Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Dodona

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2023. május 10.

Pontosságellenőrzött

Nem tévesztendő össze a következővel:Dodoma.
Dodona
Közigazgatás
Ország Görögország
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 39° 32′ 47″,k. h. 20° 47′ 16″39.546389,20.78777839.546389°N 20.787778°EKoordináták:é. sz. 39° 32′ 47″,k. h. 20° 47′ 16″39.546389,20.78777839.546389°N 20.787778°E
Térkép
AWikimédia Commons tartalmazDodona témájú médiaállományokat.

Dodona jósszentély elhelyezkedéseGörögországban

Dodona[1] (eredetileggörögül Δωδώνη –Dódóné, újgörög kiejtésselDodóni) a hajdaniÉpeiroszban, a molosszoszok földjén álló település volt, keletre aTamosz-hegységtől, a maiJaninától délnyugatra. Zeusz-templomáról, az egyik legrégibb görög jósszentélyről ismert. A jósszentély jóslatainak kétértelműségéről, homályosságáról volt híres. Innen ered az, hogy a nem egyértelmű beszédet a „dodonai” jelzővel illetik.

A szentély

[szerkesztés]
Zeusz Dódónaiosz szentélyének a maradványai

A monda szerint azegyiptomiThébából repült ide egy fekete galamb, letelepedett egy tölgyfára és emberi nyelven kezdett beszélni. A galamb megparancsolta a helyieknek, hogy építsenek Zeusznak jóshelyet a tölgyfa körül.

A kultusz keletkezése egészen a Kr. e. II. évezredre nyúlik vissza,Hérodotosz is említést tett róla, szerinte a dodonai kultuszFöníciából vagy Egyiptomból származott.

Azaitól ésakháj szövetségMakedónia elleni háborúskodása során, aKr. e. 3. század végén a kultuszhely elpusztult. Később újraépítették, de a rómaiak Kr. e. 168-167-ben felégették, amikor az épeirosziakPerszeusz makedón királyt támogatták. A Kr. e. 1. századbantrák törzsek fosztották ki, majd császárkorban újra folytatódtak a jóslások egészen aKr. u. 4. századig. Később a helyérseki székhely volt, majd végleg elpusztult. A szentély romjait1875-ben fedezte fel egy Mineyko nevű lengyel mérnök, a rákövetkező évben a görög Karapanosz tárta föl az emlékhelyet. A szentély a következő épületekből állt: az akropolisz (fellegvár), a kitűnő karban fennmaradt nagyméretű színház és a szentély. A fallal körülvett szent kerületben vannak Zeusz templomának, a jóslás céljaira szolgáló két épületnek és egyAphrodité-szentélynek maradványai.

A szentély jósai

[szerkesztés]
A dodonai jósszentély

A szentély jósai Zeusz Dódónaiosz (vagy Pelaszgiosz) és felesége,Dióné nevében adtak jóslatokat.

A szentély papjai (helloi vagy szelloi), a puszta földön aludtak, csak mezítláb jártak és sohasem mosták le a lábukról a föld porát, hogy állandó kapcsolatban legyenek a mindent tápláló Földanyával. Ez arra utal, hogy a többi görög jósdához hasonlóan először itt is a Földistennő adott jóslatokat. A dodonai papnőket a görögök peleiadésznek nevezték, ami a görög peleia (galamb) szóból származik.[2]

A jóslás formái

[szerkesztés]

A szentély egy „szent tölgy” köré épült, a papok az isten szent fájának, a tölgy lombjának susogásából vagy a szent forrás vizének csobogásából jósoltak. Ezt a „szent tölgyet” az első szentély megépüléséig (Kr. e. IV. század) triposzok, azaz háromlábú állványon álló bronzüstök védték. A jóslás úgy történt, hogy az emberek a kérdéseiket vékony ólomlemezbe vésték, átadták a jósda papjainak, a papok a szent tölgy leveleinek a susogásából „kiolvasták”, majd a jósnő írott formában továbbította a jóslatkérőnek a választ. Az ásatásokkor előkerült ólomlemezek csupán a feltett kérdéseket tartalmazzák.

Pürrhosz színháza, Dodonában

Egy másik fajta jóslás az ércmedencéből való jóslás volt: két oszlop állt egymáshoz közel, az egyiken bronzfiú drótból font ostort tartott kezében, a másikon ércmedence volt, amely, mihelyt szellő támadt, az ostorfonadék érintésére hangot adott. De galambok röptéből is magyarázták a jövőt, gyakori a galambábrázolás a dodonai kultuszban használt tárgyakon. Néha pedig a triposzok bronzüstjeit is használták a jóslás eszközéül: megkongatták az edényeket és ezek hangzásából olvasták ki a papok az isten üzenetét.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. AzÚNMH hagyományos alakként megtartani rendeli
  2. Megjegyzendő, hogy amükénéi korban egy Peleia nevű istennőnek létezett kultusza, de a Kr. e. I. évezredben eltűnt.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Hegyi Dolores:Polis és vallás, Osiris Kiadó, Budapest, 2003.ISBN 9633894980
  • Révai lexikon

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Dodona
AWikimédia Commons tartalmazDodona témájú médiaállományokat.
Teremtés
Aithér · Gaia · Khaosz · Khronosz · Nüx · Uranosz
A bőségszaru
A bőségszaru
Titánok

Titaniszok

Második generációs titánok
Gigászok
Olümposzi istenek
Istenek,nimfák
Félistenek,héroszok
Eposzok, költemények
Kultusz
Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dodona&oldid=26095063
Kategória:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp