Ez a lap egy ellenőrzött változata
Derek Bailey | |
![]() | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1930.január 29.[1][2][3] Sheffield |
Származás | brit |
Elhunyt | 2005.december 25.(75 évesen)[4][1][2][3] London |
Pályafutás | |
Műfajok | free improvisation |
Hangszer | gitár |
Tevékenység |
|
Kiadók |
|
Derek Bailey weboldala | |
Derek Bailey, (Sheffield,1930.január 29. –London,2005.december 25.) brit dzsesszgitáros. Baileyavantgárd dzsesszgitárosként a szabad improvizációs mozgalom egyik fontos alakja volt. Felhagyott a dzsesszben megtalálható hagyományos előadási technikákkal, és az atonalitást, a zajt, és bármilyen más szokatlan hangzást megkeresett, mindazt, amit csak a gitárral produkálni lehet.
A szólózás mellett gyakran dolgozott együtt más zenészekkel, és olyan kollektívákkal is készített felvételeket, mint például aSpontneous Music Ensemble and Company.
Bailey kora gyermekkora óta tanult gitározni, miután nagyapja és nagybátyja hivatásos zenész volt. 1951-től tíz évig játszott szórakoztató zenét szólistaként, kísérőként vagy zenekari zenészként. Játszott rádióban, televízióban, klubokban, tánc- és koncerttermekben.
Bailey zenei fejlődése szempontjából döntő jelentőségű volt a együttműködéseGavin Bryars nagybőgőssel,Tony Oxley dobossal ésJoseph Holbrooke-kal. Az 1963-ban alapított együttesük kezdetben hagyományos modern dzsesszt játszott, de hamarosan a nehezebb zenei irányzatok felé fordult. A radikális „szabad” improvizáció vált Bailey zenei munkásságának domináns kiindulópontjává.
1965 közepénLondonba költözött, és szabadúszó zenész lett. 1968-banEvan Parker szaxofonossal ésHugh Davies hangmérnökkel megalapította aMusic Improvisation Companyt, amelyhez hamarosanJamie Muir ütőhangszeres is csatlakozott. 1970-től a kortárs improvizációs zene másik csúcsa a szintén radikálisan szabadon játszó „Iskra 1903” trió voltBarry Guy-jal ésPaul Rutherforddal.
Ugyanebben az évbenEvan Parkerrel ésTony Oxley-vel Bailey megalapította azIncus Recordsot,Anglia első független, zenészek által irányított lemeztársaságaként.
Bailey fontosfree jazz zenészekkel lépett fel(Peter Brötzmann, Han Bennink, Cecil Taylor, William Parker, Peter Kowald, John Butcher, Louis Moholo és Tristan Honsinger), de szólógitárosként is működött. Zenetudományi munkát is írt a szabad improvizáció elméletével kapcsolatban. Ennek eredményeként egy könyv és egy négyrészes dokumentumfilm-sorozat született. ABBC Channel 4 sugározta a sorozatot 1992-ben „On the Edge” címmel.
Bailey-t ma a modern európai improvizációs zene egyik kiemelkedő alapító atyjaként tartják számon. Az 1970-es évekre képes volt elszakadni az amerikai free jazz mintáitól, és kialakította saját európai zenei improvizációs koncepcióját.