Dobrinče
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Split-Dalmácia
Község	Lovreć
Jogállás	falu
Irányítószám	21263
Körzethívószám	(+385) 21
Népesség
Teljes népesség	170 fő(2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	564 m
Időzóna	CET,UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 25′ 26″,k. h. 17° 04′ 50″43.42395308,17.0806893543.423953°N 17.080689°EKoordináták:é. sz. 43° 25′ 26″,k. h. 17° 04′ 50″43.42395308,17.0806893543.423953°N 17.080689°E
Dobrinče weboldala
Sablon Wikidata Segítség

DobrinčefaluHorvátországbanSplit-Dalmácia megyében. KözigazgatásilagLovrećhez tartozik.

Splittől légvonalban 52, közúton 76 km-re keletre,Makarskától légvonalban 15, közúton 28 km-re északra, községközpontjától 15 km-re délkeletre a dalmát Zagora területén, a történelmi Imotska krajina délnyugati részén, egy hegyek által határolt fennsíkon fekszik. Északról a Vilinjak és Rašeljka, keletről a Kosmatovica, délről a Veliki Režanj és a Mala Orljača, nyugatról a Gornji Granići feletti Glavica és a Čagalj és Piljak közötti Malo Brdo nevű magaslatok határolják.

A település neve személynévi eredetű, mely a jó jelentésű „Dobro” névből származik. Ennek régies nominatív többes száma a Dobrinče, melyet gyakran Dobrinči alakban is írtak. Dobrinče területe már a történelem előtti időkben is lakott volt. A vaskorban már azillírek egyik törzse a dalmaták lakták ezt a vidéket. Jelenlétükről számos halomsír, köztük a Granići Gornjin található sírkövek, kerámiatöredékek és emberi maradványok tanúskodnak. A rómaiak a 10 körül szállták meg ezt a vidéket, de maradandó nyomot nem hagytak maguk után. A mai horvátok ősei a7. században érkeztek ide, de a korai horvát állam területébe csak a10. században tagozódott be a vidék Imota zsupánság részeként. A Horvát Királyság uralma kétszáz évig tartott, ezután a többi horvát területtel együtt a12. század elején a magyar királyok fennhatósága alá került. A14. században területe a nagy kiterjedésű radobiljai plébániához tartozott. Miután1409-benNápolyi László a horvátok által elismert horvát-magyar királyként százezer aranydukátért eladta,1420-ra egész Dalmácia aVelencei Köztársaság uralma alá került.1463-ban a török meghódította a szomszédos Boszniát, majd1477-re ez a terület is azOszmán Birodalom fennhatósága alá került. Ennek bizonyítéka az1477-es törökdefter, melyben a mai Imotska krajina települései is szerepelnek. Ekkoriban ez a terület még gyéren lakott volt és többségben pásztoremberek lakták. Az1699-eskarlócai béke török kézen hagyta. Végleges felszabadulása csak az újabb velencei-török háborút lezárópozsareváci békével1718-ban történt meg. Első írásos említése1725-ben a velencei összeírásban történt, addig területét Zagvozdhoz számították. Dobrinče szerepel a velenceiek által készített 1726-os kataszteri térképen is.1733-ban a zagvozdi plébániához tartozó települések között Dobrimčét is megemlítik. 1730 és 1733 között pestisjárvány pusztított a településen. A velencei uralomnak1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába.1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után1813-ban újra az osztrákoké lett.1834-ben megalapították a szomszédosMedov Dolac plébániáját, ahová Dobrinčét is hozzá csatolták. A településnek 1857-ben 154, 1910-ben 369 lakosa volt.1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Iskoláját1934-ben nyitották meg egy magánházban ahol egyúttal a tanító lakása is volt. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. A lakosság elvándorlása az 1960-as évektől vette kezdetét. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. Az 1990-es évek óta lakossága rohamosan csökkent. 2011-ben a településnek 174 lakosa volt, akik a medov dolaci plébániához tartoztak.

(1869-ben és 1921-ben lakosságát Medov Dolachoz számították.)

• Szent István vértanú tiszteletére szentelt római katolikus temploma1899-ben épült jelentéktelen kis templomként, de Dobrinča lakói nemsokára elhatározták, hogy nagyobbat építenek helyette. Ez végül 1977-ben sikerült, amikor a metkovići Toma Noglica tervei szerint felépült zs új templom. Az építés előtt a régi templomot lebontották. A templom hosszúsága 13, szélessége 7 méter, harangtornya 20 méter magas.

• A falutól északkeletre, Krivodol falutól délnyugatra, a Močatorine-hegy lejtőin, 620 m-rel a tengerszint felett, a régi út mentén, négy őskori kőhalom található. Az első két halom közvetlenül régi út mentén, annak déli oldalán található. A kisebb halom átmérője 12,5, magassága kb. 1 méter. A halom kőpalástja részben átásott. Körülbelül húsz méterre található egy nagyobb halom, mely körülbelül 25 méter átmérőjű és körülbelül 4 méter magas. A tetején egy nagyobb, száraz alapú kőből álló menedékhely található. Körülbelül száz méterre északkeletre a halmok és a régi út között másik két halom található. A nagyobb halom átmérője kb. 17 méter, magassága kb. 4 méter. Északnyugati oldalán egy nagyobb szárazon rakott kőfal található. A halom tetején lévő kőpalástot kisebb részben átásták. Körülbelül harminc méterrel nyugatabbra ettől a halomtól egy kisebb, 14 méter átmérőjű és körülbelül 2 méter magas domb található. A halom felszínén két, kör alakú alaprajzú, száraz kőből álló menedékhely látható. A régi út a máig megmaradt szegélykövekkel, amely mellett a nekropolisz található, valószínűleg már a középkorban is létezett. A halmok azi. e. 2. évezredben keletkeztek.^[4]

• Gornji Granići nevű településrészén számos díszített és díszítés nélküli kora középkori sírkő található.^[5]

• 14. és a 15. századi sírköves temető található a Gyógyító Boldogasszony kápolna mellett. A sírköveket általában kereszt, félhold, lovas és állatábrázolások díszítik. A környező száraz kőfalakban is síremlékek töredékei láthatók, így ebben a nekropoliszban síremlékek eredeti száma jóval nagyobb volt.^[6]

• Dobrinče település weboldala(horvátul)
• Petar Matković:Medov Dolac(horvátul)
• A split-makarskai érsekség honlapja(horvátul)

Lovreć község hivatalos oldala(horvátul)

• Split-Dalmácia megye települései

• Fotó nélküli Horvát település infoboxot tartalmazó lapok
• Lapok térképekkel