Adiffúzor az áramlás irányában fokozatosan bővülő keresztmetszetű csőszakasz.

Összenyomhatatlan közegben (kis sebességeknél a gázok, így alevegő is így viselkedik) a diffúzorban a közeg sebessége a keresztmetszettel fordítottan arányosan változik a kontinuitás miatt:

${\displaystyle v_1{A}_1=v_2{A}_2}$

az első ábra jelöléseivel. A nyomás változása ideális, súrlódásmentes áramlás esetén aBernoulli-törvényből számítható:

${\displaystyle \frac{v_1^2}{2}+\frac{p_1}{\rho }=\frac{v_2^2}{2}+\frac{p_2}{\rho }}$

v = közegsebessége

p =nyomás

${\displaystyle \rho }$ = a közegsűrűsége

Veszteségmentes esetben tehát a diffúzorból kilépő közeg nyomása:

${\displaystyle p_2=p_1+\frac{v_1^2-v_2^2}{2}\rho }$

Valóságos közegnél asúrlódás miatt a tényleges nyomás a csak kísérletekkel megállapíthatóΔp nyomásveszteséggel kisebb lesz:

${\displaystyle p_2=p_1+\frac{v_1^2-v_2^2}{2}\rho -\mathrm{\Delta }p}$

A jól kialakított diffúzorban a nyomásveszteség lényegesen kisebb, mint a hirtelen keresztmetszet változás esetén. A nyomásveszteség a csőfal érdességén kívül a geometriai kialakítástól is függ. A diffúzor nyomásvesztesége a mérések szerint a következő empirikus összefüggésből számítható:

${\displaystyle \mathrm{\Delta }p=\zeta \frac{\rho }{2}{v}_2^2}$,

ahol:

${\displaystyle \zeta }$ a veszteségtényező,

${\displaystyle \rho }$ az áramló közeg sűrűsége,

${\displaystyle v_2}$ pedig a közeg sebessége a felbővült keresztmetszetben.

A veszteségtényező értéke a csőfal érdességén kívül a keresztmetszet felbővülésének mértékétől és a kúpszögtől függ. Körkeresztmetszetű átlagosan érdes cső esetén értéke a mellékelt diagramban látható. Ha túlságosan hirtelen bővül a diffúzor, az áramlásleválhat a cső faláról, ekkor a nyomásveszteség hirtelen megugrik, amit el kell kerülni. Azokat a szögeket, melyek mellett a leválás biztosan nem következik be, aReynolds-szám függvényében az ábra mutatja (ν a kinematikaiviszkozitás).

Diffúzorok ahangsebességet alulról megközelítő áramlási sebességek esetén az előbbiekhez hasonlóan viselkednek, de a számításnál az összenyomható közegre érvényes összefüggéseket kell használni. A hangsebesség felett (vagyis ha aMach szám>1) a bővülő csatorna mentén az áramlási sebesség nő, a nyomás és ahőmérséklet pedig csökken. Ezt használják ki aLaval-fúvókánál.

• Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 2. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961.
• Willi Bohl:Műszaki áramlástan. Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1983.ISBN 963-10-44831

• dr. Pokorádi László: Áramlástan. Főiskolai jegyzet^{[halott link]}
• Lengyel Lajos: Gázdinamika. Egyetemi jegyzetArchiválva2014. január 5-i dátummal aWayback Machine-ben

• Aerodinamika

• Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal
• Szócikkek halott külső hivatkozásokkal 2018 augusztusából