Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Doby Jenő | |
 | |
| Önarckép (1902) | |
| Született | 1834.szeptember 4. Kassa |
| Meghalt | 1907.július 1. (72 évesen) Porto-Ré |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Nemzetisége | magyar |
| Mestere(i) | Fuchsthaller Alajos Böhm Farkas |
 AWikimédia Commons tartalmazDoby Jenő témájú médiaállományokat. | |
Doby Jenő (Kassa,1834.szeptember 4. – Porto-Ré,1907.július 1.) grafikus, rézmetsző, rézkarcoló, festőművész,ifj. Doby Jenő (Bp. 1869. - 1931.) gyógyszerész, Székely-Doby Gézáné sz.:Doby Alice (1868. - 1948.), Maderspach Ferencné sz.: Doby Irma (1870. - 1945.) és Doby Géza (1877. - 1968.), biokémikus apja.
Doby Lipót kereskedő és Henszlmann Karolina gyermeke. Családja 1839-ben a fővárosba költözött, így alsóbb iskoláit itt végezte. Nagybátyja,Henszlmann Imre fedezte fel rajztehetségét. Művészeti tanulmányait 1849-ben Pesten,Fuchsthaller Alajos réz- és acélmetsző tanítványaként kezdte, majd 1852-től Londonban,Böhm Farkaspécsi származású festőművésztől festészetet tanult. Tanárát elkísérterómai tanulmányútjára is, itt számos másolatot készített régi itáliai mesterek festményeiről. 1855-ben rövidfirenzei ésbécsi tartózkodás után hazatért szülővárosába, ahol arcképfestésből kívánt megélni. 1855 októberébenPárizsba ment, ahol a száműzetésben élő Henszlmann Imre támogatásával tovább tökéletesítette művészeti ismereteit.Charles Gleyre műtermének alkalmazottja lett, közben tanulmányozta a párizsi világkiállítást és nagybátyja munkáihoz rajzokat készített. Több tanulmányutat tett vidéki francia városokban ésLondonban, majd Párizsba való visszatérése után,1862-től A. Soudain műtermében lett alkalmazott, ahol megtanulta az architektúrai rézmetszést is.
Az1860-as évek elejétől teljesen felhagyott a festéssel és csak rézmetszeteket és rézkarcokat készített. Hazatérése után számos megrendelést kapott. Dolgozott aMagyar Tudományos Akadémia, aMagyar Archeológiai Bizottság és a bécsi Central-Commission zur Erhaltung der Kunst- und historischen Denkmale számára, metszeteket készített többek között Henszlmann Imre ésRómer Flóris műveihez.A kassai Szent Mihály-kápolna című rézkarcát1863-ban azOrszágos Magyar Képzőművészeti Társulat műlapként juttatta el tagjainak.1867-ben megbíztákEduard von EngerthA zentai csata című festményének rézbe metszésével. A megbízáshoz öt évre szóló állami ösztöndíjat kapott, aminek segítségével1869-ben Bécsbe költözött és az akadémiánJacoby Lajos tanítványa lett. Tanulmányai közben megbízásokat kapott a bécsi Sokszorosító Egyesülettől és a Magyar Országos Képtártól. Az1873-as bécsi világkiállításon a magyar művészeti kiállítás felügyelőjeként tevékenykedett. Erre az évre elkészült aZentai csata című képével is és újabb megbízást, illetve ösztöndíjat kapott, ezúttalTagetthoff tengernagy arcképének rézbe metszésére.1883-ban hazatért.
1884-benTrefort Ágoston a rézmetszés szaktanárává nevezte ki a budapesti iparművészeti iskolába. Huszonhárom éves művészetpedagógiai munkássága alatt egész grafikusnemzedékeket nevelt a magyar művészetnek. Az oktatás mellett művészeti tevékenységét is folytatta. Ismert festményekről készített másolatai mellett önálló művekkel is jelentkezett. AVan Dyck festménye nyomán készültSámson és Delila című képére 1894-ben, azantwerpeni nemzetközi kiállításon első osztályú érmet kapott. GrófAndrássy Gyula arcképével1895-ben elnyerte a párizsiSalonMention Honorable kitüntetését. A millenniumi kiállításon nagy érmet nyert. Röviddel halála előtt adta be nyugdíjazási kérelmét. Hagyatéki kiállítását1907-ben tartották aSzépművészeti Múzeumban. AMagyar Nemzeti Galéria számos művét őrzi.
Művészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap