Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Asorozat témája |
|---|
 |
| Asorozat témája Tibeti buddhizmus |
|---|
 |
Történelem és áttekintés |
Adharmapála (szanszkrit,páli: धर्मपाल,tibeti: ཆོས་སྐྱོང་,wylie: chos skyong,kínai: 护法神,pinjin: hu-fa-sen) avadzsrajána buddhizmusban egyfajtaharagos istenség. A kifejezés jelentése szanszkrit nyelven a „Dharma védelmezője”, amelyből a dharma jelentése „törvény”.
A vadzsrajána ikonográfiában és athangka ábrázolásokon a dharmapálák félelmetes lények, gyakran sok fejjel, kézzel és lábbal, kék, fekete vagy vörös bőrrel, félelmetes arckifejezéssel és kiálló fogakkal. A rémisztő külső ellenére a dharmapálákbodhiszattvák vagybuddhák, azaz az együttérzés megtestesülései, amelyek haragos módon cselekszenek az érzőlények javára.
Tibetben a fő dharmapálák a következők:
Tibetben a legtöbb kolostornak saját kiválasztott dharmapálája van, amely kezdetben egy védőszellemhez volt hasonlatos. Például aMahákála különféle helyi alakja, mindAvalókitésvara különböző megnyilvánulása. Kalarupa,Jamántaka ésSrí Dévi (tibeti:Palden Lhamo) a bölcsesség buddha,Mandzsusrí különböző manifesztációi.
A dharmapála legfőbb szerepe állítólag az, hogy elhárítsa a belső és a külső akadályokat a spirituális gyakorló útjából, hogy elérhessék a spirituális céljaikat, illetve, hogy a gyakorlataikhoz ideális körülményeket teremtsenek.[1]
A japánsingon buddhizmusban, amely atangmi aliskolája, a dharmapálák, úgy mintAcsala vagyJamántakabölcsességkirálynak számítanak. Más dharmapálák, mint példáulMahákála, atenbuk (dévák) közé tartozik, akik az istenségek negyedik szintjét alkotják.
A tibeti buddhizmusban ezen kívül létezik még két másikféle védelmező is: alokapálák és a ksetrapálák. Papija,Kuan Jü ésHacsiman szintén védelmező alakoknak számítanak.
Tibet-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap