Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk,segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeideta vitalapján. |
Adocens Magyarországon felsőoktatási intézményben létesíthető, azadjunktusnál magasabb, aprofesszornál (főiskolai vagy egyetemi tanár) alacsonyabbmunkaköri beosztás,[1] és egyúttal cím is.[2] Megkülönböztetünk főiskolai és egyetemi docenseket.[1] Utóbbiak kinevezését szigorúbb feltételekhez kötik, jelenleg (2011) az egyetemi docensi és a főiskolai tanári munkakörben való alkalmazás törvényi alapfeltételei egyeznek meg.[3]
Magyarországon a docensi munkakörben történő alkalmazás együtt jár a munkakör megnevezésével azonos munkaköri cím adományozásával és e munkaköri cím használatának jogával.[2]
Bár az elnevezés alatindocēns (docere tanítani) szóból származik, az ebből eredő, alakilag hasonló fogalmak országonként kissé eltérő jelentésűek, pl.Németországban ésSvájcban aDozent szó leginkább egyetemi oktatót jelent,[4] míg Közép- és Kelet-Európában (Csehországban,Lengyelországban,Szlovákiában,Szlovéniában) a használata a magyarban használatos jelentésnek felel meg.
A docensek kinevezése az adott felsőoktatási intézmény vezetőjének (tehát azegyetemirektornak vagy a főiskolai főigazgatónak) hatáskörébe tartozik. A munkakörbe való kinevezés törvényi kritériumai (amelyeket azonban az intézmény szigoríthat):[3]
Egyetemi docensi munkakör esetén feltétel még, hogy az illető idegen nyelven előadást tudjon tartani.
Az egyes intézmények gyakran a fentieknél szigorúbb követelményrendszert támasztanak, vagy a fenti feltételeket könnyebben megítélhető vagy mérhető kritériumokként fogalmazzák meg. Ilyen feltételek lehetnek:
A docens vezető oktató, azaz az intézmény oktatás- és tananyagfejlesztési feladataiban részt vesz, a tanrend meghatározására, az általa oktatott kötelező tárgyak tanmenetére tematikájára hatással van (utóbbit esetenként maga határozza meg), egy vagy több főtárgy tárgyfelelőse. Szabadon választható kurzusokat (speciálkollégiumokat) az intézményi szabályoknak és hagyományoknak megfelelően önállóan hirdethet,szemináriumokat és gyakorlatokat vezet, illetveelőadásokat tart. Emellett önálló kutatási tevékenységet is végez.[5]Alap- ésmesterszintűszakdolgozatok, TDK-témák témavezetője. Amennyiben az adott intézménydoktori iskolájában témavezetőként vagy törzstagként akkreditálva van, adoktoranduszoktémavezetését is elláthatja.
A docensek oktatási kötelezettsége változó: a törvényileg előírt heti 10 óra (két egymást követő félév átlagában)intézményi hatáskörben 75%-kal növelhető és 25%-kal csökkenthető.[5] A docensek esetenkénttanszékvezetői, dékánhelyettesi vagy akárdékáni pozíciókat tölthetnek be.
A docensi (és magasabb) szintű oktatók a felsőoktatási intézmény oktatói gárdájának gerincét képezik. Az alkalmazott docensek számától és minőségétől az intézet sorsa is függhet: azoknak a felsőoktatási intézményeknek diplomáit ugyanis, ahol nem kellő kvalifikációjú, felkészültségű és számú oktató oktat, azEurópai Unió 2006. január 1-jétől nem fogadja el felsőfokú végzettségnek. Ezen feltételek teljesülését (és így a docensek kritériumoknak való megfelelését is) szakalapításkor, szakindításkor, illetve a meglévő szakok revíziójakor a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) vizsgálja.
