Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Ditrói Mór | |
 | |
| Született | Himmelstein Móric 1851.október 5. Kolozsvár |
| Elhunyt | 1945.február 16. (93 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Eibenschütz Mari |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető(19/1-1-171) |
 AWikimédia Commons tartalmazDitrói Mór témájú médiaállományokat. | |
Ditrói Mór, 1915-igHimmelstein Móric[1] (Kolozsvár,1851.október 5. –Budapest,1945.február 16.) magyar rendező, színházigazgató, színész. Akolozsvári Nemzeti Színház igazgatója, aVígszínház alapító igazgatója, az Országos Színészegyesület örökös díszelnöke.
Utódja,Jób Dániel méltatása szerint vele kezdődött a modern magyar színház;[2]Ignotus pedig azt írta róla, hogy ő a „magyarSztanyiszlavszkij”, aki „azt cselekedte meg Magyarországon, amit Sztanyiszlavszkij Moszkvában – s ezt már Sztanyiszlavszkij előtt.”[3]
Apja, id. Himmelstein Mór kereskedő, építési vállalkozó volt, majd a kolozsváriFő téren álló Nemzeti Szálloda bérlője. Édesanyja, ditrói Puskás Mária székely nemesi családból származott, amellyel azonban házasságkötése miatt megszakadt minden kapcsolata. Az apa fontosnak tartotta gyermekeinek művelődését, amint anyagi helyzete megengedte, rajztanárt, német–francia tanárt, zenetanárt fogadott gyermekei mellé.[4]
Mór, a négy gyermek között a legfiatalabb, akolozsvári református kollégiumban ésBécsben végezte iskoláit, 1871–1874 közöttPesten egy időben volt aSzínészeti Tanoda növendéke és abölcsészettudományi kar hallgatója.[5] Meghatározó tanárai a bölcsészeti karonToldy Ferenc ésGreguss Ágost, a színitanodábanSzigeti József ésPaulay Ede voltak.[6] A Nemzeti Színházban statisztálva Paulay Edét munka közben is alkalma volt megfigyelni.[7] Színi tanulmányai közben egyszerBécsbe utazott csak azért, hogy megnézze az ott vendégszereplőErnesto Rossit(wd) Othello szerepében.[8]
1874-ben kezdte pályáját akolozsvári színháznál, ahol színésznövendékként lépett fel, ekkor már Ditrói Mór néven; április 9-énJules SandeauMarcel című egyfelvonásos drámájában,[9] majd április 11-énCzakó ZsigmondKalmár és tengerész című darabjában játszott.[10] Ugyanebben az évbenSzacsvay Imrével és menyasszonyával, későbbi feleségével,Eibenschütz Marival a kolozsvári színházhoz szerződött,[11] ahol 1878-ig maradt.[5] Számos kisebb szerepben lépett fel, de komolyabb sikert nem aratott.[12]
Az 1878/79-es és 1879/1880-as évadban feleségével együttAradra szerződött, ahol rendezőként és művezetőként[13] is dolgozott.[14] 1880-ban részt vett a kolozsvári színház művészeiből szervezett alkalmi társulat bécsi vendégszereplésén; többnyire kisebb mellékszerepeket játszott,[15] például Rózsi apját Szigligeti EdeA csikós című népszínművében.[16]
1880-ban kerültKrecsányi Ignáckassai társulatához, ahol elsősorban rendezőként dolgozott.[17] 1881-ben aNépszínház tagja voltEvva Lajos társulatában, majd ismétDebrecenben, Krecsányinál töltötte a következő évadot.[18] 1883–1885 közöttSzegeden volt művezető, ahol a nehéz körülmények ellenére nagy sikerrel állította színpadraAz ember tragédiáját;[19] az első előadásonSomló Sándor váratlan megbetegedése miatt az ötödik képtől ő maga játszotta Ádám szerepét.[20][21] Miután 1885. április 22-én leégett aszegedi színház,[22] két évigJakab LajosnálNagyváradon,Sopronban,Székesfehérváron, majdSzabadkán dolgozott.[18] Közben megpályázta az újjáépítendő szegedi színház igazgatói tisztségét, amelyet azonbanAradi Gerő, a debreceni színház igazgatója nyert el.[23] Azt követően, hogy Jakab Lajos elhagyta a társulatot, a tagok Ditrói vezetésével megalakították a Thália Színészszövetkezetet, amelyVeszprémben, majd Szabadkán játszott. 1886. októberben a szabadkai évadnyitón Ditrói erre az alkalomra írtPrológus című verses játékát is előadták.[24] A szövetkezet nehéz anyagi helyzetben volt, éppen csak fenn tudott maradni;[25] Ditrói viszont elismertséget szerzett: Szabadka és Arad egyaránt Ditróival, mint igazgatóval kívánt szerződni a Thália szövetkezet helyett.[26]
1887-ben akolozsvári színház újonnan kinevezett intendánsa,Bölöny József Ditrói Mórt hívta meg bérlő-igazgatónak; Ditrói csak azután vállalta el a megbízást, hogy az aradiak felmentették szóbeli ígérete alól.[26] Bölöny és Ditrói 1887. július 16-án Nagyváradon kötötték meg a három évadra szóló szerződést,[27][28] melynek értelmében a színészek szerződtetése, a darabválasztás és a műsorpolitika egyaránt az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozott.[29] Kezdetben az intendáns és az igazgató között jó kapcsolat alakult ki, ám ez a viszony Ditrói önérzetessége miatt pár év alatt megromlott; 1890-ben abelügyminiszternek kellett elsimítania konfliktusukat.[30]
Igazgatása alatt a kolozsvári színház eleinte a pesti Nemzeti Színház repertoárjából vett át darabokat, de utóbb több drámapályázatot írtak ki kortárs darabokra.[31] Ditrói műsorpolitikájának fontos eleme volt a gyermekeknek szánt előadások színrevitele; maga is írt mesejátékot.[32] 1891-ben 48 estés magyar ciklust mutatott be január 1. és február 19. között, melynek során 58 előadásban 42 magyar író és zeneszerző 56 darabját adatta elő.[33]
| A magyar ciklusban előadott darabok listája:[34] | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Ditrói kezdeményezésére 1891. októberben a színház balett-tanfolyamot indított.[35] Szintén 1891-ben egyik alapítója volt a kolozsvári színház segélyegyletének.[36]
1892-ben az intendáns megkerülésével közvetlenül a minisztériumhoz fordult azzal a javaslattal, hogy amennyiben a bérleti jogot további hat évre megkapja, és megemelik az állami szubvenciót, akkoroperát szervez, és bevezetteti a színházba a villanyvilágítást. Bölönyi tiltakozott a javaslat elfogadása ellen, abelügyminiszter azonban ennek ellenére szerződést kötött Ditróival az 1893–1896 közötti időszakra.[37] Ebben az időszakban a társulat nyarantaMarosvásárhelyen lépett fel.[38]
1892-ben az erdélyi magyar színjátszás jubileumára szervezett díszelőadáson ő rendezte aZrínyi esküje ésZrínyi kirohanása című élőképeket, amelyeket nagyrészt azoknak az erdélyi főuraknak a leszármazottai mutattak be, akik száz évvel korábban műkedvelőként a színház első előadásán szerepeltek.[39] A jubileumi előadások bevételét a színházi nyugdíjalapnak ajánlotta fel.[40]
1894–95-benShakespeare-ciklust mutatott be, az angol szerző 17 színdarabját(Lear király,Hamlet,Ahogy tetszik,A velencei kalmár,Coriolanus,Vízkereszt,Macbeth,Tévedések vígjátéka,Rómeó és Júlia,Téli rege,Julius Caesar,A windsori víg nők,Othello,Antonius és Kleopátra,III. Richárd,A két veronai nemes,Szentivánéji álom) vitte színre 3–4 hónap alatt. A költséges és látványos produkciók azonban csak mérsékelt közönségsikert arattak,[41] viszont az előadásokról a londoniLife magazin is hírt adott.[42] 1895. januárban tanulmányi úton járt Párizsban, Londonban és Berlinben.[43]
Ditrói Mór kolozsvári működéséhez fűződik a színház egyik fénykora, egyben Ditrói „szakmai működésének elfelejtett csúcsteljesítménye.”[44] Amellett, hogy a kiszolgálta a könnyedebb szórakozásra vágyó közönséget, ezzel biztosítva az anyagi sikert, új darabokat is műsorra tűzött, példáulHenrik Ibsen műveit.[45] Igazgatásának egyik legfontosabb eredménye a társulat felépítése.[26] Számos fiatal tehetséget szerződtetett (ő fedezte fel példáulKüry Klárát illetve ő szerződtette a vidéki társulatoknál kallódóHegedűs Gyulát), ugyanakkor évadonként 20–25 vendégművészt hívott meg, így példáulJászai Marit,Prielle Kornéliát,Márkus Emíliát,Csillag Terézt,Szigeti Józsefet,Náday Ferencet,Újházi Edét.[46] A téli főszezonban operaelőadásokat is tartottak, így például a színház műsorán szerepelt aTraviata,Az álarcosbál, azErnani,A zsidónő(wd), aHunyadi László,A bűvös vadász, aParasztbecsület, aBajazzók).[47]
Kolozsvári tartózkodása idején számos társadalmi kezdeményezést támogatott: részt vett az elektromos világítás bevezetését előmozdító bizottságban,[48][49] támogatta ahelyi árvaházat,[50] és igazgatása alatt a színház minden évben egy előadás bevételét azErdélyi Magyar Közművelődési Egyesület támogatására ajánlotta fel.[51]
A kiemelkedő színvonal ellenére Ditrói számos intrika célpontja lett. Egy színész szerződésének meg nem újítása miatt egy kivétellel az összes arisztokrata felmondta a páholybérletet, a kolozsvári sajtó pedig a színház állami fenntartásba vétele mellett állt ki a vállalkozó-igazgatói rendszerrel szemben. Egy azEllenzékben 1895-ben megjelent cikk szerint „a kormány, főleg Ditrói ismételt kérése következtében, több ízben megújította a vállalati szerződést, tisztán az ő személyére és az ő anyagi érdekeire való tekintetből.” A támadások hozzájárultak ahhoz, hogy 1895. augusztusban Ditrói elfogadta a felkérést az újonnan nyílóVígszínház igazgatására; vele együtt mentek a legjobb kolozsvári prózai színészek is.[52] Noha új szerződése 1896. január 1-jén lépett hatályba, már 1895 szeptemberétől köteles volt a szervezési munkákat elkezdeni, így párhuzamosan dolgozott Kolozsváron, aholAz ember tragédiáját vitte színre, illetve Budapesten[53]
Az akkor alakuló Vígszínház kétszeres kockázatot jelentett a Kolozsváron már nevet szerzett Ditróinak: a kültelki, rossz hírű hely és a névtelen színészekből álló társulat miatt.[54] Itt némileg kisebb hatásköre volt, mint Kolozsváron: művészeti igazgatóként ő felelt a társulat megszervezéséért és a színpadi munkákért, de a műsorterv összeállításában csak javaslattételi és véleményezési joga volt.[53] Ditrói megérkezése előtt már több színészt szerződtettek; melléjük már az új művészeti igazgató választotta kiDelly Emmát,Nikó Linát,Kalmár Piroskát,Szathmáry Árpádot,Hegedűs Gyulát,Gál Gyulát,Góth Sándort,Beregi Oszkárt,Sziklai Kornélt,Megyeri Dezsőt,Szerémy Zoltánt,Balassa Jenőt,Bárdi Ödönt,Győző Lajost ésVarsányi Irént.[55]
Működésének első időszakában több konfliktusa voltKeglevich István intendánssal, aki a színházat üzemeltető bérlőtársaság egyik tagja volt. Keglevich beleszólt a szereposztásba és a próbarendbe, és egy ízben egy szereposztásbeli csere miatt fel is mondott Ditróinak, de a bérlőtársaság többi tagja megakadályozta a művészeti igazgató távozását. A kialakult helyzet következtében Ditrói 1897. május 1-jei hatállyal felmondott, ezt azonban a bérlőtársaság nem fogadta el. Végül 1897. augusztusban Keglevich kivált a társaságból.[56] 1898-ban az immár aNemzeti Színház intendánsaként működő Keglevich meghívta Ditróit a színház élére, de ő ezt nem vállalta, mivel előlegtartozás kötötte a Vígszínházhoz. Néhány év múlva ugyanilyen okból utasította el Apponyi Albert felkérését; utóbb megbánta makacsságát.[57]
1897-ben megalapította a Vígszínház színésziskoláját azzal a céllal, hogy a színház igényeinek megfelelő utánpótlást neveljen, mivel erre a Színiakadémiát, ahol a Nemzeti Színház tagjai tanítottak, nem tartotta alkalmasnak. Az iskola 1903-tól az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolája néven működött 1949-ig; igazgatója 1917-ig Ditrói Mór volt.[58] Szintén 1897-ben megvásárolta, és Budapestre szállíttatta a kolozsvári Közművelődés nyomdát (a kolozsvárireformátus kollégium egykori nyomdáját), amelyet Thália Nyomda néven[59] 1899 decemberéig működtetett, utána a nyomdaFaludi Gábor tulajdonába került.[60]
1901-től, amikor a bérlőtársaságból Faludi Gábor kivételével az összes tag kivált, valamelyest megerősödött Ditrói szerepe a műsorválasztásban. Elképzelhető, hogy az ő hatása is közrejátszott abban, hogy a színház profiljában helyet kaptak a gyermekelőadások.[61] 1902. január 1-jénHerczeg FerencOcskay brigadéros című történelmi darabjának századik előadásával egy száz előadásból álló magyar ciklust kezdett, melyet 1902. március 25-én fejezett be. A ciklus nem járt közönségsikerrel, de a magyar írók egész generációját vonzotta a színház közelébe, elsősorbanMolnár Ferencet.[43][62]
Vígszínházi rendezései új időszak kezdetét jelentik a magyar színházművészetben, az általa kialakított úgynevezett „vígszínházi stílus” középpontjában a belülről fakadó színészi játék állt.[18]
1902 és 1922 között azOrszágos Színészegyesület ügyvezető elnöke, majd elnöke volt. Ditrói kezdeményezte a színészek által befizetendő nyugdíjjárulék 10%-os emelését, ami a színigazgatók által befizetendő „jegy-pótfillérrel” együtt helyreállította a nyugdíjalap pénzügyi egyensúlyát. Megalapította az egyesület irodalmi ügynökségét, amelynek a vidéki színházakat kellett ellátnia megfizethető áron új darabokkal. Az ő igazgatása alatt az egyesület elérte, hogy a várandós színésznőket ne lehessen elbocsátani.[63]
Kezdeményezésére 1904-ben megalakult a Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete, amelynek a korszak összes jelentős írója tagja volt. A választmány tagjaként Ditrói felvetette egy olyan színház megépítésének tervét, amely csak magyar darabokat játszana; a terv azonban nem valósult meg.[64] 1906-banBalassa Jenő,Goda Géza,Lukács Bernát ésRoboz Andor mellett egyik alapító tagja volt a Petőfiszabadkőműves páholynak, amely elsősorban társadalmi kérdésekkel foglalkozott, és kiállt az általános, titkos, egyenlőválasztójog bevezetése mellett.[65]
„Imponálóan eredményes”[66] pályafutása után 1916-ban nyugalomba vonult. 1917–1918-banBárdos Artúrt segítette aBelvárosi Színházban, majd 1921-ben megrendezte ittVillányi AndorLegénykérés című vígjátékát. 1922-ben aRenaissance Színházban, majd a Magyar Színházban működött. 1924-ben ülte meg a Vígszínházban 50 éves jubileumát egy matiné keretében. Nyugdíja az infláció miatt teljesen elértéktelenedett, ennek ellensúlyozására 1926-ban trafikengedélyt kapott a kultuszkormánytól. (A Renaissance Színház épületében levő trafikot egy volt színésznőnek adta ki részesedésre.)[43][67][68] Nehéz anyagi helyzete miatt így is arra kényszerült, hogy segélykérő leveleket írjon színházi kollégáinak, színigazgatóknak, szerkesztőknek.[69][70]Jövedelmét emlékiratainak kiadásával, rádiós szerepléssel, a rádió számára végzett fordításokkal egészítette ki. Ugyanezt a célt szolgálták a tiszteletére rendezett jubileumi ünnepségek is: 60 éves művészi jubileumát 1933. március 12-én Budapesten, aZeneakadémián, az utolsót pedig 1943-ban Kolozsváron tartották.[71][72][73]
1934-ban fiával, ifj. Ditrói Mórral együtt memorandumot nyújtott be a minisztériumnak, melyben nemzetközi színművészeti verseny megrendezését javasolta.[74] 1937-ben fellépett aSzegedi Szabadtéri Játékokon;[75][76]1938-ig több kisebb szerepet vállaltKertész Mihály,Deésy Alfréd,Balogh Béla,György István,Lázár Lajos,Fejős Pál filmjeiben.[77]
Feleségét 1938-ban vesztette el, utána két fiával, Józseffel és Zoltánnal, illetve az ő családjukkal élt. Amásodik bécsi döntés után romantikus gesztusként megpályázta a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatói állását, noha tudta, hogy 89 éves korában ennek nincs realitása.[74]
Budapest ostroma után, nélkülözésben, testileg legyengülve, de szellemileg épen érte a halál.[73] Fia nem engedte, hogy tömegsírba kerüljön, így otthon a kertben temették el, ahonnanJób Dániel kezdeményezésére 1948-ban exhumálták, és aFarkasréti temetőben kapott díszsírhelyet.[78]
Kolozsvári bemutatkozását követően a korabeli sajtó bátorítóan írt alakításairól, de több hiányosságára is felhívták a figyelmet. AMagyar Polgár kritikusa így foglalta össze a még színinövendék Ditrói teljesítményét: „Általában e két fellépés — Ditrói minden hiányai mellett is — arról tanúskodott, hogy belőle — ha nem lép elbizakodottsággal e pályára — művelt, értelmes színész lehet.”[9][10] A kolozsvári színházhoz szerződve számos kisebb szerepet játszott, különösebb siker nélkül.[12] 1878-ban aradi szereplése során a kritika azt állapította meg róla, hogy tehetséges fiatalember, de nem való drámai hősnek; „olvadékony hangja, bágyadt nyugalma nem teszi erre alkalmassá.”[79] Mivel társulatszervezői és rendezői érdemei messze elhomályosították színészi munkásságát, az összefoglaló jellegű színháztörténeti munkák főleg színházigazgatóként és rendezőként foglalkoznak vele.[80]
Érdekesség, hogy utolsó kolozsvári rendezésekor,Az ember tragédiája 1895-ös előadásán maga is részt vett statisztaként, asans-culotte-ok sorában.[81]
| Szerepei a kolozsvári Nemzeti Színházban[12] |
|---|
|
| Aradon játszott szerepei[82] |
|---|
|
| Szerepei a Vígszínházban:[68] |
|---|
|
| Filmszerepei:[77] |
|---|
|
Ditrói Kolozsváron és a Vígszínházban is azt a feltételt szabta, hogy a színpadi munkával kapcsolatos kérdésekben egymaga dönthessen. Rendezéseire ameiningenizmus volt hatással: korhűségre törekvő díszletek és jelmezek, a tömegjelenetek részletes kidolgozása, a sztárrendszer megszüntetése.[83] Ugyanakkor –Sztanyiszlavszkijt megelőzően – belső (lélektani) realizmust követelt meg a színészektől.[84] A nevéhez köthető sajátos „vígszínházi stílus” jellemzője volt az is, hogy kiiktatta a külsőséges színészi eszközöket, a színpadias deklamálást; rendezői utasításai között gyakran szerepelt, hogy mitnem szabad csinálni.[85] A természetes beszédre törekvés és a játszott alakok pszichológiailag hiteles ábrázolása már fiatalkori rendezéseinél is megmutatkozott.[86] Nem elméleti szakember, hanem ösztönös rendező volt.[87]
Fontosnak tartotta a társulat összjátékát és egységes stílusát; ennek érdekében nem félt szakítani az évtizedes hagyományokkal.[88] A Vígszínház heterogén együtteséből képes volt egységes társulatot kovácsolni.[66] A színészeknek a legváltozatosabb szerepeket adta, tekintet nélkül korábban már elért pozíciójukra.[89] Nagy hangsúlyt helyezett a tiszta, érthető színpadi beszédre; gyakran a nézőtér különböző helyeiről ellenőrizte, hogy érthető-e minden szó és szóvég.[90]
A Kolozsváron töltött kilenc év alatt csaknem száz darabot rendezett.[91] A Vígszínházban, ahol művészeti igazgatóként dolgozott, a kijelölt rendező két hét alatt előkészítette a darabot, majd Ditrói vette át az irányítást, és ő adta meg a színészeknek a végső eligazítást;[92] a színlapra viszont nem íratta fel magát.[93][94] Ő vezette be Kolozsváron és a Vígszínházban is az előadásszerű házi főpróbák intézményét.[95]
Tiszta, világos eszű, kevés beszédű, alapvetően visszahúzódó, szerény ember volt, saját személyét nem tolta előtérbe,[103] ugyanakkor művészeti kérdésekben való igényessége gyakran erőszakos formában jelentkezett;[104] saját bevallása szerint „vasmarokkal fogta a gyeplőt.”[105] Zsarnoki megnyilvánulásai ellenére társulatának tagjai szerették és ragaszkodtak hozzá.[106] Anyagi kérdésekben bőkezű és könnyelmű volt.[107] A visszaemlékezések kitérnek nagy testi erejére és heves temperamentumára;[108] egy ízben például a díszletmunkások nem tudtak felcipelni egy nehéz zongorát egy keskeny lépcsőn, mire Ditrói káromkodott egy nagyot, a hátára vette a hangszert, és egyedül vitte fel.[107]
1875. szeptember 11-én feleségül vetteEibenschütz Mari színésznőt akolozsvári piarista templomban.[109] 1930. május 5-én Budapesten, a Terézvárosban kötött vele polgári házasságot.[110]
Gyermekeik:
Budapest XIII. kerületében, a Vígszínház mellett egy kis utca őrzi nevét,[117] az utca elején két emléktáblával. Akolozsvári Állami Magyar Színház előcsarnokában nincs szobra a színháztörténeti nagyságok között;[118] a Vígszínház földszinti folyosóján mellszobra áll,Ditrói Tamás alkotása.[119][120] A Vígszínház róla nevezte el egyik bérletét.[121]
Alakja megjelenikBenedek SzabolcsA vérgróf című, 2012-ben kiadott regényében.[122]
.jpg)
ASzínészeti Tanoda 1874-ben oklevelet szerzett hallgatói | |
|---|---|
| Színészek | |
| Operisták | |
.svg)