Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Nyelvészet |
|---|
| Általános nyelvészet |
| Leíró nyelvészet |
| Alkalmazott nyelvészet |
| Nyelvészeti irányzatok |
| Interdiszciplínák |
| Kapcsolódó területek |
Adiskurzuselemzés többtársadalomtudományban ésnyelvészeti irányban gyökerezőinterdiszciplináris kutatási területek gyűjtőfogalma. A diskurzuselemzésnek léteznekpszichológiai,szociálpszichológiai,szociológiai,politikatudományi és azirodalomelmélethez kapcsolódó megközelítései is.[1] Számos különböző irányzata van, melyek eltérnek a kutatás tárgya, keretei és módszerei tekintetében. A közös ezekben az irányzatokban az, hogy természetes módon létrejövőszövegeket vizsgálnak.[2]
A kutatások módszertana kezdetbenkvalitatív volt, az elemzés egy kisebb szöveg részletes vizsgálatát jelentette. Az utóbbi évtizedekben akorpuszalapú módszerek használatával akvantitatív vizsgálatok is gyakorivá váltak. Az elemzés ekkor nagyobb szövegtesteken megy végbe, és szerepet kaphat egy szövegintertextualitásának vizsgálata is.[2]
Adiskurzus a legáltalánosabb értelemben a természetes módon létrejövő szöveg, vagyis anyelv használat közben. A nyelvi szintek felől nézve a diskurzus a mondat felett álló szint. Az angol nyelvű szakirodalomban emiatt aszövegnyelvészet is a diskurzuselemzés részét képezi.[3] Mivel apragmatika szintén a mondat feletti szintet vizsgálja, ezért egyes nézetek szerint szintén a diskurzuselemzés részterületét képezi.[4]
A diskurzust egyes esetekben elkülönítik azírott szövegtől, vagyis csak abeszédre vonatkozik. Más esetekben a diskurzust aszövegtől különböztetik meg úgy, hogy adiskurzus inkább több résztvevős, interaktív jellegű, míg aszöveg nem interaktív, és nem hallgatókra vagy befogadókra szabott.[5]
A nyelvészeti irányzatok szerint ajelentést nem lehet a mondatból levezetni, hanem az csak a diskurzus egészének vizsgálatával határozható meg. A vizsgálatok ezért a mondatokkontextusaira, és a szövegek struktúrájára, felépítésüknek és létrejöttüknek szabályszerűségeire koncentrálnak.
Azok az irányzatok, amelyek inkább a szociológiához kötődnek, a vizsgálatok során előtérbe helyezik a diskurzusoktársadalmi kontextusát és atematikus kontextust is.[3] A diskurzustársadalmi kontextusát a szereplők tér- és időviszonyai, és azok a szerepek határozzák meg, amelyekben megszólalnak. Atematikus kontextushoz tartozik az, hogy milyen témakörhöz vagy közeghez köthető az adott diskurzus. Ilyen értelemben beszélhetünk a témakör alapján példáulnépesedési diskurzusról; a közeg alapján pedigpolitikai diskurzusról. Az adott témakör és a közeg a diskurzus körülhatárolását is jelentik. Így ezek a szemléletek a diskurzus két újabb meghatározását vonják maguk után: a diskurzus egyfelől az adott témakörbe tartozó szövegek összességét, másfelől az adott közegben elhangzó szövegek összességét is jelentheti.[2] A szociológiához kötődő kutatások célja, hogy feltárják, milyen mögöttes motivációk és célok vezérlik a diskurzus résztvevőit. Főleg a nyelvileg meg nem jelenő, rejtettelőfeltevéseket ésimplikatúrákat vizsgálják.[6]
A nyelvészethez és a szociológiához kötődő főbb irányzatok akonverzációelemzés, azetnometodológia, abeszélésnéprajz, abeszédretorika, adialóguselemzés és azinterakciós szociolingvisztika.
Apolitikatudományhoz és aszociálpszichológiához kötődnek a diskurzuselemzéskritikai irányzatai. Ezek célja átfogó társadalommagyarázatot és kritikát nyújtani. Ezekben az irányzatokban a diskurzustársadalmi jellege kerül előtérbe. A diskurzus eszerint a társadalmi cselekvések kommunikatív formája. A nyelvet társadalmi gyakorlatnak tekintik, ami azt jelenti, hogy a diskurzusok segítségével értelmezzük, megszervezzük és berendezzük társadalmi életünket.[3] A diskurzus így hatalmi eszköznek tekinthető. Emiatt az elemzések középpontjában annak kimutatása áll, hogy a hatalom és a különféle ideológiák, amelyek például a társadalmi egyenlőtlenségekért felelnek, hogyan kerülnek kifejezésre a diskurzusban.[7] Képviselőinek határozott etikai és politikai álláspontjai vannak, és kifejezik, elismerik, hogy nem objektíven végzik az elemzést, mivel szerintük az nem megvalósítható.
Némelyik tudományterületet illetően nincs egységes álláspont arra nézve, hogy azok a diskurzuselemzés előzményei vagy az alá tartoznak. Ezek az etnometodológia, a beszélésnéprajz és az interakciós szociolingvisztika.[8] Más tudományterületekkel kapcsolatban abban különböznek a szemléletek, hogy ezek a területek a diskurzuselemzés alá tartoznak-e, vagy épp fordítva, a diskurzuselemzés ezeknek részterülete, esetleg teljesen elkülöníthetők tőle. Ilyenek a pragmatika[4] és a konverzációelemzés.[9]
