Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Nem tévesztendő össze a következővel:Dodoma. |
| Dodona | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Görögország |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 39° 32′ 47″,k. h. 20° 47′ 16″39.546389,20.78777839.546389°N 20.787778°EKoordináták:é. sz. 39° 32′ 47″,k. h. 20° 47′ 16″39.546389,20.78777839.546389°N 20.787778°E | |
 | |
 AWikimédia Commons tartalmazDodona témájú médiaállományokat. | |
Dodona[1] (eredetileggörögül Δωδώνη –Dódóné, újgörög kiejtésselDodóni) a hajdaniÉpeiroszban, a molosszoszok földjén álló település volt, keletre aTamosz-hegységtől, a maiJaninától délnyugatra. Zeusz-templomáról, az egyik legrégibb görög jósszentélyről ismert. A jósszentély jóslatainak kétértelműségéről, homályosságáról volt híres. Innen ered az, hogy a nem egyértelmű beszédet a „dodonai” jelzővel illetik.
A monda szerint azegyiptomiThébából repült ide egy fekete galamb, letelepedett egy tölgyfára és emberi nyelven kezdett beszélni. A galamb megparancsolta a helyieknek, hogy építsenek Zeusznak jóshelyet a tölgyfa körül.
A kultusz keletkezése egészen a Kr. e. II. évezredre nyúlik vissza,Hérodotosz is említést tett róla, szerinte a dodonai kultuszFöníciából vagy Egyiptomból származott.
Azaitól ésakháj szövetségMakedónia elleni háborúskodása során, aKr. e. 3. század végén a kultuszhely elpusztult. Később újraépítették, de a rómaiak Kr. e. 168-167-ben felégették, amikor az épeirosziakPerszeusz makedón királyt támogatták. A Kr. e. 1. századbantrák törzsek fosztották ki, majd császárkorban újra folytatódtak a jóslások egészen aKr. u. 4. századig. Később a helyérseki székhely volt, majd végleg elpusztult. A szentély romjait1875-ben fedezte fel egy Mineyko nevű lengyel mérnök, a rákövetkező évben a görög Karapanosz tárta föl az emlékhelyet. A szentély a következő épületekből állt: az akropolisz (fellegvár), a kitűnő karban fennmaradt nagyméretű színház és a szentély. A fallal körülvett szent kerületben vannak Zeusz templomának, a jóslás céljaira szolgáló két épületnek és egyAphrodité-szentélynek maradványai.
A szentély jósai Zeusz Dódónaiosz (vagy Pelaszgiosz) és felesége,Dióné nevében adtak jóslatokat.
A szentély papjai (helloi vagy szelloi), a puszta földön aludtak, csak mezítláb jártak és sohasem mosták le a lábukról a föld porát, hogy állandó kapcsolatban legyenek a mindent tápláló Földanyával. Ez arra utal, hogy a többi görög jósdához hasonlóan először itt is a Földistennő adott jóslatokat. A dodonai papnőket a görögök peleiadésznek nevezték, ami a görög peleia (galamb) szóból származik.[2]
A szentély egy „szent tölgy” köré épült, a papok az isten szent fájának, a tölgy lombjának susogásából vagy a szent forrás vizének csobogásából jósoltak. Ezt a „szent tölgyet” az első szentély megépüléséig (Kr. e. IV. század) triposzok, azaz háromlábú állványon álló bronzüstök védték. A jóslás úgy történt, hogy az emberek a kérdéseiket vékony ólomlemezbe vésték, átadták a jósda papjainak, a papok a szent tölgy leveleinek a susogásából „kiolvasták”, majd a jósnő írott formában továbbította a jóslatkérőnek a választ. Az ásatásokkor előkerült ólomlemezek csupán a feltett kérdéseket tartalmazzák.
Egy másik fajta jóslás az ércmedencéből való jóslás volt: két oszlop állt egymáshoz közel, az egyiken bronzfiú drótból font ostort tartott kezében, a másikon ércmedence volt, amely, mihelyt szellő támadt, az ostorfonadék érintésére hangot adott. De galambok röptéből is magyarázták a jövőt, gyakori a galambábrázolás a dodonai kultuszban használt tárgyakon. Néha pedig a triposzok bronzüstjeit is használták a jóslás eszközéül: megkongatták az edényeket és ezek hangzásából olvasták ki a papok az isten üzenetét.
| Teremtés | .png) | |
|---|---|---|
| Titánok Titaniszok Második generációs titánok | Hüperión · Iapetosz · Koiosz · Kriosz · Kronosz · Ókeanosz Mnémoszüné · Phoibé · Rhea · Téthüsz · Theia · Themisz · (Dióné)Aszteria · Asztraiosz · Atlasz · Éósz · Epimétheusz · Héliosz · Létó · Menoitiosz · Pallasz · Perszész · Prométheusz · Szeléné | |
| Gigászok | Agriosz · Alküóneusz · Damüszosz · Enkeladosz · Ekhión · Ephialtész · Eurütosz · Gratión · Hippolütosz · Klütosz · Mimasz · Pallasz · Palléneusz · Pelórosz · Polübótész · Porphürión · Thoón | |
| Olümposzi istenek | ||
| Istenek,nimfák | ||
| Félistenek,héroszok | Akhilleusz · Antigoné · Bellerophón · Daidalosz · Héraklész · Iaszón · Ikarosz · Médeia · Minósz · Minótaurosz · Oidipusz · Órión · Pégaszosz · Perszeusz · Thészeusz · argonauták · epigonok | |
| Eposzok, költemények | ||
| Kultusz | eleusziszi misztériumok · herma · pánhellén játékok · Parthenón · Braurónia · Dódóné · orákulum · Delphoi | |
