy így még több dopaminhoz jusson
A következő dolgokat jutalmazza agyunk dopaminnal:
semleges cselekvések, melyekhez az agy örömérzetet társít
Ez az elmélet sűrűn vita tárgyát képezi néhány kábítószer esetében (mint akokain ésamfetamin), melyek közvetlen vagy közvetett módon növelik a dopamin-koncentrációt azagy bizonyos területein, ahol is - rendszeres használat következtében - patológiai elváltozásokat okoznak, jóllehet akokain ésamfetamin egymástól független módon fejtik ki hatásukat.
KokainAdopamin-transzportert blokkoló hatása következtében gátlódik a visszavétel, miáltal egyre csak gyarapodik a dopaminmolekulák száma aszinaptikus résben, bizonyos esetekben akár 150%-kal is.
AmfetaminSzerkezete nagyban hasonlít a dopaminéhoz, de ki tud kerülni az erekből, és könnyen eljut aszinapszisba, ahol kiszorítja a dopamint tárolóhelyéről, avezikulumból, és átveszi a helyét, így a dopaminmolekulák nem képesek oda visszajutni, tehát aszinaptikus résben maradnak.
A nigrostriatális pálya a mozgások kialakításáért felelős. Asubstantia nigrából kilépő rostok astriatumba szállnak fel és ott elsősorban az akaratlagos és a spontán mozgások szerveződését szabályozzák. A nigrostriatális pálya degenerálódása következtében alakul ki aParkinson-kór, melynek tünetei között szerepel az önindította mozgás nehézsége (akinézis) és a tremor (remegés).
A tuberoinfundibuláris pálya idegsejtjeiből felszabaduló dopamin – melyet korábban prolaktin release inhibiting hormonként (PIF) írtak le – a prolaktin szekréciót szabályozza a hipofízisben. Az itt találhatólaktotróp sejtekprolaktint termelnek, dopamin hiányában folyamatosan.
A dopamint gyógyszerként többek közt Intropin, Dopastat és Revimin néven árusítják.Az Egészségügyi Világszervezet Alapvetőgyógyszer-listáján szerepel .[5] Gyakran használják stimulánsként a súlyoshipotenzió,bradikardia ésszívmegállás kezelésére. Különösen fontos ezek újszülöttkori kezelésében.[6][7] Intravénásan adják. Mivel plazmában a dopamin felezési ideje rövid – felnőttekben körülbelül 1 perc, újszülöttekben 2 perc, koraszülöttekben maximum 5 perc –, folytonosan adagolják intravénásan, nem egy injekcióként.[8]
Dózisfüggően növeli a vesék nátriumexkrécióját, a vizeletkiválasztást, a pulzust és a vérnyomást.[8] Kis dózisban a szimpatikus idegrendszert stimulálva növeli a szívizom-kontrakciós erőt és a pulzust, növelve a vérnyomást és a perctérfogatot.[9] Nagyobb dózisbanvasoconstrictiót is okoz, tovább növelve a vérnyomást.[9][10] Régebbi irodalomban nagyon kis dózisok vesefunkció-növelő hatását is leírták egyéb következmény nélkül, de 2006-os elemzések szerint az ilyen kis dózis nem hatásos, és néha káros is lehet.[11] Míg a hatások egy része a dopaminreceptorok stimulálásából ered, jelentős kardiovaszkuláris hatásokat azα1, aβ1 és aβ2 adrenerg receptorra gyakorolt hatás okoz.[12][13]
A dopaminmellékhatásai a vesefunkcióra gyakorolt negatív hatás és azaritmia.[9] AzLD50 59 mg/kg (egér; intravénás adagolás), 95 mg/kg (egér,intraperitoneális), 163 mg/kg (patkány, intraperitoneális), illetve 79 mg/kg (kutya, intravénás).[14]
↑abBentivoglio, M., & Morelli, M. (2005). The organization and circuits of mesencephalic dopaminergic neurons and the distribution of dopamine receptors in the brain, 21
↑Lookingland, K. J., & Moore, K. E. (2005). Functional neuroanatomy of hypothalamic dopaminergic neuroendocrine systems, 21, 435–439.
↑Björklund, A., & Dunnett, S. B. (2007a). Dopamine neuron systems in the brain: an update. Trends in Neurosciences, 30(5), 194–202. doi:10.1016/j.tins.2007.03.006
↑Zboray G. Az idegrendszer. 1996 In.: Összehasonlító anatómiai előadások. X. (Sass M. és Zboray G. Szerk.) Eötvös Kiadó, Budapest
↑Dopamine. Family Practice Notebook. (Hozzáférés: 2016. február 1.) „Dopamine binds to alpha-1 and beta-1 adrenergic receptors. Mediated through myocardial beta-1 adrenergic receptors, dopamine increase heart rate and force, thereby increasing cardiac output. Alpha-1 adrenergic receptor stimulation on vascular smooth muscle, leads to vasoconstriction and results in an increase in systemic vascular resistance”