ADomonkos-rend[1] vagydominikánus rend (latinulOrdo Fratrum Praedicatorum, azazmagyarulPrédikátor Testvérek Rendje) vagySzent Domonkos-rend(közkeletű magyar nevén dömés rend, dömések)III. Honoriusz pápa által1216-ban szentesített prédikáló- éskoldulórend. A prédikálás meggyőző erejében hívőSzent Domonkos alapította egy évvel korábban,1215-benToulouse-ban.
Az evangélium prédikálására és azeretnekség felszámolására létrehozott rend az európai későközépkor szellemi életének élvonalába került.[2] Több nevesteológus,filozófus ésmisztikus került ki belőle.[3][4] Tagjai egyben azinkvizíció legfőbb irányítói, azeretneküldözés élharcosai lettek, egészen ajezsuita rend megalakulásáig.[5] NépnyelvenDomini canes, azaz azÚr kutyái néven is hívták őket.[6]Szt. Domonkos alapján:„Ahol nincs foganatja az áldásnak, ott csak az ütleg használ.”[7]
Első szabályzatuk szerint a domonkosoknak (dominikánusoknak) nem lehetnek sem egyéni, sem közösségi vagyontárgyaik, és koldulással tartják fenn magukat.
1220-ban egy harmadrend is szerveződött,[11] amelynek feladata azeretnekek elleni küzdelem és az egyház vagyonának – ha szükséges – fegyverrel is történő megvédése (militia Jesu Christi = J. Krisztus hadserege).[12]
Pápai engedéllyel mindenütt prédikálhattak, a pápa udvarában aMagister palatii(wd) domonkos lett.[9] Tevékenységük és hivatásuk a katolikus keresztény hit védelme és terjesztése, amit oktatással, igehirdetéssel és prédikálással érnek el. Mindez a keresztény tanítások mély ismeretét követeli meg, ezért a domonkosok tanintézményeket nyitottak a nagyobb városokban, és azokban képezték rendjük tagjait is. Jelentős szerepet töltöttek be ateológia terén; tagjai sorából került kiAquinói Tamás is.[12]
Még az alapító életében eljutottak Németországba, Magyarországra, Angliába és Skandináviába,[8] és a 13. század végén már több mint ötszáz konventet számláltak.[8]
Első kolostoraikToulouseban (St.-Romain),Rómában (St.-Sabino)Párizsban (St.-Jaques),Bolognában (St.-Nicolao) alakultak.[9] A13. század végén már minden nagyobb városban volt egy domonkos kolostor.[13]1303-ban a rendtagok száma elérte a 10 ezret.[14]
Kézműves vagy ápolói munkát nem végeztek, a házi munkák elvégzésére islaikus testvéreket alkalmaztak.[12]
Tudásuk és képzettségük okán többnyire a domonkosok közül kerültek ki azinkvizítorok. Ezzel a rend alapítójának munkásságát folytatták: azalbigens keresztes háborúban és utánaSzent Domonkos vezette az eretnekek ügyeit kivizsgáló bírósági eljárásokat, amelyeken az áttérni nem hajlandókatharokat és más „eretnekeket”máglyahalálra ítélték, vagyonukat pedig elkobozták. A„piszkos munkát” (végrehajtást) a világi hatalom intézte.
A középkor végénTomás de Torquemada (Torquemada Tamás) 1481–1498 közötti spanyol főinkvizítor is Domonkos-rendi pap volt.
A 15. század első felébenV. Márton pápa megengedtekolostoraiknak a birtokszerzést, de az egyes rendtagoknak továbbra is vagyontalanoknak kellett maradniuk.[12]
Európában areformáció nagy csapást mért erre a rendre is, Észak- és Közép-Európában megszűnt a rend, s ugyanez történt görög földön és aSzentföldön is.[14]
ASzentszék újjászervezte azinkvizíció intézményének tevékenységét (1542) és létrehozta azIndex Kongregációt (1571). E két szervben, valamint magában azApostoli Palotában is számos domonkos működött.[14]
A 17–18. század folyamán a rendtagok száma elérte a 30 ezret.[14] A francia forradalom és a modern kor viszont feloszlatásokat hozott magával. Latin-Amerika országainak függetlenedése a rendek megszüntetését is hozta.[14]
A 19. századtól hatalmas fejlődés indult a domonkos nővérek közösségeiben, akik tanítással, ápolással és sokféle jótékonysági munkával foglalkoztak.[15]
A rend élén áll amagister generalis, akit 12 évre választanak, a tartományok élén áll a provinciális, az egyes rendházak feje aperjel, akit szintén választanak.[16]
Szent Domonkos kolostor romjai – Budapest,Margit-sziget
1221-ben magaDomonkos küldte az első, a rendből kikerülő szerzeteseket magyar földre.[14]Az országban ez évbenBoldog Magyar Pál alapította meg a Domonkos-rendtartományt.
Feladatuk akunok megtérítése volt, de vállalkoztak az ősmagyarok felkutatására is.[12] 1231 körül Ottó, majd visszatérése utánJulianus barát.
Atatárjárás után az újjászülető országban sorra születtek a rend közösségei: Beszterce, Eger, Gyulafehérvár, Kassa, Kolozsvár, Marosvásárhely, Szeben, Szeged, Székesfehérvár, Temesvár, Vasvár, Verőce, Veszprém városaiban.[9][14] Míg a rend központja a budaváriSzent Miklós-kolostor lett.[14] A rend 1244-ben és 1273-ban Budán tartotta anagykáptalanát.[18]
A15. század elején kb. ötven domonkos kolostor létezett az országban.[14] A rend virágzásának atörök hódítások, illetve areformáció vetett véget. 1569-ben megszűnt a magyar domonkos provincia.[14]
A17. század vége felé, 1670-ben Szombathelyen, majd pár év múlva Sopronban, 1700-ban pedig Pesten telepedtek meg újra.
A20. század elején öt konventje volt hazánkban (Budapest, Szombathely, Sopron, Vasvár, Kassa).[19] Gyulán 1948-ban kezdték meg egy kolostor építését. Az 1950-es felosztásukkor a rendtagjaik száma száz fő körül alakult.[14]
1989-es újraalapításukkor a budapesti konvent lett a magyar provincia székhelye.[20]
↑Mandonnet, Pierre-François-Félix (1911). "Order of Preachers" . In Herbermann, Charles (ed.). Catholic Encyclopedia. 12. New York: Robert Appleton Company
AzAnnuario Pontificio 1000-nél több pápai jogú női szerzetesrendet és kongregációt tart nyilván. Közülük itt csak a legrégebbiek, legnépesebbek, illetve a Magyarországon működő irányzatok szerepelnek, amelyekhez majdnem minden esetben több, jogilag önálló szerzetesi intézmény is tartozik.