Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Domony | |||
.jpg) | |||
| Both-Bagi-kúria | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Vármegye | Pest | ||
| Járás | Aszódi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | László Milán (Fidesz–KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 2182 | ||
| Körzethívószám | 28 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2209 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 96,42 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 21,8 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 39′ 11″,k. h. 19° 26′ 17″47.65305556,19.4380555647.653056°N 19.438056°EKoordináták:é. sz. 47° 39′ 11″,k. h. 19° 26′ 17″47.65305556,19.4380555647.653056°N 19.438056°E | |||
  Domony Pozíció Pest vármegye térképén | |||
| Domony weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazDomony témájú médiaállományokat. | |||
DomonyközségPest vármegyében, azAszódi járásban.
A község Budapesttől keletre, azM3-as autópálya mentén helyezkedik elAszód ésIklad szomszédságában, aGalga-patak völgyének nyugati oldalán. A Közép-Magyarországi régió, azon belül az aszódi járás része.[3]
Különálló településrésze a déli határszéle közelében kialakult, dinamikusan fejlődő Domonyvölgy.[3]
Közúton csak egy öt számjegyű úton, a 21 115-ös számú mellékúton érhető el,Bag felől a3-as főútról, vagyIklad felől a2108-as útról letérve.
Az ország távolabbi részei felől a két leginkább kézenfekvő közúti megközelítési útvonala azM3-as autópálya, illetve a 3-as főút. A sztrádáról a 39-es kilométerszelvénynél található Bag–Tura–Aszód-csomópontnál lehajtva közelíthető meg, a 3-as főútról pedig a bagi körforgalomban leágazva.
Domonyvölgy közvetlenül a 3-as főút mellett helyezkedik el, így arról letérve érhető el (a központtal közvetlen közúti kapcsolata nincs is).
A hazai vasútvonalak közül aMÁV 77-es számúAszód–Vácrátót-vasútvonala és a 78-as számúAszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonala érinti, melyek közös szakasza az északi külterületei között húzódik. Domony határai között ugyan nincs megállójuk, de azIklad-Domony megállóhely a központjától alig egy kilométerre található, a két községet összekötő út vasúti keresztezése közelében, az abból kiágazó 21 318-as számú mellékút végpontjánál. A vasútnak emellett van még egyIklad-Domony felső nevet viselő megállója is, de ennek neve megtévesztő, mert Domonytól távol esik, Iklad belterületének nyugati szélén, és nem is érhető el Domony felől. Mindkét megállóhely a vonal állomásainak viszonylatábanAszód vasútállomás ésGalgamácsa vasútállomás között található.
Domony Árpád-kori település. Nevét1284-ben említette először oklevél, mint a maiIklad felől fekvőTas határosát. Birtokosa ekkorHyden fia Csépán volt.[4]
Területén egykorÁrpád-kori földvár állt.
1378-ban Domonyi Péter fia Miklós birtoka volt.[4]
1406-ban a falutZsigmond király Egervári Mihálynak és Radványi Lukácsnak adományozta.
1430–1446 közöttDamony néven szerepelt az oklevelekben.
A16. század első feléig aDomonyi-család birtokolta.[5]
Atörök hódoltság idején, atizenöt éves háborúban elpusztult.[5]
1695–96-ban telepítettek ide evangélikus szlovákokat és ekkor költöztek be újra katolikus magyarok is.
1754-ben a vármegyei nemesi összeírás adatai szerint az Adonyiak, Platthy László, Radvánszky Mária Ágnes, Kandó József és János, továbbá Ónody Jakab és Gellérth Gábor voltak Domony birtokosai, de kívülük még Szemere Pálnak is volt itt birtoka a neje révén.
A19. század elején Ónody Zsigmond és Bernáth György, valamint a Kandó, Mátyus és a Perger családok birtoka volt és a 19. század első felében a gödöllői uradalomhoz tartozott.
A20. század elején Domony Ödön, Segesváry Ödön és László Zsigmond voltak itt nagyobb birtokosok. Domony Ödöné lett az az egykor Kandó József által építtetett kúria is, amit ezután ő alakíttatott át. Segesváry Ödön kúriáját Ónody Zsigmond építtette1796-ban, László Zsigmondét pedig a Mártonffy család. Itt vanBoth Menyhért úrilaka is, mely azelőtt Somssich Pálé volt.
A tagosítást1854-ben fejezték be.
1910-ben 1296 lakosából 1155 magyar, 132 szlovák volt. Ebből 671 evangélikus, 542 római katolikus, 43 református volt.
A20. század elejénPest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Aszódi járásához tartozott.[5]
A településen a 2002-es polgármester-választás győztes jelöltjének azért kellett a neve mellett megkülönböztető jelzésként a Pék szót [minden bizonnyal a foglalkozását] feltüntetnie, hogy biztosan el lehessen különíteni egy teljesen azonos nevű másik jelölttől, aki ugyanazon a választáson az egyéni listás képviselőségért indult, sőt mandátumot is szerzett; utóbbi a Menotti megkülönböztető utótagot kérte feltüntetni a neve mellett.[15] Mindketten indultak a következő, 2006-os választáson is, ahol ezúttal is mandátumot szereztek (már mindketten csak egyéni listás képviselőként), de a korábbi polgármester ebben az évben melléknév nélkül szerepelt a választási dokumentumokban, ellenfele pedig Pauló Pál Menotti névvel.[16]
A településen 2017. február 26-án időközi polgármester-választást tartottak,[13] az előző polgármester halála miatt.[17]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2159 | 2146 | 2108 | 2217 | 2269 | 2181 | 2212 | 2209 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,1%-a magyarnak, 6,6% cigánynak, 0,6% németnek mondta magát (21,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: evangélikus 30,2%, római katolikus 27,2%, református 3%, görögkatolikus 0,2%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 8,5% (29,3% nem nyilatkozott).[18]
2022-ben a lakosság 90,2%-a vallotta magát magyarnak, 2,8% cigánynak, 0,9% németnek, 0,3% szlováknak, 0,2% horvátnak, 0,1% románnak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,4% volt evangélikus, 20,2% római katolikus, 3,6% református, 0,4% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,9% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 11,4% felekezeten kívüli (36,3% nem válaszolt).[19]
Aszódi házasságkötésük után egy ideig itt éltek Petőfi szülei. A költő kiskőrösi szülőházában látható egy utazóláda, melyen a következő olvasható:Stephanus Petrovits, domonyi székálló legény.
