Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Dmitar Zvonimir | |
 | |
| Zvonimir király koronázása | |
| Horvát Királyság királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 1075 –1089. április 20. | |
| Koronázása | Salona,Horvátország 1076. október 8. |
| Elődje | IV. Kresimir Péter |
| Utódja | II. István |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Trpimirović-ház |
| Született | ? |
| Elhunyt | 1089 április 20. Knin |
| Nyughelye | Szt.Mária-templom,Knin |
| Édesapja | Stjepan Svetoslavić |
| Édesanyja | N. N. |
| Házastársa | Árpád-házi Ilona |
| Gyermekei | 1. Klaudia 2. Radovan (–1083 után) 3. Vinica |
 AWikimédia Commons tartalmazDmitar Zvonimir témájú médiaállományokat. | |
Dmitar Zvonimir (? –Knin,1089április 20.),horvátul:Dmitar Zvonimir, kralj Hrvatske i Dalmacije,szerbül:Дмитар Звонимир хрватски краљ,latinul:Zvonimirus Demetrius Rex Sclavoniae, Croatiae, Dalmatiae,[1] a középkoriHorvát Királyság uralkodója volt1075-től1089-ig, címei között szerepelt aSzlavónia, Horvátország ésDalmácia királya, valamint bán1070–1073 között. Leszármazása nincs teljesen bizonyítva, de feltehetőenSzvetoszláv Szuronja unokája volt.
A történelmi forrásokban Zvonimir először1070-ben jelenik meg mintHorvátország bánja ésIV. Kresimir Péter társuralkodója. Ez előtt feltehetőenSzlavónia bánja volt, melyet azÁrpád-házi királyoktól kapott (Szlavóniát mégSzent István foglalta elIII. Kresimirtől). Zvonimir rokoni kapcsolatokban állt az Árpád-házzal, feleségeIlonaI. Béla lánya ésSzent László testvére volt.Ivo Goldstein történész szerint Zvonimir uralmaZágrábtól egészen aSzerémségig terjedhetett.
1070-benIV. Kresimir társuralkodónak és utódjának nevezte ki, ami a horvát történészek szerint Horvátország és Szlavónia egyesítését is jelentette. Kresimir addigi utódát, a későbbiII. Istvánt eltávolította és bezáratta aspalatói Szent Péter-monostorba.[2]
1074-ben anormannok megtámadták Horvátországot és foglyul ejtették a horvát királyt. A források nem írják le a király nevét, de feltehetően IV. Kresimirről írtak, habár egyes elméletek szerintSzlavics ellenkirályról lenne itt szó. Ilyen körülmények között lépett trónra Zvonimir.
Zvonimir a „Dmitar”(Dömötör) nevet vette fel koronázásakor, amivel jelezni akarta a római egyházhoz való kötődését. Asalonai Szent Péter és Mózes-templomban (maüreges templomként ismeretes) tartották meg a koronázást 1076. október 8-án.[3][4]A koronázástVII. Gergely pápalegátusa,Gebizo végezte a pápától kapott uralkodói jelvényekkel (korona, zászló, kard, jogar).[5]
1075 körül Zvonimir egyezséget kötött a normannok uralma alatt álló dalmát városokkal, amivel azok újra visszakerültek horvát uralom alá.[6] Folytatta elődje egyházi politikáját, szoros kapcsolatot fenntartva a pápával. BevezetteVII. Gergely pápa reformjait, valamint betiltotta arabszolgaságot a királyságban. Ezen kívül egy kisebb konfliktusba keveredettIV. Henrik német-római császárral az egyikisztriai alattvalójának kapcsán.[6]
Zvonimir szövetséget kötött a normannokkal. Amikor1084-benRobert Guiscard megtámadtaBizánc nyugati tartományait, ő is küldött segítséget.[7]
Dmitar Zvonimir király valószínűleg természetes halálban halt meg. Ezen kívül létezik egy legenda,[8] amely először adukljai pap krónikájában fordult elő.
A legenda szerintI. Alexiosz bizánci császár vereséget szenvedett, mire aszeldzsuk törökök elfoglaltákJeruzsálemet. A császár megkérte a pápát, hogy segítsen neki fölszabadítani a Szentföldet, valamint Zvonimirt még külön is megkérte segítségre. A király összehívta a nemeseket aKnin melletti Koszovónál, ahol felhívta őket a szent háborúra. A nemesség nem akart külföldre menni háborúzni, ezért1089.április 20-án megölték a királyt. A gyilkosság a horvát állam pusztulásához vezetett.
A legenda több mint valószínű, hogy nem igaz, de a gyilkosság keltette átokkal szokták magyarázni, hogy Zvonimir halála után nemsokára nem létezett többé önálló horvát állam.
| Előző uralkodó: IV. Kresimir Péter | Következő uralkodó: II. István |
| Előző uralkodó: Gojčo | Következő uralkodó: Svačić Péter |
Középkorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
