Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ez a szócikk a Kolozs megyei településről szól. Hasonló címmel lásd még:Diós (egyértelműsítő lap). |
| Diós(Deușu, Nussdorf) | |
.JPG) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Kajántó |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kajántó |
| Irányítószám | 407206 |
| SIRUTA-kód | 57001 |
| Népesség | |
| Népesség | 282 fő(2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 7 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 493 m |
| Időzóna | EET,UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 53′ 50″,k. h. 23° 31′ 04″46.897089,23.51775346.897089°N 23.517753°EKoordináták:é. sz. 46° 53′ 50″,k. h. 23° 31′ 04″46.897089,23.51775346.897089°N 23.517753°E | |
 | |
 AWikimédia Commons tartalmazDiós témájú médiaállományokat. | |
Diósrománul:Deușu, faluRomániában,Erdélyben,Kolozs megyében.
Kolozsvártól északnyugatra,Bodonkúttól keletre fekvő település.
DiósÁrpád-kori település. Nevét már 1283-ban, p.Gyos, nobiles deGyos neveken említették az oklevelekben. Későbbi névváltozatai: 1301-ben p. Gyos, 1315-benDyos, 1733-ban Dios, 1808-ban Diós h. Nussdorf g., Gyiosá vel Djiosu val, 1861-ben és 1913-ban Diós.
1469-ben Nagy, Fodor, Kis, Jász, Pásztor, Szász, Hatvani, Gerkes, Marton, Ördög, Cseh, Tomaji, Szentkirályi, Kontra, Monostori családok voltak Diós birtokosai. 1522-ben p. Dyos birtokosai a Budai, Budai Nagy, Kis; Gesztrágyi, Keresztúri, Czegei Wass, Zalaházi ~ Zalaházi Zalai és más családok. 1640-ben Diós Bornemisza családok birtoka volt. 1676 körül Diós megfogyatkozott magyar lakói mellé románok települtek.
Atrianoni békeszerződés előttKolozs vármegye Kolozsvári járásához tartozott. 1910-ben 471 lakosából 440 román, 27 magyar volt. Ebből 428 görögkatolikus, 15 római katolikus, 8 izraelita volt.
Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg)
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap