Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Dobroselo | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Lika-Zengg |
| Község | Donji Lapac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 53252 |
| Körzethívószám | +385 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 76 fő(2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 555 m |
| Időzóna | CET,UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 29′,k. h. 16° 03′44.48333333,16.0544.483333°N 16.050000°EKoordináták:é. sz. 44° 29′,k. h. 16° 03′44.48333333,16.0544.483333°N 16.050000°E | |
 | |
DobroselofaluHorvátországban,Lika-Zengg megyében. KözigazgatásilagDonji Lapachoz tartozik.
Korenicától légvonalban 40 km-re, közúton 48 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 11 km-re, közúton 12 km-re délkeletre,Lika keleti részén, aPlješivica-hegység lábánál, a bosnyák határ közelében fekszik.
Az itt előkerült leletek tanúsága szerint területe már a római korban lakott volt. Határában római kori sáncokra és pénzérmékre bukkantak.[2] A középkorban területe a Korbávia részét képező ősi lapaci zsupánság része, majd1449-ben a Frangepánok uralma alá került.1527-ben amikor Likával együtt Lapac vidéke is török kézre került, korábbi horvát lakossága elmenekült. A török uralom idején aklisszai szandzsák egyik náhijéjénak (Boričevac) a területéhez tartozott. A16. század közepén az Oszmám Birodalom már régebben megszállt területeiről előbb pravoszláv vallású vlachok, majd szerbek és muzulmánok érkeztek az elűzött lakosság helyére.1689-ben Lika területéről kiűzték a törököt, de Lapac környéke az ún. Ličko Pounje még egészen1791-ig török kézen maradt.[3]1789-ben Dobroselo fölött csata folyt a törökök ellen, melynek vezére, trebinjei Zuli pasa itt esett el.[2] 1791-től az osztrák katonai határőrvidék része lett. A stratégiailag fontos övezetben azután újabb lakosságcsere ment végbe. A korábban nagy arányú muzulmán lakosság azUna túloldalára, a petrovaci és a bjelaji mezőre, a krupai, a bihácsi és a cazini járásokba menekült és velük ment némi szerb lakosság is. A maradék szerbek a korábban is művelt földjeiken maradtak és a határőrvidék katonai hatóságainak szolgálatába szegődtek. Az üresen maradt területekre a mezőgazdaságból élő falvakból, főként Lika közelebbi részeiről hoztak új lakosságot. Így Lapac vidékére a korábbi szerb lakosság mellé újabb szerbek és horvátok települtek.[3]1800-ban a katonai közigazgatás megszervezése során a területet a Likai ezredhez csatolták, melynek egyik századparancsnoki székhelye lett.1826-ban azonban a parancsnokságot Donji Lapacra helyezték át.[3] A katonai közigazgatás megszűnte (1873) után1886-tólLika-Korbava vármegye Donji Lapaci járásához tartozott.1910-ben 849 lakosa volt. Atrianoni békeszerződést követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majdJugoszlávia része lett.1941.július 3-án azusztasák Dobroselo és Donji Lapac 38 szerb lakosát gyilkolták meg és házaikat rájuk gyújtották.[4]1991-ben teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. A falunak2011-ben 117 lakosa volt.
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 1.062 | 1.132 | 889 | 1.113 | 891 | 811 | 849 | 782 | 488 | 509 | 418 | 325 | 230 | 234 | 94 | 117 |
Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma a19. században épült. A II. világháborúban lerombolták. Parókiájához Gornji Lapac és Boričevac települések görögkeleti hívei tartoztak.
